„Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől az eset közben. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelenlévő fiatalok zaját, továbbá meggyőződésünk, hogy függetlenül attól, hányan látták a zászlóégetés kísérletét, egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása akkor is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül” – hangsúlyozta a politikus. Szerinte az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja az, melyben azt állítják: a közösségi szimbólum nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek.

Az EMNP elnöke közölte, húsz napon belül megfellebbezik az ügyészség határozatát, és fenntartják 42 642 lejes kártérítési igényüket, hiszen korábban épp ennyire büntették meg Péter Ferenc Maros megyei tanácselnököt, aki – még Szováta polgármestereként – kitűzte a székely zászlót a város polgármesteri hivatalára. Csomortányi szerint világosan látszik, a hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kimentsék az elkövetőt.

Zatykó Gyula felhívta a figyelmet: nem ez volt az első eset, hogy az emblematikus nagyváradi épület passzázsában kihelyezett magyar szimbólumot támadás érte. Különösen szomorúnak nevezte, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem született olyan törvény Romániában, mely egyértelmű védelmet biztosítana a magyar jelképek számára. „Keserűen kell megállapítanunk: a bukaresti magyar képviselők mulasztása ez, de még most sem lenne késő orvosolni a kialakult helyzetet" – mondta Zatykó Gyula. Hozzátette: korábban már felkérték az RMDSZ-t, hogy közösen lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulások ellen, s dolgozzanak ki törvénytervezetet, mely hosszútávú és biztos megoldást jelentene a nemzeti jelképek megvédése terén.