2013. április 08., 07:462013. április 08., 07:46
A politikus üdvözölte, hogy az EMNP régióátszervezési elképzelései közelítenek az RMDSZ meglátásához, azonban szerinte több pontban szükség van tisztázásra. „Az RMDSZ-en belül egységes vélemény, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat nem kell közigazgatási hatáskörrel felruházni” – mondta Márton, aki szerint óriási veszélyt rejt magában, ha az alkotmánymódosításkor elfogadják, hogy a régió a megye utáni közigazgatási szint, anélkül hogy tisztáznák, melyek lesznek ezek a régiók, és pontosan milyen hatásköröket kapnak.
„Ez így túl kockázatos kaland, hiszen ha benne lesz az alkotmányban, muszáj lesz kivitelezni, ám sarkalatos törvénnyel bármelyik kormány bárhogy alakíthatja ezeket” – véli a honatya, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ha be is tartja az ország azt a vállalást, hogy a közigazgatási átszervezésről meg kell kérdezni az érintetteket, nem mindegy, hogy kit és hogyan kérdeznek meg. „Ha például 12 Vrancea megyei település lakója eldönti, hogy Kovászna megyéhez akar tartozni, a Kovászna megyeieknek lesz-e lehetőségük, hogy erre nemet mondjanak?” – illusztrálta a kérdésfeltevés fontosságát a politikus. A néppárt által javasolt három metropolisrégióról Márton úgy vélekedik, fennáll a veszélye, hogy egy erős Brassó metropolisrégió bekebelezi fél Háromszéket. A képviselő szerint a jelenlegi leginkább kivitelezhető megoldás, ha nem lesz közigazgatási átszervezés, inkább a fejlesztési régiókat alakítják át működőképessé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok