2011. július 11., 07:282011. július 11., 07:28
Ezeken a helyeken akár több évtizede megszűnt az önálló magyar oktatás. 2004-ben ezeken az ősi magyar településeken sikerült elindítani a fakultatív magyar oktatást, így mára a megye közel húsz településén 420 gyermek tanulja választható tantárgyként a magyar nyelv és irodalmat. Ilyen települések például Felsővisó, Borsabánya, Aknasugatag, Kohóvölgy vagy a 60 százalékában magyar lakosságú Erzsébetbánya. Kapnikbányán például 2000 óta nincs önálló magyar oktatás, így ott az óvodai foglalkozás is már csak vegyesen, román–magyar nyelven folyt. „Idén ősztől azonban sikerül elindítani egy önálló magyar óvodai csoportot Kapnikbányán. 13 tiszta magyar ajkú gyermek lesz ebben a csoportban. A tiszta magyar óvodai csoport azt a reményt adja nekem, hogy folytatni tudjuk a magyar oktatást elemiben is” – bízakodik Gircsis Helga kapnikbányai óvónő. A szülőket sem volt nehéz meggyőzni, hogy írassák ebbe a magyar csoportba gyermekeiket, hiszen sokuknak fontos, hogy gyermekük anyanyelvén tanuljon – mondja a fiatal óvónő.
Nem minden település mondható ugyanilyen szerencsésnek. Misztótfaluban is lehetőség lenne 48 év után a magyar oktatás újraindítására, ám az ottani szülők lényegesen visszafogottabbak ezzel kapcsolatban – árulta el a Krónikának Pintér Zsolt, aki a nagybányai Iskoláinkért, Gyermekeinkért Egyesület elnökeként tucatnyi máramarosi településen kampányolt a magyar oktatás újraindítása mellett. „Ezek a szülők is már román iskolába jártak, hiszen 1963-ban megszűnt a magyar oktatás Misztótfaluban, félnek attól, hogy összevont osztályokba járjanak a gyerekek, félnek attól, hogy mi lesz ötödiktől, félnek, hogy Nagybányára kell majd ingázniuk. Nagyon sok gondot fogalmaztak meg azon a gyűlésen, ahol népszerűsítettük a magyar oktatást. Tulajdonképpen nem bíznak ebben az ügyben” – összegezte tapasztalatait a civil szervezet elnöke.
Pedig a szükséges gyermeklétszám is meglenne Misztótfaluban és a hozzá tartozó Láposbányán. Közel 30 magyar iskolás és mintegy 25 óvodás szerepel itt a magyar egyházak anyakönyveiben. A misztótfalusi református lelkésszel való beszélgetésünk során kiderült, hogy az elemi osztályokban 22 diák már részesül fakultatív magyar oktatásban, ám ezek közül 12 román ajkú gyermek, és csak tíz magyar nemzetiségű. Ebből is ketten ősztől már megkezdik az ötödik osztályt. „Nem szabad elfelednünk azt sem, hogy azok a gyerekek, akik az anyakönyvekben szerepelnek, jóllehet sok esetben magyar nevűek, viszont érzelmileg már nem kötődnek a magyarsághoz. Sajnálattal kell ezt megállapítanunk, de hát ez a valóság” – közölte Ecsedi Árpád lelkész, aki maga is szülő, és kislányát egy nagybányai magyar óvodába íratta. Misztótfaluban egyébként nem ez az első próbálkozás a magyar oktatás újraindítására. A jelenlegi lelkész, amikor 2004-ben átvette a gyülekezetet, szerette volna előmozdítani az ügyet, de nem gyűlt össze a minimális tízes diáklétszám.
A pedagógusok folyamatosan bíztatják a szülőket, hogy merjék bátran magyarul taníttatni gyermekeiket, hiszen ha nem lesz magyar diák, a megyebeli két önálló magyar középiskola, a nagybányai Németh László és a máramarosszigeti Leöwey Klára gimnázium léte forog kockán. „Még mindig előnyösebb összevont osztállyal is működtetni magyar tagozatot, mint azt a gyereket beírni mondjuk román tagozatra, aki a családban magyarul beszél, akinek a neveltetése magyar. Nem beszélve a következményekről, hogy az önazonosság fenntartása és fejlesztése céljából az iskolának és a nevelésnek döntő szerepe van” – nyilatkozta Vicsay János Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Ugyanakkor a tanfelügyelő kiemelte az új jogszabályt, szerinte „Trianon óta ez a legjobb tanügyi törvény, amely a kisebbségi oktatásra nézve óriási előnyökkel jár”.
A magyar óvodai és iskolai tagozatos kérvényeket július végéig továbbra is aláírhatják a misztótfalusi szülők.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!