
Zatykó Gyula (balra) és Csomortányi István felháborítónak tartja az ügyészség döntését
Fotó: EMNP
Nem tekintik közérdeknek a román nyomozó hatóságok a magyar zászló ellen irányult támadás kivizsgálását és megbüntetését, és nem indítanak eljárást a nagyváradi zászlógyújtási kísérlet ügyében – válaszolta az ügyészség az EMNP-nek.
2019. április 09., 17:402019. április 09., 17:40
2019. április 09., 17:462019. április 09., 17:46
A tavaly decemberi incidens fejleményeiről Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöke és Zatykó Gyula, az alakulat alelnöke számolt be keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján. Mint ismert, december 30-ára virradóra megpróbálták felgyújtani az RMDSZ Bihar megyei székházára kitűzött magyar zászlót a nagyváradi Fekete Sas Palotában, ám egy fiatalember időben megakadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. A Bihar megyei rendőrségnek csak februárban sikerült azonosítania a 21 éves lányt, akit tette elkövetése közben le is filmeztek.
Csomortányi István kedden felidézte: a magyar zászlót ért támadás másnapján rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tettek, valamint februárban jelezték – a hatóságok megkeresése nyomán –, hogy részt kívánnak venni az eljárásban, most pedig írásos tájékoztatást kaptak az ügy állásáról. A politikus közölte, az ügyészség a nyomozás beszüntetéséről tájékoztatta őket, valamint arról, hogy nem indítanak semmiféle eljárást. Egyébként miközben a rendőrség és az RMDSZ korábban rongálásért tett feljelentést, addig a néppárt közösség elleni izgatás miatt is kérte az eljárást.
„Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől az eset közben. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelenlévő fiatalok zaját, továbbá meggyőződésünk, hogy függetlenül attól, hányan látták a zászlóégetés kísérletét, egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása akkor is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül” – hangsúlyozta a politikus. Szerinte az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja az, melyben azt állítják: a közösségi szimbólum nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek.
Az EMNP elnöke közölte, húsz napon belül megfellebbezik az ügyészség határozatát, és fenntartják 42 642 lejes kártérítési igényüket, hiszen korábban épp ennyire büntették meg Péter Ferenc Maros megyei tanácselnököt, aki – még Szováta polgármestereként – kitűzte a székely zászlót a város polgármesteri hivatalára. Csomortányi szerint világosan látszik, a hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kimentsék az elkövetőt.
Zatykó Gyula felhívta a figyelmet: nem ez volt az első eset, hogy az emblematikus nagyváradi épület passzázsában kihelyezett magyar szimbólumot támadás érte. Különösen szomorúnak nevezte, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem született olyan törvény Romániában, mely egyértelmű védelmet biztosítana a magyar jelképek számára. „Keserűen kell megállapítanunk: a bukaresti magyar képviselők mulasztása ez, de még most sem lenne késő orvosolni a kialakult helyzetet" – mondta Zatykó Gyula. Hozzátette: korábban már felkérték az RMDSZ-t, hogy közösen lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulások ellen, s dolgozzanak ki törvénytervezetet, mely hosszútávú és biztos megoldást jelentene a nemzeti jelképek megvédése terén.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
szóljon hozzá!