
Fotó: Vargyasi Levente
Németh Zsolt szerint 170 éve Bécsből érkezett, ma viszont Budapestről terjed Bécs és Róma felé a forradalmi gondolat.
2018. március 18., 18:402018. március 18., 18:40
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Sepsiszentgyörgyön beszélt erről, amikor Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából millenniumi zászlót adott át a Gyöngyvirág utcai református templom gyülekezetének.
A politikus úgy vélte: a forradalmak egy megérett, feszítő igazság kimondásával kezdődnek, és Európában ma még csak kevesek merik kimondani, hogy csak „olyanokkal tudjuk a nemzeti demokráciáinkat építeni, akiket ismerünk, akik osztják az értékeinket, akikben megbízhatunk”.
Szerinte ebben a forradalomban viszont Orbán Viktor olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy őt tekintik a szellemi vezetőnek Európában. „De az ellentétes tábor is őt tekinti szellemi vezetőnek, ezért erős össztüzet irányítanak rá” – jelentette ki a fideszes politikus.
Németh Zsolt a vasárnapi istentisztelet végén mondott beszédében kitért arra, hogy Európa lakói korábban egy olyan bizalmi légkörben éltek, amelynek az volt az alapja, hogy bizonyos társadalmi szabályokat mindenki betart. Ám most olyan zárt közösségek tagjai jelentek meg tömegesen Európában, akik egyáltalán nem nyitottak az itteni szabályok elfogadására és ezért megbomlott az eddigi bizalmi légkör. „Megrendült a bizalom, és ez bezárja az embereket a lakásaikba” – állapította meg a politikus.
Fotó: Vargyasi Levente
Úgy vélte, részben ennek a következményeként a konzervatív oldal egész Európában kezd a keresztyénség felé fordulni.
– fogalmazott.
Németh Zsolt kijelentette: lassan prófétai erejű lesz az Európai Unió egyik megálmodójának, Robert Schumannak a mondása, hogy Európa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz. Megemlítette, hogy míg Ady egykor azt írta: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”, ma lelkierőt, morális támaszt Európa talán inkább talál Sepsiszentgyörgyön, mint Franciaország egyes tájain.
– jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Sepsiszentgyörgyön tavaly augusztusban avatták fel a Gyöngyvirág utcai református templomot, melynek felépítését a magyar kormány 126 millió forinttal támogatta. Tervezőjét, Zakariás Attilát március 15-én Ybl Miklós-díjjal tüntették ki.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
1 hozzászólás