
Zatykó Gyula (balra) és Csomortányi István felháborítónak tartja az ügyészség döntését
Fotó: EMNP
Nem tekintik közérdeknek a román nyomozó hatóságok a magyar zászló ellen irányult támadás kivizsgálását és megbüntetését, és nem indítanak eljárást a nagyváradi zászlógyújtási kísérlet ügyében – válaszolta az ügyészség az EMNP-nek.
2019. április 09., 17:402019. április 09., 17:40
2019. április 09., 17:462019. április 09., 17:46
A tavaly decemberi incidens fejleményeiről Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöke és Zatykó Gyula, az alakulat alelnöke számolt be keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján. Mint ismert, december 30-ára virradóra megpróbálták felgyújtani az RMDSZ Bihar megyei székházára kitűzött magyar zászlót a nagyváradi Fekete Sas Palotában, ám egy fiatalember időben megakadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. A Bihar megyei rendőrségnek csak februárban sikerült azonosítania a 21 éves lányt, akit tette elkövetése közben le is filmeztek.
Csomortányi István kedden felidézte: a magyar zászlót ért támadás másnapján rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tettek, valamint februárban jelezték – a hatóságok megkeresése nyomán –, hogy részt kívánnak venni az eljárásban, most pedig írásos tájékoztatást kaptak az ügy állásáról. A politikus közölte, az ügyészség a nyomozás beszüntetéséről tájékoztatta őket, valamint arról, hogy nem indítanak semmiféle eljárást. Egyébként miközben a rendőrség és az RMDSZ korábban rongálásért tett feljelentést, addig a néppárt közösség elleni izgatás miatt is kérte az eljárást.
„Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől az eset közben. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelenlévő fiatalok zaját, továbbá meggyőződésünk, hogy függetlenül attól, hányan látták a zászlóégetés kísérletét, egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása akkor is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül” – hangsúlyozta a politikus. Szerinte az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja az, melyben azt állítják: a közösségi szimbólum nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek.
Az EMNP elnöke közölte, húsz napon belül megfellebbezik az ügyészség határozatát, és fenntartják 42 642 lejes kártérítési igényüket, hiszen korábban épp ennyire büntették meg Péter Ferenc Maros megyei tanácselnököt, aki – még Szováta polgármestereként – kitűzte a székely zászlót a város polgármesteri hivatalára. Csomortányi szerint világosan látszik, a hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kimentsék az elkövetőt.
Zatykó Gyula felhívta a figyelmet: nem ez volt az első eset, hogy az emblematikus nagyváradi épület passzázsában kihelyezett magyar szimbólumot támadás érte. Különösen szomorúnak nevezte, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem született olyan törvény Romániában, mely egyértelmű védelmet biztosítana a magyar jelképek számára. „Keserűen kell megállapítanunk: a bukaresti magyar képviselők mulasztása ez, de még most sem lenne késő orvosolni a kialakult helyzetet" – mondta Zatykó Gyula. Hozzátette: korábban már felkérték az RMDSZ-t, hogy közösen lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulások ellen, s dolgozzanak ki törvénytervezetet, mely hosszútávú és biztos megoldást jelentene a nemzeti jelképek megvédése terén.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
szóljon hozzá!