Romániában minél több fát, abból is a legjobbakat akarják kivágni. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Kétszáz éve gyakorlatilag folyamatosan vágjuk az erdőt, és Romániában egyelőre szemléletváltásra sincs remény – mondta el a Krónikának Csákány László háromszéki közbirtokossági elnök annak kapcsán, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint közel kilenc százalékkal növekedett tavaly a romániai erdőkből kitermelt fa mennyisége.
2019. október 04., 08:402019. október 04., 08:40
Közel kilenc százalékkal növekedett tavaly a romániai erdőkből kitermelt fa mennyisége – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Csákány László háromszéki közbirtokossági elnök szerint a kitermelés mértéke nem most növekedett, az egyéves eltérésnek szakmai magyarázatai vannak, de kétszáz éve gyakorlatilag folyamatosan vágjuk az erdőt, és Romániában egyelőre a szemléletváltásra sincs remény.
– derül ki az INS jelentéséből. A kivágott fák 62,8 százaléka volt keményfa, és 37,2 százaléka tűlevelű. A keményfák közül is a bükkfából termeltek ki a legtöbbet, ez tette ki a gömbfa 34 százalékát. Az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint a kitermelt famennyiség 52,8 százalékát rönkként értékesítették, feldolgozták fűrészárunak, miközben a tűzifa aránya 34,7 százalékos volt.
Nem tapasztalható, hogy egyik évről a másikra nagyobb ütemben zajlik a kitermelés, ez nem is megvalósítható, mert a többéves üzemtervek köteleznek – mutatott rá megkeresésünkre Csákány László. A Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke kifejtette,
A nehezen megközelíthető helyeken esőzés vagy a kedvezőtlen hóviszonyok mellett nem lehet teljesíteni a tervet, ilyenkor az üzemtervben jóváhagyott mennyiség áttevődik a következő évre. Másik ok az lehet, hogy az erdészeti év nem egyezik a naptárival, hiszen a fővágást a vegetációs ciklus határozza meg, általában októbertől áprilisig tart, vagyis lombhullástól rügyfakadásig.
Csákány László hangsúlyozta, az üzemterveket vidékenként külön kellene elbírálni, nem lehet egységesen kijelenteni, hogy azok megfelelőek, vagy sem. Hozzátette, előfordultak visszaélések, amikor az erdőtulajdonos sarkallta a tervezőt, hogy nagyobb területekre irányozza elő a kitermelést, vagy olyan területeken is, ahol az nem indokolt, de ezek inkább kivételek, nem jellemző. A közbirtokosság elnöke szerint leginkább a szemlélettel van gond,
Csákány László az elmúlt napokban feltérképezte Sepsiszentgyörgy környékén az öreg fákat, és kiderült, hogy az erdőkben gyakorlatilag nincs kétszáz éves vagy annál idősebb fa. „Az elmúlt kétszáz évben folyamatosan zajlott a kitermelés, az erdőket kivágtuk, és új fák nőttek, ezt eredményezte az erdőgazdálkodás folyamata. A legelőkön viszont, ahol nem zajlik kitermelés, 300-400 éves fák is vannak, ami azt bizonyítja, hogy a fa biológiája nem teszi indokolttá a vágást” – részletezte a szakember. Hozzátette, a répát is gyéríteni kell az ágyásban, hogy a többi jól fejlődjön, tehát vannak indokolt vágások, viszont Romániában a fogyasztói társadalom diktálja az erdőgazdálkodást: a piac kéri, ezért vágják a fát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!