
Fotó: Nagy D. István
Több hónap szünet után hétfőn összeült Maksa község tanácsa, és elfogadta az idei költségvetést. A büdzsét azért kellett február helyett május végén megszavazni, mivel eddig felszámolás alatt állt a testület.
2014. május 27., 16:382014. május 27., 16:38
2014. május 27., 17:432014. május 27., 17:43
Bács-Benke László, a község néppártos (EMNP) polgármestere azonban megnyerte az önkormányzat ellen indított pert, a közigazgatási bíróság pedig jogerősen visszautasította a prefektúrának a tanács feloszlatására vonatkozó kezdeményezését.
A kormányhivatal indoklása szerint a bíróságnak azért kellett volna feloszlatnia a testületet, mivel tavaly egymás után háromszor nem sikerült döntést hozniuk. A bíró azonban elfogadta a polgármester érvelését, miszerint júniusban nem is hívta össze a tanácsot, így nem teljesült az „egymás után három ízben” feltétel.
„A tizennegyedik tárgyaláson megnyertük a pert” – közölte lapunkkal Bács-Benke László, aki szerint politikai manőver volt a maksai képviselők távolmaradása, majd a testület feloszlatására irányuló kezdeményezés. „Szándékosan szabotálták az üléseket, időközi választásokat akartak, abban bízva, hogy akkor majd nem a néppárt nyer” – jelentette ki az elöljáró, aki az elmúlt hónapokban polgármesteri rendeletekkel vezette a községet. Elmondta, a korábbi kilenc helyett most már öt képviselővel működik a testület, de a pártok újabb tanácstagokat javasolhatnak a választási listájukról.
Amint arról beszámoltunk, a község négytagú RMDSZ-frakciójából tavaly áprilisban hárman lemondtak mandátumukról az EMNP „diktatórikus megnyilvánulásaira” hivatkozva. A „mérleg nyelvének” tekintett, független Molnár Árpád távol maradt az ülésekről, és augusztus elején a néppárt kizárta soraiból a színeiben megválasztott Forró Károlyt, aki szintén nem járt a tanácsülésekre.
Az e heti ülésen három néppártos tanácstag vett részt, de így is döntőképes volt a testület, hiszen öt taggal számolva teljesült a fele plusz egy kitétel. Pál Mihályt azonban nehéz volt meggyőzni, hogy voksoljon – mint mondta, a néppártból is ki akart lépni.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!