Népszámlálási botrány: lép a kormány?

Mint azt tegnapi lapszámunkban feltártuk, a statisztikai intézet illetékeseinek téves tájékoztatása nyomán fennáll a veszélye, hogy a polgárok jelentős része nem nyilatkozhat majd közvetlen hozzátartozója nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Holott mindez ellentmond az 1502/2-es számú kormányhatározat 2. cikkelyének, valamint a Népszámlálási személyzet tankönyve vonatkozó passzusának, miszerint az ideiglenesen hiányzó személyek esetében a háztartás jelen levő tagjai által bejelentett etnikai hovatartozást kell beírni.

A félretájékoztatásban ludas felkészítő személyzet rendeletértelmezése azért is érthetetlen, mivel az október 20. és 31. között tartandó adatgyűjtés során a családok valamennyi tagja biztosan nem fog otthon tartózkodni a számlálóbiztosok látogatása idején. Kelemen Hunor felkérte a kormányfőt, minél hamarabb történjen meg a hibák és téves információk korrigálása. A szövetségi elnök ugyanakkor levélben fordult Traian Igaş belügyminiszterhez és Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Intézet elnökéhez, akiket szintén tájékoztatott a történtekről, felhívva a figyelmet, hogy ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket a népszámlálási bizottság – vagyis a kormány – elfogadott. „Egy ilyen félretájékoztatás súlyosan károsítja a népszámlálási folyamat egészét, esetenként pedig a nemzetiségi együttélés egyensúlyát is” – szögezte le levelében Kelemen, elfogadhatatlannak tartva, hogy a más nemzetiségűeket hátrányos megkülönböztetésben részesítsék a hatóságok. Eközben Codrea Pop, a kolozsvári regionális statisztikai igazgatóság vezetője tegnap lapunknak cáfolta, hogy beosztottai úgy tájékoztatták a számlálóbiztosokat, miszerint a lakosok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk etnokulturális jellemzőiről. „Ilyen nem történt, aki hasonlót állít, az félreértette az elhangzottakat. Higgye el, nálunk nem fordulhatott elő ilyen félretájékoztatás, ez már a negyedik népszámlálás, amit levezénylek Kolozsváron.

A családtagok nemcsak az adatgyűjtés idején hiányzó, hanem a 12 hónapnál kevesebb ideje külföldön tartózkodó hozzátartozójuk nemzetiségéről is nyilatkozhatnak, így szerepel a módszertanban” – szögezte le a Krónikának Codrea Pop, amikor szembesítettük egy kincses városi cenzor lapunknak adott nyilatkozatával. Eközben a Székely Nemzeti Tanács közleményben szólít fel arra, hogy a székelyek is vallják magukat magyarnak a népszámláláson. Izsák Balázs elnök szerint a székelységnek pontosan meg kell értenie, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely: a román nacionalisták ily módon törölnék a térképről az egy tömbben élő magyar közösséget. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szintén közleményben hívja fel hívei figyelmét, hogy a cenzus során az evanghelică-lutherană (Biserica Evanghelică Lutherană din România) megnevezést használják felekezetük megvallásakor. A népszámlálás lebonyolításában egyébként akadályt jelenthet, hogy több tucat pedagógus mondja vissza a számlálóbiztosi megbízatást.

György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint a tanárok azért visszakoznak, mert bár a népszámlálásra vonatkozó 2009/1502-es kormányhatározat 10-es cikkelye kimondja, hogy a biztosok mentesülnek a munkahelyi szolgálatvégzés alól, és megkapják a teljes bérüket, a tanügyminisztérium bejelentette, hogy a tanerőknek a népszámlálás alatt is meg kell tartaniuk óráikat. A cenzus ideje alatt csak az óvodások és elemisták kapnak egyhetes vakációt.