2008. december 04., 17:002008. december 04., 17:00
Március 14-ére, a Magyar Polgári Párt bejegyzésének egyéves évfordulójának napjára, Gyergyószentmiklósra hívja össze a párt Országos Tanácsát az MPP szerda esti országos elnökségi ülésén. A székelyudvarhelyi tanácskozáson hozott határozat szerint ez időpontig folytatódik a helyi és megyei szervezetek felkészülése az eseményre, egy közép- és hosszú távú politikai stratégia kidolgozása érdekében, hogy az erdélyi magyarság számára megvalósulhasson a politikai pluralizmus és egy minél szélesebb körű érdekképviselet lehetősége.
Egy szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény szerint ugyanakkor az MPP Kovászna, Hargita, Maros, Bihar, Szilágy, Máramaros, Szatmár, Kolozs és Arad megyei szervezetei úgy nyilatkoznak: támogatják a párt országos tanácsának 2009. március 14-re történő összehívását.
„Elítéljük és sajnálatosnak tartjuk, hogy a belső használatra szánt, 2008. december 2-i keltezésű levél nyilvánosságra került, félreértésekre adva okot ezáltal. Alulírottak nem a tisztújítást sürgetjük, mint az megjelent a sajtóban, és ennek megfelelően – aktualitása nem lévén – nem is beszélhettünk a pártvezetés esetleges kihívóiról, hanem csupán az Országos Tanács összehívását üdvözöljük, mert így valamennyien a párt bejegyzésének egy éves évfordulóján egy ünnepi ülésre készülhetünk” - írják a megyei elnökök. Ugyanakkor felkérik a levél nyílvánosságra hozóit: vonják le a személyes konzekvenciákat, mert alaptalan és rosszindulatú feltételezéseknek táptalajt biztosítva, ártottak a párt megítélésének.
A Krónika korábbi beszámolója szerint az MPP megyei elnökei december 2-i keltezéssel nyílt levelet intéztek a polgári párt elnökségéhez, amelyben február 28-ára kérik a szervezet országos tanácsának összehívását. A dokumentum több hírportálra és blogra is felkerült. Az aláírók úgy véli: a testület összeülése halaszthatatlan és kulcsfontosságú a párt további fejlődése szempontjából, mivel több vitatott döntést és helyzetet is tisztázna. Ezek közé tartozik egyebek között a párt országos elnökségének megválasztása.
Lapunknak Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott: „a párt statútuma szerint a szervezet bejegyzése utáni két évben össze kell hívni a tisztségekről döntő kongresszust. Ez megerősítheti a jelenlegi pártvezetőket a tisztségükben, de nem zárja ki a tisztújítás kiírását”.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.