Nem költözik az állomás

Fotó: Gózon Ákos

Ezzel érvel a jelenlegi városatya is, aki viszont ötletével mindinkább magára marad. A Román Vasúti Társaság (CFR) hallani sem akar az állomás és a nyomvonal elköltöztetéséről, a szállításügyi minisztérium sem támogatná anyagilag a beruházást, és az önkormányzati képviselők is úgy vélik: a városnak egyéb prioritásai vannak. Mindemellett egyeztetés híján a környező települések se foglalták városrendezési tervükbe az esetleges nyomvonalat, s több helyen építkezési engedélyek tömkelegét bocsátották ki a falvak és a Maros közötti szóban forgó területekre. Ugyanakkor a vásárhelyi állomásnak a 80-as években épült Egyesülés negyedbe történő átköltöztetése öt-hat közigazgatási egységet is érintene. Az elképzelt nyomvonal szerint a vonatok Marosszentgyörgy és Maroszszentanna között kerülnének a folyó túlsó oldalára, majd Marosszentkirály, Náznánfalva és Csittszentiván érintésével egy második, megépítésre váró hídon Maroskeresztúr határában térnének vissza a folyó bal partjára.

Nincs költöztetés, nincs építkezési engedély
Dorin Florea 2004-es választási kampányában is felemlegette az állomás elköltöztetésének fontosságát. A polgármester ezúttal már sokkal komolyabban gondolja, hogy terve meg is valósulhat. Az elmúlt hetekben ugyanis megtagadta az állomás épületének részleges felújítása érdekében a CFR által igényelt urbanisztikai terv kibocsátását. A vasúti társaság a nyílászárókat szerette volna saját költségén kicseréltetni. „Nem adtam meg az engedélyt – ismerte el Florea. – Előbb jöjjenek le a minisztérium képviselői, és tárgyaljuk meg a vasút sorsát. Minek annyi pénzt költeni egy olyan épület felújítására, amely lehet, hogy három éven belül elköltözik!” A polgármester reméli, hogy gáncsoskodásával legalább párbeszédre sikerül kényszerítenie a tervhez szerinte ellenségesen viszonyuló szaktárca, valamint a vasúti társaság vezetőit. Újságírói felvetésre, miszerint elképzelését akkor sem karolta fel a szállításügyi minisztérium, amikor a tárcát alakulata, a Demokrata-Liberális Párt tisztségviselője vezette, Florea úgy reagált, hogy Radu Berceanu legalább helyeselte az ötletet. Tánczos Barna jelenlegi államtitkár viszont életképtelennek tartja a harminc évvel ezelőtti elképzelést. „Lehet, hogy a kor szellemének megfelelően akkor megállta volna a helyét, de a jelenlegi tendencia semmiképpen nem a vasúti hálózat kiköltöztetése mellett szól – fejtette ki lapunknak Tánczos. – Vegyünk példaként néhány nyugat-európai nagyvárost: sehol nem költöztették ki az állomást a központból. Mindenütt belátják, hogy a vasút alternatívát kínál a forgalmi dugókra. Az egy ember – egy autó elv már rég megbukott”. Az államtitkár szerint a vásárhelyi állomásnak a városból való kiköltöztetése valóban csökkentené a sorompók okozta torlódásokat, de azt is számításba kell venni, hogy lényegesen növekedne a gépkocsiforgalom az új állomás irányába.
Romániában egyébként az utóbbi évtizedekben egyetlen helységben sem volt példa a vasút elköltöztetésére. Csegzi Sándor alpolgármester szerint a Székelykocsárd–Déda vonalon bonyolított, igencsak szerénynek mondható vasúti forgalom nem teszi indokolttá a beruházást. „Inkább azon kellene elgondolkozni, miként használhatnánk ki jobban a meglévő vasúti infrastruktúrát” – fogalmazott, utalva a Fodor Imre polgármestersége idejéből származó egyik ötletre, miszerint a települést átszelő vonalon helyi járatokat lehet indítani. „A forgalmi dugók felszámolására a vasút városi tömegközlekedési eszközként is szerepet játszhat” – tette hozzá Csegzi.

A tanács nem zárkózik el, de egyébre költené a pénzt
Az önkormányzati testületnek elvileg nincs különösebb ellenvetése az állomásköltöztetési elképzelés ellen, viszont a terv valóra váltásához a városháza nem rendelkezik anyagi fedezettel. „A terv nemcsak egy állomásépület, hanem két híd megépítését is feltételezi, ami nem csekély összeg. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy belássuk: mindez akkora anyagi elkötelezettséggel járna, amelyet az önkormányzat nem bírna meg” – értékelte a helyzetet Fekete Attila RMDSZ-tanácsos. Szerinte ha pályázatok útján Dorin Florea képes előteremteni a szükséges összeget, a tanács nem fogja megakadályozni a régi elképzelés kivitelezésében. Mint mondta, a városrendezési terv Egyesülés negyedre és környékére vonatkozó részében fenntartották az új állomásnak és a vasút nyomvonalának szánt helyet, a peremközségekben viszont gondot okozhat a terv kivitelezése. Az RMDSZ tanácsosa a lényegre tapintott, amikor analógiaként a város terelőútja körül kialakult félreértéseket hozta fel. Mint ismeretes, bizonyos peremközségekben az eredeti nyomvonal egy része már beépült. A módosított nyomvonal is utólagos vitákat szült, és arra késztette a szakembereket, hogy helyenként harmadik megoldást találjanak.

A falvakkal senki nem egyeztetett
Az érintett peremközségek elöljáróinak többsége – bár még a 70-es években hallott az elképzelésről – nem tud arról, hogy valamiféle egységes városrendezési terv az új nyomvonalnak való hely fenntartására kötelezné őket. „Velünk soha senki nem egyeztetett, de nem is támogatnánk egy efféle elképzelést. Sőt hallani sem akarunk arról, hogy itt haladjon át a vasút” – jelentette ki megkeresésünkre Balázs József szentannai alpolgármester. Megítélése szerint a vasút átköltöztetése túlságosan utópikus terv, amiből belátható időn belül nem lesz semmi. A szentkirályiakkal sem egyeztetett senki, derült ki a Kádár György által elmondottakból. A nagyközség alpolgármestere úgy tudja, a Maros partján lévő legelőkön lenne helye a vasútnak, azonban kételkedik abban, hogy a helyi tanácsosok lemondanának a telkekről.
Szentannai kollégájától eltérően a Vásárhellyel délnyugaton szomszédos Maroskeresztúr elöljárója nem ellenzi a terv megvalósítását. Ioan Sânpălean a metropoliszi övezetet összefogó egyesület döntésétől teszi függővé a keresztúriak álláspontját. „Ha ez a szervezet úgy dönt, hogy a vasútnak új nyomvonalat kell keresni, mi alávetjük magunkat” – nyugtázta a polgármester. Amikor az új nyomvonal rendelkezésére bocsátandó telkek helyzetéről kérdeztük, Ioan Sânpălean belátta, hogy ő is mindöszsze Marosvásárhely 25 éve készült fejlesztési tervének iratcsomójában találkozott először és utoljára a vasút elköltöztetésének gondolatával. „Ismerem az elképzelést, mert ezelőtt öt-hat évvel a kezembe került az a kis füzet. Hivatalosan erről minket senki nem értesített. Fogalmam sincs, hol haladna el a vasút vonala, miután visszatérne a Maros bal partjára. Ezért nem is foglaltuk az általános urbanisztikai tervbe” – nyilatkozta lapunknak Maroskeresztúr polgármestere.