Nő a rezidens orvosok felelőssége és mozgástere – a páciensek és a vidéki kórházak is jól járhatnak

Szucher Ervin 2019. április 25., 16:49 utolsó módosítás: 2019. április 25., 16:55

A páciensek biztonságának növelése érdekében törvénymódosítással tisztázták a rezidens orvosok szerepét és felelősségét. Ugyanakkor a változtatások következtében a vidéki intézmények oktatókórházakká nőhetik ki magukat.

Tisztázzák helyzetüket. Az orvoshiány miatt az elmúlt időszakban folyamatosan növelni kellett a rezidensek számát (képünk illusztráció) Fotó: Haáz Vince

Törvénymódosítással lényegesen növelték a honatyák a rezidens orvosok mozgásterét és felelősségét, ugyanakkor közvetett módon a vidéki kórházak fejlesztését is megkönnyítették. Ha az államfő kihirdeti a képviselőház által elfogadott törvénymódosítást, ezentúl

a rezidens orvosok ugyan felügyelettel és korlátolt felelősséggel, de hivatalosan is részt vehetnek a műtéteken és a páciensek kezelési folyamatában.

„Bár eddig ez a legtermészetesebb keretek között működött, szükség volt erre a törvényre a páciens biztonságának növelése érdekében. Ugyanis az egyetemi hallgatóknak erre nem volt kompetenciájuk, a rezidenseknek pedig szakképesítésük” – fejtette ki lapunknak Vass Levente, a jogszabály kezdeményezője. A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára szerint a szabályozásra azért volt szükség, hogy felelősségteljesebb hozzáállással kezeljék a pácienseket a rezidensoktatást vezető orvosok, ugyanakkor a rezidens orvosok szakmai tudását is pontosabban és következetesebben lehet számonkérni.

Új lendületet kap a rezidensképzés

A törvénymódosításnak van egy másik, rendkívül fontos vetülete is, hangsúlyozta az RMDSZ szakpolitikusa. Ezentúl a vidéki kórházak – vagy legalábbis azok bizonyos osztályai – az egyetemi központok javaslatára és a minisztérium beleegyezésével oktatókórházakká nőhetik ki magukat. Vass reményei szerint azáltal, hogy a vidéki kórházakban dolgozó főorvosok könnyebben vállalhatnak rezidensoktató és -irányító munkakört, további lendületet kap a rezidensképzés. A szakember megítélése szerint ennek decentralizálása azért is vált elengedhetetlenné, mert az orvoshiány miatt az elmúlt másfél-két évtizedben folyamatosan növelni kellett a rezidensek számát, és az egyetemi központokban ma már nincs elegendő műtő, kórházi ágy, illetve beteg ahhoz, hogy a szakma gyakorlati részét alaposan elsajátíthassák a pályakezdő orvosok. Másrészt a vidéki kórházakban nincs a főorvos mellett több szakorvos, akik beugorhatnak segíteni, ezért egy műtétnél muszáj a rezidensre támaszkodnia, így aztán megpróbál mindent alaposan megtanítani a számára segítő kezet nyújtó fiatalnak. A törvénymódosítás arra is alapoz, hogy a kórházmenedzser, aki tudja, hogy a nála gyakorlatozó fiatal orvos ott fog majd dolgozni, ösztöndíjakkal, továbbképzésekkel segítheti a gyakorlati oktatását és fejlődését.

A Székelyföldön a csíkszere­dai, székelyudvarhelyi, gyergyó­szent­mik­­ló­si, sepsiszentgyörgyi, szász­rége­ni, dicsőszentmártoni és segesvári egészségügyi egységek pályázhatnak jó eséllyel az oktatókórházi státusra.

A rendelkezés az orvosokra és a betegekre nézve egyaránt kedvező: egyrészt javulhat a betegellátás vidéken, hiszen egy oktatókórház jobb felszereltséget feltételez, másrészt kívánatosabbá válik a rezidensek számára az, hogy szülőföldjükön, otthonukhoz közelebb tervezzék jövőjüket”

– sorolta a jogszabály biztosította előnyöket Vass Levente.

A több szem többet lát elv érvényesül

Ugyanígy látja a módosítás várható eredményeit Andrészek Csaba, a székelyudvarhelyi kórház osztályvezető főorvosa is. A fül-orr-gégész, aki a marosvásárhelyi klinikavezetők jóvoltából maga is megtapasztalta, mit jelent egy kisebb kórházban gyakorlatozni, úgy érzi, Udvarhelyen olyasmiket tapasztalhatott és tanulhatott meg, amire egy nagy egyetemi kórházban nem lett volna alkalma. Szerinte a nagy kórházakban, ahol hemzsegnek a rezidensek, legtöbbjüket a papírmunkák elvégzésére használják. A legrosszabb helyzetben a leendő sebészek vannak, hisz a műtőszoba kis méretéből adódóan is kevesen lehetnek jelen egy-egy szakmailag érdekesebb beavatkozásnál. Felvetésünkre, hogy a betegekben nem ébreszt maradéktalan bizalmat, ha a szakorvos egy rezidensre bízza sorsát, Andrészek elmondta, hogy a gyakornoknak – azon túl, hogy nem állíthat be kezelést egyetlen betegnek sem – referálnia kell felettesének a páciens állapotáról. „Sokszor a több szem többet lát elve érvényesül, és abból csak nyernivalója van a betegnek” – érvelt a külföldön jól bevált rendszer mellett Andrészek Csaba.


Még három évet maradhatnak a professzorok

Ugyancsak törvénymódosítással korrigálta az RMDSZ az idős professzorok nyugdíjaztatási rendszerét is. Eddig egy 67 éves akadémiai tag csak a kórházmenedzser beleegyezésével maradhatott további három évet a munkahelyén, ám immár minden egyes idős egyetemi szakember maga döntheti el, hogy 67 esztendősen nyugdíjba vonul, vagy még dolgozik legtöbb három évet.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat