Nem kell visszafizetniük a bérpótlékokat a közalkalmazottaknak

 Az alsóház egyébként tegnap ellenszavazat nélkül fogadta el a törvényt, amely révén 300 ezer közalkalmazottnak nem kell korábbi bérpótlékait visszafizetnie.

Az év elején beterjesztett amnesztiajavaslat indoklásában egyébként az állt, hogy mintegy 300 ezer közalkalmazottnak, főként helyi önkormányzati dolgozónak most egy pluszproblémával kell szembenéznie, mivel olyan pénzösszegeket kell viszszafizetniük, amelyeket korábban a kollektív munkaszerződések vagy megállapodások alapján kaptak meg, emellett kamatot, bírságot, késedelmi kamatot is fizetniük kell. Az összegek több 10 ezer lejre is rúghatnak, ami egyesek számára többévnyi fizetést jelent – érveltek a jogszabály beterjesztői.

A törvény elfogadását egyébként a parlamenti pártok mindegyike igazságtételnek nevezte. A jogszabálytervezet egyik kezdeményezője, Borbély László képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke a döntést követően úgy nyilatkozott, „egy óriási igazságtalanságot sikerült megelőzni”. Mint hangsúlyozta, az érintett 300 ezer közalkalmazott tulajdonképpen törvényesen, a kollektív munkaszerződés alapján kapta a bérkiegészítést, s nagyon igazságtalan lett volna őket arra kényszeríteni, hogy ezeket az összegeket viszszafizessék.

Óvás nélkül két hét

Két és fél évvel ezelőtt hívta fel a kormány figyelmét az Állami Számvevőszék arra, hogy egy törvény alapján már nincs lehetőség a közalkalmazottak bérpótlékainak kifizetésére – idézte fel a Krónika megkeresésére Lakatos Péter számvevőszéki tanácsos. Az önkormányzatok legtöbb dolgozója azonban érvényes, tanácsi határozatba foglalt és jóváhagyott kollektív munkaszerződéssel rendelkezett, amelynek alapján meg kellett kapniuk ezeket az összegeket, mivel a szerződést nem módosíthatták egyoldalúan – így történhetett meg, hogy 2008 és 2010 között olyan juttatásokat kaptak a dolgozók, amelyeket állítólag nem kellett volna.

A különböző bíróságok területről területre különböző feltételekkel kötelezték az önkormányzatokat, hogy a bérpótlékokat hajtsák be, nem volt egységes törvényi alapja az intézkedésnek – magyarázta Lakatos. Az RMDSZ parlamenti frakciója a törvényes és érvényben lévő kollektív munkaszerződések alapján véli úgy, hogy a közalkalmazottak mostani béréből nem kellene utólag levonni ezeket a „jogtalanul megszerzett” pénzeket, ezért dolgozták ki azt a törvénytervezetet, amelyet tegnap a képviselőház is elfogadott – tudtuk meg. Amennyiben a törvényt nem támadják meg alkotmánybíróságon, 15 napon belül kihirdetésre kerülhet.

Visszakérnék a már befizetett pénzt

Nagyon örül a törvénytervezet elfogadásának Kiss Judit, a Bihar megyei önkormányzati alkalmazottakat tömörítő Fórum szakszervezet elnöke, aki ugyanakkor nehezményezi, hogy az elmúlt időszakban levont összegeket a dolgozók valószínűleg sosem látják már viszont. „Sokunknak, például nekem is, komoly elmaradásaink vannak közműszámlákkal és egyéb fizetnivalókkal. Azokat is törleszteni kellene” – magyarázta lapunk megkeresésére. Mint mondja, van, akitől már négyezer lejnyi összeget vontak le visszafizetés címén.

Bihar megye egyébként – amint arról korábban beszámoltunk – rekordnagyságú fizetéslevonásokkal sújtotta dolgozóit: egyedül itt vágták félbe a dolgozók béreit, így voltak olyanok is, akik az elmúlt évben 200 lejnél nem kerestek többet. A szakszervezeti vezető fizetése a mostani döntéssel lesz újra 650 lej – a megyei alkalmazottak eleve igen keveset keresnek, ami miatt különösen érzékenyen érintette őket a döntés, hogy önhibájukon kívül felvett összegeket kell visszafizetniük az államnak.

Kiss Judit, aki korábban már éhségsztrájkot is folytatott azért az ügyért, azt mondja, a minimálbérrel alkalmazott kollégák fizetéséből nem lett volna szabad semmit levonni, az ötvenszázalékos levonás pedig a megyei vezetőség jóindulatának hiányán múlott. A Bihar megyei önkormányzat száznál is több dolgozót foglalkoztat, mindannyiukat érintette a fizetéslevonás.