Népszámlálás: hitelesebb adatokat kaphatunk az erdélyi magyarságról

– hívta fel a figyelmet a szakember.

Az összeírásnak három szakasza lesz: először összegyűjtik a regiszteri adatokat, azaz összefésülik a különböző adminisztratív adatbázisokat a lakossági nyilvántartótól a nyugdíjpénztárig, egészségbiztosítási pénztárig, telefonszolgáltatókig. A második fázis önkitöltős lesz: a lakosoknak lehetőségük lesz online kitölteni a kérdőívet, otthon vagy az önkormányzatok által létrehozott összeíró pontokon. Ezután, a harmadik szakaszban alkalmazzák a hagyományos módszert: a számlálóbiztosok felkeresik azokat, akik nem vettek részt az önkitöltésben.

Kedvező változások

Magyar szempontból is sok a változás, a legfontosabb, hogy

„Elvben, ha magyar számlálóbiztos megy egy magyar háztartásba, lehetősége lesz arra, hogy magyarul kérdezzen, és magyarul töltse ki a kérdőívet. Ez jelentős előrelépés 2011-hez képest” – mutatott rá Barna Gergő.

A legutóbbi összeíráson csak mintakérdőív volt kinyomtatva azokon a településeken, ahol a magyarok aránya 20 százalék fölötti – ez jövőre is megmarad arra az esetre, ha a magyar nyelvet nem ismerő számlálóbiztos keres fel magyarokat.

– összegzett Barna Gergő, aki szerint a lehetőség minden olyan kisebbség esetében biztosított lesz, amely igényli, de nemzetközi nyelven is elérhető lesz a felület. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a kisebbségek nyelvén is legyen tájékoztató, felvilágosító kampány. De a számlálóbiztosok munkáját segítő magyar nyelvű eszköztár, útmutatók is lesznek, és az összeíró pontokban is lesz magyar nyelvű támogatás, ha 20 százalék fölötti a magyarság aránya. „Itt kell legyen olyan számlálóbiztos, aki tud magyarul, és magyarul tud segíteni azoknak, akik igénylik” – magyarázta Barna Gergő.

„A magyarok anyanyelvükön jobban meg tudják érteni a kérdéseket, pontosabban meg tudják adni a válaszokat, és ez segít abban, hogy valid, megbízható adatokat nyerjünk” – hívta fel a figyelmet Barna Gergő, aki szerint ez amiatt is fontos, mivel a kérdőív nem a legegyszerűbb. Hozzátette, a módosításoktól azt is remélik, hogy többen és könnyebben fogják vállalni etnikai hovatartozásukat, nemcsak a magyar, hanem más romániai kisebbségek esetében is. Ez amiatt is fontos, mivel azoknak, akik csak regiszteri adattal rendelkeznek (nem töltik ki a kérdőívet, és nem kérdezik le őket), nincs etnikai hovatartozásra, anyanyelvre, vallási hovatartozásra vonatkozó adata.

Ki az, aki számít?

Ezzel kapcsolatosan is született egy fontos törvényi módosítás, hívta fel a figyelmet a szakember. Mégpedig az, hogy

„Ez fontos, mert 2011-ben beemeltek 1,2 millió lakost az adatbázisba, akiknek nem volt etnikuma, és nem mindegy, hogy mihez viszonyítjuk a magyarok arányát” – mondta a szakember. Hozzátette, ez lehetőséget ad arra, hogy ha egy településen nyelvhasználati kérdések merülnek fel, világos legyen, hogy az etnikai arányt hogyan kell számolni.

Az, hogy a regiszteri adatokból bekerülőket milyen módszertan szerint emelik be az adatbázisba, mindenki számára fontos, mutatott rá Barna Gergő.

– emlékeztetett. Ez ugyan az Európai Unióban is elfogadott procedúra, viszont van egy átlátható módszertana, amit Romániában is ki kell dolgozni. „Ez meg kell hogy jelenjen még a népszámlálás előtt, hogy lehessen látni, mi alapján történik majd a végső számoknak a megállapítása. Hiszen az a legfontosabb kérdés, hogy hányan élünk Romániában és az egyes településeken” – mutatott rá Barna Gergő. Példaként a jelenlegi járványhelyzetet említette, hogy a nem egyértelmű demográfiai adatok miatt Bukarestben háromszor számolták újra a fertőzöttségi arányt. „Az lenne a legfontosabb, hogy minél reálisabb képhez jussunk az összeírás végén” – vázolta a célt a társadalomkutató.

mondta a szakember, amikor a külföldi románokról kérdeztük. A demográfiai kérdések a belső mobilitást, illetve a kivándorlást, külföldi munkavállalást firtatják, de lesznek a háztartás összetételélre, illetve az iskolázottságra és gazdasági tevékenységre vonatkozó kérdések is. Ezeket egészítik ki a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó etnokulturális kérdések.

Újabb két hónap alatt, október–novemberben zajlana azoknak a felkeresése, akik az önkitöltésben nem vettek részt, azaz a hagyományos összeírás. Az adatok feldolgozása körülbelül egy évet vesz igénybe, valószínűleg 2022 végén fognak megjelenni az első hivatalos eredmények, melyek még előzetes eredmények lesznek. A szakemberek azt remélik, hogy mivel az adatfelvétel már digitálisan történik, ez felgyorsítja a folyamatot.

Valószínűleg minden megyéből kiválasztanak egy-két települést, amelynek néhány népszámlálási körzetében kipróbálják a módszereket, az eszköztárt, a kérdőívet. Egyelőre még nem tudni, hogy a próbanépszámlálás mikor kezdődik, és melyek lesznek az érintett települések, de a mintában kell lenniük olyan helységeknek is, ahol a kérdőív magyar változatát lehet alkalmazni.

„Úgy módosítottuk a törvényt, hogy minél erősebb legyen a rálátásuk ezekre a folyamatokra” – mondta Barna Gergő az önkormányzatokra utalva.

A szociológus szerint a magyarlakta megyeközpontokból is lesznek körzetek a mintában, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti is bekerülhet a próbafolyamatba. „Nekünk is fontos, hogy lássuk, hogy ami a törvényben van, a gyakorlatban miként lesz alkalmazva, és hogyan fog működni” – mutatott rá a szociológus a magyar nyelvű eszköztárra, kérdőívre utalva.