Fotó: Vargyasi Levente
Németh Zsolt szerint 170 éve Bécsből érkezett, ma viszont Budapestről terjed Bécs és Róma felé a forradalmi gondolat.
2018. március 18., 18:402018. március 18., 18:40
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Sepsiszentgyörgyön beszélt erről, amikor Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából millenniumi zászlót adott át a Gyöngyvirág utcai református templom gyülekezetének.
A politikus úgy vélte: a forradalmak egy megérett, feszítő igazság kimondásával kezdődnek, és Európában ma még csak kevesek merik kimondani, hogy csak „olyanokkal tudjuk a nemzeti demokráciáinkat építeni, akiket ismerünk, akik osztják az értékeinket, akikben megbízhatunk”.
Szerinte ebben a forradalomban viszont Orbán Viktor olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy őt tekintik a szellemi vezetőnek Európában. „De az ellentétes tábor is őt tekinti szellemi vezetőnek, ezért erős össztüzet irányítanak rá” – jelentette ki a fideszes politikus.
Németh Zsolt a vasárnapi istentisztelet végén mondott beszédében kitért arra, hogy Európa lakói korábban egy olyan bizalmi légkörben éltek, amelynek az volt az alapja, hogy bizonyos társadalmi szabályokat mindenki betart. Ám most olyan zárt közösségek tagjai jelentek meg tömegesen Európában, akik egyáltalán nem nyitottak az itteni szabályok elfogadására és ezért megbomlott az eddigi bizalmi légkör. „Megrendült a bizalom, és ez bezárja az embereket a lakásaikba” – állapította meg a politikus.
Fotó: Vargyasi Levente
Úgy vélte, részben ennek a következményeként a konzervatív oldal egész Európában kezd a keresztyénség felé fordulni.
– fogalmazott.
Németh Zsolt kijelentette: lassan prófétai erejű lesz az Európai Unió egyik megálmodójának, Robert Schumannak a mondása, hogy Európa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz. Megemlítette, hogy míg Ady egykor azt írta: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”, ma lelkierőt, morális támaszt Európa talán inkább talál Sepsiszentgyörgyön, mint Franciaország egyes tájain.
– jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Sepsiszentgyörgyön tavaly augusztusban avatták fel a Gyöngyvirág utcai református templomot, melynek felépítését a magyar kormány 126 millió forinttal támogatta. Tervezőjét, Zakariás Attilát március 15-én Ybl Miklós-díjjal tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás