
Fotó: Biró István
2011. december 02., 06:022011. december 02., 06:02
Holott a cikkíró szerint ha megszámolhatnánk hogy hány turista áll meg Aradon kizárólag a Szabadság-szobor miatt, akkor ez minden bizonnyal az első helyen szerepelne. Az idegenforgalmi stratégia 2016-ig vázolja az ágazat fejlődésének irányát.
A turisztikai stratégiát egy bukaresti alapítvány dolgozta ki, és alapkövetkeztetése szerint Arad megye idegenforgalmának fellendülési útja a sport- és szabadidő-turizmus, illetve ennek a kultúrturizmussal történő ötvözése. Adrian Ţolea, a megyei önkormányzat alelnöke szerint a partiumi megye – többek között a szomszédos magyarországi régiókhoz képest – elsősorban a szabadidős programok: a sporthorgászat, a vízitúrák, a vadászat, lovaglás, ejtőernyőzés, barlangkutatás, csapatsportok terén nyújthat újat a turisták számára. Bölöni György, a képviselő-testület RMDSZ-es tagja lapunknak elmondta, a dokumentumban Arad és a megye úgy jelenik meg, mint ahol nincsenek kiemelkedő jelentőségű turisztikai látványosságok, ami szerinte helytálló, hiszen a régió nem rendelkezik a Duna-deltához vagy a moldvai kolostorokéhoz hasonló idegenforgalmi potenciállal.
A tanácsos hozzátette: az összmagyarság számára stratégiai fontossággal bír a Szabadság-szobor, továbbá a Zala-alkotáshoz hasonló egyéb műemlékek, épületek, amelyek egyenként jelentős turisztikai vonzerővel bírnak, viszont ezek megtekintéséért sohasem fognak „özönleni” a Maros-parti városba a moldvai románok. Éppen ezért nem is tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy ezek kimaradtak a stratégiából, szerinte sokkal fontosabb e téren, hogy a város és a megye megbecsüli, közkincsként kezeli ezeket az értékeket, és méltó körülményeket biztosít számukra. „Ha egy turista szétnéz Aradon, többnyire amúgy is magyar kötődésű, még a monarchia idejéből származó épületet lát” – jegyezte meg a Krónikának Bölöni György, aki szerint a stratégia jelentősége nem is a turisztikai objektumok felleltározásában, hanem a fejlődés irányának megszabásában áll.
Hozzátette, mindez már csak azért sem nehéz, mivel az aradi turizmusfejlesztés a nulláról indul, amit az is bizonyít, hogy a látogatók mindössze 1,4 éjszakát töltenek a megyeszékhelyen vagy a megyében. A megyei tanácsos szerint az egy nap alatt bejárható mikroútvonalak kiépítésére kell fektetni a hangsúlyt, Aradon ugyanis egyetlen turista sem fog két hetet eltölteni, mint például a tengerparton.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.