
A nagyváradi Szent László-szobor felállításának elutasítása miatt tiltakoznak a megyeszékhelyi civilek, akik csütörtökön a polgármesteri hivatal előtt szerveztek villámcsődületet.
2015. május 31., 21:422015. május 31., 21:42
Emlékeztettek arra, hogy az önkormányzat újfent az európai uniós támogatásból átépítés alatt álló Szent László (ma Egyesülés) tér projektjének megkötéseivel érvelve utasította el a közel nyolcezer támogató aláírással benyújtott kérésüket arra vonatkozóan, hogy a három román személyiség emlékműve mellé a városalapító lovagkirály közpénzből elkészített szobra is odakerüljön.
A lapunk által is közölt válaszra reagálva Sztuflák Gyula a Facebookon szerveződött társaság nevében rámutatott arra, hogy nincs tudomása a belvárosi szobrokat korlátozó törvénycikkely létezéséről, és ők továbbra is fenntartják a városalapító emlékművének visszaállítására vonatkozó igényüket. A városvezetés érveit nem tartják kielégítőnek, hanem alaptalannak, ezért meghallgatást kérnek Ilie Bolojan polgármestertől és Huszár István alpolgármestertől, hogy „értelmes, nyílt és konstruktív” párbeszédet folytassanak a témában.
A civilek közleményükben leszögezik: „a meghallgatások eredményétől függően mind a belföldi, mind a külföldi közvéleménynyel széles körben ismertetni fogjuk, miként is gondolják és hogyan is működik a gyakorlatban a kisebbségekkel szembeni tolerancia a magát európainak és a tolerancia városának kikiáltó Nagyváradon”. Ismételten leszögezték, hogy a jelenlegi főtérrendezési terv nem tükrözi a város multikulturális történelmét, holott a tér az övéké is.
Közleményükben bírálják az RMDSZ-t is, mert nem tartják helyénvalónak, hogy mintegy a szoborigényüket „kiváltva”, a háttérben, „a váradi magyarok akarata ellenére” megegyezett arról, hogy a Szent László teret a Bémer (ma Ferdinánd) térrel összekötő belvárosi hidat a lovagkirályról nevezzék el. „Felszólítjuk az RMDSZ helyi képviselőit, hogy annak a váradi magyarságnak az akaratát képviseljék, akik által meg voltak választva” – fogalmaznak.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!