Bár nem mondják ki, csak diplomatikusan utalnak rá, maguk a német hatóságok is szélhámosságnak tartják a nagyszebeni Dorin Cioabă kezdeményezését, miszerint kárpótlást próbál kicsikarni Berlintől a romániai romák számára.
2015. április 09., 16:352015. április 09., 16:35
Mindez egyértelműen kiviláglik a Németország bukaresti nagykövetsége által lapunk írásban feltett, a gettónyugdíjakra vonatkozó kérdéseire adott válaszából. A Krónika elsőként számolt be arról februárban, hogy az önmagát a romák nemzetközi királyának tekintő Cioabă azzal hitegeti a cigányokat, hogy német állami kártérítésben részesülhetnek az egykor Transznisztriába telepítettek leszármazottai. A cigányvajda szerint a kitelepítettek utódait fejenként húszezer eurós kártérítés és havi 200 eurós nyugdíj illeti meg, ennek folyósítása érdekében pedig ügyvédeket fogadott, hogy tárgyalásba bocsátkozzanak, megegyezés híján pedig pereskedjenek a német állammal.
Felhívása nyomán mintegy harmincezer személy – köztük román és magyar nemzetiségűek is – nyújtották be felmenőik okiratait tartalmazó igénylésüket a Dorin Cioabă által alapított cigánybíróságnak is otthont adó nagyszebeni roma székházban.
A dokumentáció benyújtásakor valamennyien 25 lejt fizettek fejenként kezelési költségként. Lapunk úgy tudja, hogy az önjelölt roma király nemrég Németországba utazott, hogy tárgyalásos úton vagy bírósági per révén próbáljon tetemes kárpótlást kicsikarni a német államtól a roma holokauszt romániai áldozatainak leszármazottai számára.
Lapunk megkeresésére Németország bukaresti nagykövetsége közölte, a román sajtóból szerzett tudomást arról, hogy Dorin Cioabă kérvényeket gyűjt a nemzetiszocialisták által üldözött romák „kárpótlása\" érdekében. „Bármilyen félreértés elkerülése érdekében nagykövetségünk felhívta Cioabă úr figyelmét arra, hogy az úgynevezett gettónyugdíj nem jelent kárpótlást vagy kártérítést, hanem a gettóban végzett munka után járó illetményt. Kárpótlást a hatályos német jogszabályok nem tesznek lehetővé. Hasonlóképpen tájékoztattuk Cioabă urat arról is, hogy a deportáltak örökösei nem jogosultak automatikusan a kérések benyújtására, hanem egyedi esetben, hozzátartozójuk elhalálozása után igényelhetik a juttatás odaítélését\" – szögezi le a Krónikának eljuttatott válaszában a diplomáciai képviselet.
Sőt a nagykövetség arra is felhívta a cigányvajda figyelmét, hogy a gettónyugdíjak igénylési és odaítélési folyamatában a kormány keretében működő Romaügyi Hivatal (ANR) számít a cigány közösség tárgyalópartnerének, amely már fel is vette a kapcsolatot a német nyugdíjpénztárral az ügyben. (Mint ismert, Iulian Stoian, az ANR tanácsosa lapunknak nyilatkozva korábban magánkezdeményezésnek nevezte Dorin Cioabă akcióját, amelyért a hivatal semmiféle felelősséget nem vállal). Mindebből kifolyólag a diplomáciai kirendeltség azt a következtetést vonja le, hogy az önjelölt roma uralkodóra semmilyen szerep nem hárul a gettónyugdíjak ügyében.
Mint arra lapunk is felhívta a figyelmet, a 2002. óta hatályos, a gettóban végzett munka után járó nyugdíjak kifizethetőségéről szóló német jogszabály alapján azok jogosultak a juttatásra, akik a szövetségi kártalanítási törvény rendelkezései szerint a nemzetiszocialista rezsim (1933-1945) üldözöttjének minősülnek, kényszer hatására tartózkodtak a nemzetiszocialista befolyási övezetbe (tehát Romániához is) tartozó területen működő gettóban, ahol saját akarat-elhatározásuk alapján, munkadíj fejében végeztek munkát. A törvény leszögezi, hogy az említett személyek özvegyei is jogosultak nyugdíjra, ebben az esetben az elhunytnak kell teljesítenie a fenti előfeltételeket.
Az üldözött személy után hátramaradt jogutódok, illetve az örökösök csak akkor jogosultak ellátásra, ha az üldözött személy még életében nyugdíjkérelmet nyújtott be. Az örökösök nem rendelkeznek a kérelem benyújtására vonatkozó önálló jogosultsággal. Lényeges, hogy a német nyugellátás főszabályként a 65. életév betöltését követően, vagy özvegyi nyugdíj formájában az üldözött személy halála után biztosítható. Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében a nyugdíjjogosultság hatálya visszamenőlegesen 1997-ig érvényes.
A bukaresti német nagykövetség a Krónikával közölte azt is, hogy az érdeklődők személyesen fordulhatnak tájékoztatásért gettónyugdíjügyben a német nyugdíjpénztárhoz (román nyelven is), ahol díjmentes az igénylők dossziéinak elbírálása.
A múlt század negyvenes éveinek elején Ion Antonescu marsall parancsára 25 ezer, más források szerint több mint 30 ezer romániai romát szállítottak Transznisztriába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi jelentőségű római kori lelőhelyre építenének buszpályaudvart Gyulafehérváron. Az erdélyi város önkormányzati testülete pénteken beleegyezését adta a projekthez.
Az elmúlt egy hónapban több kelet-magyarországi megyében bizonyosodott be a madárinfluenza jelenléte, ezért az Arad megyei állategészségügyi igazgatóság a román–magyar határ mentén, 25 kilométeres körzetben óvintézkedéseket rendelt el.
Egy új figyelmeztető tábla jelent meg a délnyugat-romániai közutakon, amely az akaratlan roaming veszélyére hívja fel a szerb határ térségében autózók figyelmét.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
Február 9-én kezdődik és március 1-ig tart a sívakációk időszaka. Ebben az intervallumban a gyerekek egyhetes szünidőt kapnak, a megyei tanfelügyelőségek döntése alapján kijelölt időpontokban.
Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.
Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.
Érezhetően javult a közbiztonság Kolozs megyében 2025-ben – derült ki a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság évértékelő sajtótájékoztatóján. Bár egyes területeken kedvezőtlenebb tendenciák mutatkoznak, összességében csökkent a bejelentett bűnesetek száma.
A Szilágyságban is adománygyűjtést indított a szilágycsehi templomtorony újjáépítéséért az RMDSZ. A szakhatóságok elemzik a torony leomlásának okát.
Egy 42 éves, szolgálaton kívül levő rendőrre támadt rá szerda este Nagybánya egyik utcáján egy 16 éves fiú, 24 órára őrizetbe vették – tájékoztatott csütörtökön a Máramaros megyei rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!