2013. március 22., 08:152013. március 22., 08:15
A 27 tagú testületben valamennyi párt képviselteti magát, az RMDSZ részéről Biró Rozália szenátor és Máté András Levente, a képviselőház frakcióvezetője vesz részt a munkában, azonban kettejük közül csak utóbbinak van szavazati joga.
A bizottság szerdai ülésén utasította vissza az RMDSZ-esek két javaslatát. Az ülésen azt tárgyalták, melyek az alkotmány azon pontjai, amelyeket a Vasile Pârvulescu által vezetett alkotmánymódosító fórum közvitáira bocsáthatnak. A bizottságban részt vevő hat párt mindegyike javaslatlistát nyújtott be, az RMDSZ huszonnyolc ponton kezdeményezte a közvitára bocsátást, ebből azonban hármat visszautasított a bizottság, így azok biztosan nem kerülnek a fórum elé – tájékoztatott csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Biró Rozália.
A szövetség javaslata szerint az alkotmány első cikkelyét úgy módosíthatták volna, hogy abból a „nemzetállam” kifejezés kimaradjon, ez azonban a bizottságban elbukott. A román alkotmány ugyanis tartalmaz egy olyan cikkelyt, amely megtiltja, hogy a nemzetállami jellegre, a határokra és a szuverenitásra vonatkozó kitételekhez bárki hozzányúlhasson – ennek a cikkelynek a módosítására vonatkozott a másik leszavazott RMDSZ-es javaslat. A harmadik, amit a bizottság visszautasított, arról szólt volna, hogy a kormányzati intézményekben a kisebbségek számára arányos képviseletet biztosítson az alaptörvény.
Közvitára bocsátható lesz azonban az a javaslat, hogy a történelmi nemzeti kisebbségeket államalapító tényezőként, illetve az, hogy a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott helyeken a kisebbségi nyelvet regionális nyelvként ismerje el az alkotmány. Biró Rozália ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy az Európai Parlament kisebbségügyi tanácsadó szerve, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) hétvégi ülésén elítélte a kisebbségi jogok Romániában tapasztalható megnyirbálását.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.