Növekszik az érdeklődés az Erasmus-program iránt

Ugyanis az idén 90 millió eurós deficitet regisztráltak, azonban az Európai Unió tagállamainak, illetve az Európai Parlamentnek végül sikerült elhárítania valamennyi akadályt, amikor aláírtak egy olyan megállapodást, amelynek értelmében jóváhagyták az Európai Uniónak, hogy fedezze a 2012-es költségvetés bizonyos hiányait.

Egy 180 millió eurós deficitről van tulajdonképpen szó, ami az Erasmus-, a Leonardo-, a Comenius-, valamint a Grundtvig-programot magában foglaló, az Egész életen át tartó tanulás elnevezésű program 2012-es büdzséjében keletkezett. A hiányból 90 millió euró volt az Erasmus-programé.

BBTE: nagy az érdeklődés

Jól jött a döntés a  Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek is, hiszen a kolozsvári székhelyű felsőoktatási intézményben egyre nagyobb az érdeklődés az Erasmus-program iránt, amely lehetővé teszi az európai felsőoktatási intézmények között a diák- és tanárcserét. Soós Anna, az egyetem rektorhelyettese a Krónika érdeklődésére elmondta, jelenleg zajlanak a tárgyalások, hogy mekkora keretet biztosítanak erre a célra.

Mint részletezte, a hallgatók körében nagy az érdeklődés, ám szerinte egyelőre előnyben vannak a bölcsészkaron tanulók, akik az idegennyelv-tudásukat tökéletesítik a program révén, ugyanakkor az informatikusok közül is sokan élnek ezzel a lehetőséggel, de más karokról is mennek külföldre tanulni. „Rendkívül népszerű az Erasmus-gyakorlat, aminek keretében a kötelező gyakorlati tapasztalatot a hallgató nem valamelyik hazai intézménynél vagy cégnél szerzi meg, hanem külföldön, általában világcégek működésébe nyernek betekintést.

Ez esetben a közgazdászoknak vannak jó esélyeik, ők bankoknál, pénzintézeteknél gyakorlatozhatnak” – avatott be a rektorhelyettes. Soós Anna ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, az Erasmus kitűnő lehetőség arra, hogy a diákok tandíjmentesen külföldön tanuljanak, hiszen az ott letett vizsgáikat itthon is elismerik, és olyan tárgyakat hallgathatnak, amelyek a BBTE-n esetleg nem elérhetőek.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetemre egyébként elsősorban Magyarországról érkeznek diákok az Erasmus-program keretében, de Franciaországból és Németországból is fogadnak hallgatókat. Elsősorban azok a szakok a legkeresettebbek, ahol angol nyelvű képzés folyik.

PKE: bővülő lehetőségek

Egyre bővülnek a külföldi tanulási lehetőségek, így fokozódik az érdeklődés a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemen is, ahol 2010 óta működik az Erasmus-program. Kezdetben elsősorban magyarországi egyetemekkel vette föl a kapcsolatot a PKE, később azonban egyre inkább kiszélesedett a skála.

Az első tanévben 41 hallgatónak és 10 tanárnak sikerült különböző magyarországi felsőoktatási intézményekbe, például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre vagy a Nyíregyházi Főiskolára, de Európa más országaiba is, például Svájcba vagy Belgiumba eljutnia az ösztöndíj segítségével hoszszabb-rövidebb időre. A 2012–2013-as tanévben is számtalan Erasmus-pályázatot hirdetett meg a PKE hallgatói és oktatói számára, illetve idén már megérkeztek az első külföldi vendéghallgatók is Váradra. A holland diákok már be is rendezkedtek Váradon, a közeljövőben pedig Törökországból is várnak Erasmus-ösztöndíjasokat.

János-Szatmári Szabolcs rektor  ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy bonni és pozsonyi egyetemekkel is készülőben vannak az Erasmus-szerződések. A felsőoktatási intézmény vezetője szerint lehetséges, hogy a jövőben angol nyelvű kurzusokat is be kell majd vezetni a PKE-n a külföldi hallgatók számára. A másik lehetőség az volna, hogy a magyarul nem beszélő ösztöndíjasokkal mentorrendszerben foglalkoznának az egyetem oktatói. Idén egyébként a váradi hallgatók már különböző külföldi szakmai gyakorlatokra is jelentkezhetnek: elsősorban a turizmus és a pénzügy terén keresnek gyakornokokat magyarországi cégek, gyakran a későbbi állandó alkalmazás lehetőségével.

Sapientia: most alakul

A nemrég akkreditált Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem viszont az Erasmus-programnak mindössze az utolsó száz méterét csípte el, legalábbis jelenlegi változatában. Amint Dávid László, az intézmény rektora lapunknak elmondta, az akkreditációt követő időszakban több magyarországi egyetemmel írt alá együttműködési szerződést. A sapientiás tanárok és diákok, többek között a Budapesti Corvinus, a pécsi és székesfehérvári egyetemeket látogathatják legalább egy-egy félévig.

„Számunkra a második félévtől kezdődnek a csereprogramok. Egyelőre nincs tolongás, hisz még nem hirdettük meg, de remélhetőleg minél több diákunk és tanárunk fog élni az Unió egyik legsikeresebb programja által kínált lehetőséggel. Szerintem a diák- és oktatócsere nemcsak az érintett számára, de az anyaegyetemnek és a régiónak is előnyös, hisz a külföldet járt személy ide tér vissza, és itt kamatoztatja tapasztalatait” – vélekedett Dávid.

Kérdésünkre, hogy a paritásos alapon működő oktatócsere esetében a Sapientia mennyire készült fel a külföldi vendégtanárok fogadására, a rektor belátta, hogy ezen a téren még van tennivaló. A legégetőbb gond, ami mielőbbi megoldásra vár az az oktatók elszállásolásának kérdése. Dávid László szerint azonban ez is megoldódik, hisz a kolozsvári egyetem Tordai úton jövőre elkészülő székhelyén több vendégszobát alakítanak ki, és hasonló elképzelés szerint kezdik el építeni 2013 tavaszán a marosvásárhelyi campust is.

Cél a hallgatói mobilitás

Az Erasmus-program célja a hallgatói mobilitás fellendítése , hogy a külföldi szakmai tanulmányok végzése közben egy másik ország kultúráját és társadalmát is megismerje az ember, a nyelvi ismeretek és készségek fejlesztésével együtt. A program keretében féléves áthallgatásra, szakdolgozat elkészítésére, nyelvi előkészítő kurzussal, illetve a szakos tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat elvégzésére nyílik lehetőség. A részképzés időtartama 3 hónaptól (vagy legalább egy szemesztertől/trimesztertől) 10 hónapig terjedhet.