Nem változik a magyarság aránya?

A rendezvény a Bihar megyei RMDSZ szervezte Szacsvay Akadémia kisebbségkutatási moduljának második előadása volt.

A közelgő népszámlálás miatt a figyelem előterébe kerülnek a demográfiai mutatók az utóbbi időben – mutatott rá Kiss Tamás előadásának bevezetőjében. A rendszerváltás óta két cenzust szerveztek Romániában, az elsőt 1992-ben, a legutóbbit pedig 2002-ben, s a kettő közt eltelt időben mind számbelileg, mind arányában csökkent az erdélyi magyar népesség.

A szakember szerint bár a következő, idén kiírandó népszámláláson várhatóan mind a magyar, mind a román népesség száma csökkenni fog, van esély arra, hogy a magyarság aránya megmaradjon a legutóbb mért 19,5 százalékon Erdélyben. Ennek több oka is van – magyarázta Kiss Tamás, s ezek közül az egyik legszembetűnőbb az, hogy míg az elmúlt rendszer végén és a rendszerváltás után nem sokkal több magyar vándorolt ki Erdélyből, mint román – elsősorban Magyarország volt az úti cél –, addig mostanra, úgy tűnik, a román nemzetiségűek közül jóval többen költöznek Nyugatra. Főleg Spanyolországban és Olaszországban vállalnak munkát.

Felmérések szerint jelenleg nem kevesebb mint 2,8 millió emberről van szó, aki ebben a helyzetben van. A közelgő népszámlálással kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés tehát az, hogy azokat az állampolgárokat, akik már több mint egy esztendeje külföldön élnek, beleszámítják-e majd – magyarán megengedik-e az itthon maradt családtagoknak, hogy külföldön dolgozó gyerekük, házastársuk nevét bediktálják a számlálóbiztosoknak –, fogalmazott a szakember. Ha ugyanis beleszámítják őket, valószínűnek tűnik, hogy a magyarság aránya romlani fog a tíz évvel ezelőttihez képest, ha pedig nem, előreláthatóan nem lesz kimutatható változás.

A gyerekvállalásra vonatkozó számok egész Kelet-Európában drasztikusan csökkentek, hiszen a mai tendenciák alapján jelentősen kitolódott az a kor, amikor az emberek megházasodnak, majd gyereket vállalnak. Éppen ezért a megszületett gyermekek száma is csökkenőben van – mind a magyarok, mind a románok körében jóval alatta marad annak a számnak, amely a populáció szinten tartásához szükséges volna. A szociológus rámutatott: valamivel mégiscsak jobbak a magyaroknál mért számok ebben a vonatkozásban, így elmondhatjuk, hogy a migrációs és a gyermekvállalási mutatók alapján a magyar népesség számára pozitívak az előrejelzések. Kisebbségi létünkből kifolyólag azonban az asszimilációt is bele kell számítani a prognózisba – az identitásvesztés pedig a vegyes házasságok és egyéb tényezők miatt egyre nagyobb méreteket ölt, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.