Nemzetközi konferencia zajlott Nagyváradon: terítéken az identitástípusok

Az identitástudattal kapcsolatos kérdéskör szerepelt a napirendjén annak a nagyváradi és határon túli kutatók részvételével zajló konferenciának, melyet a határon átnyúló program keretében szervezett a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) a Nagyváradi Egyetemmel, illetve a Debreceni Egyetemmel közösen. A program az Európai, nemzeti és regionális identitás – elmélet és gyakorlat (angol elnevezéséből eredő rövidítéssel ENRI) címet kapta. Ennek keretében valósult meg egy évvel ezelőtt a Nagyváradi Egyetemen az ENRI-konferencia, amelyen több mint száz előadó vett részt a világ minden sarkából.

„Nincs szembetűnő különbség aközött, ahogyan a többségben élők, tehát Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magyarjai, illetve Bihar és Szatmár megye román lakói vélekednek a kisebbségek jogairól, a romániai megyék magyar lakossága viszont messze a legtoleránsabbnak bizonyul” – ismertette egy nagyléptékű kérdőíves kutatás eredményét Adrian Hatos, a Nagyváradi Egyetem szociológusa. Érdekesség, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és a városon lakók kevésbé toleránsak a kisebbségekkel szemben, mint a többiek, és egy közösség minél vegyesebb etnikailag, annál toleránsabb, hangzott el az előadáson.

Az általános bizalom a magyarországi magyarok körében a legnagyobb, és a románoknál a legkisebb mértékű, az itteni magyarok valahol középen állnak, viszont a három kategória közül ők bíznak legkevésbé az állami intézményekben, ami azt mutatja, hogy létezik egyfajta elidegenedés a román intézményrendszertől – magyarázta Hatos. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok sokkal kevésbé igénylik a társasági életet, mint a romániai románok és magyarok, míg a negyven éven túli korosztály esetében már nincs különbség. Sergiu Bălţătescu, a Nagyváradi Egyetem oktatója szerint csak félig igaz, hogy a magyarok depresszív hajlamúak: igaz, hogy általában sötétebbnek látják a sorsukat, mint a románok, de pontokra lebontva már sokkal boldogabbnak vallották magukat.

A boldogság szempontjából mindhárom csoport számára az életszínvonal s a biztonságérzet a legfontosabb. „Ezen a találkozón világossá vált, hogy ez a projekt nemcsak kutatást jelent, hanem közös cselekvést, amely összehozza az embereket” – fogalmazott a zárókonferencián Balogh Brigitta projektmenedzser, a PKE filozófia tanszékének oktatója. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora azt hangsúlyozta, mennyire változó az identitás kérdése, ezért szerinte a most befejezett programot mindenképpen érdemes lesz folytatni. Hozzátette: fontos, hogy a régió három felsőoktatási intézménye partnert lásson egymásban. Barbu Ştefănescu, a Nagyváradi Egyetem helyettes rektora is az intézetek közötti jó kapcsolatot méltatta, kiemelve: lényeges, hogy egy régió kérdéseit az adott régió kutatói tanulmányozzák, Bujalos István, a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének igazgatója, aki a projektnek aktív résztvevője volt, úgy értékelte, a filozófia évezredes alapproblémái, mint amilyen az identitás is, megoldhatatlanok, de semmiképp nem megkerülhetetlenek.