Tusnádfürdő madártávlatból. A festői táj kevés magánházat és sok panziót, szállodát övez
Fotó: Pinti Attila
Képtelenség, hogy Tusnádfürdő, Románia legkisebb városa elveszítse közigazgatási rangját csupán az új népszámlálási adatok miatt – jelentette ki a Krónikának Butyka Zsolt. A nemzetközi hírnévnek örvendő székelyföldi fürdőváros polgármesterét arra reagáltattuk, hogy a törvény betűi szerint Tusnádfürdő – közel negyven más városhoz, és ugyanennyi municípiumhoz hasonlóan – nem lenne jogosult jelenlegi közigazgatási besorolására. A csíkszéki elöljárót a település népszámlálási adatairól, új ökoturisztikai címéről, idegenforgalomról, medvehelyzetről is faggattuk. Ugyanakkor felidézzük a közelmúltban felmerült régiósítási, közigazgatásireform-terveket is.
2023. március 04., 16:582023. március 04., 16:58
Többtucatnyi romániai város, illetve megyei jogú város (municípium) nem őrizhetné meg jelenlegi közigazgatási besorolását a tavalyi népszámlálás adatai szerint, ha szigorúan a törvény betűit, a lakosság számára vonatkozó feltételeket néznénk. Ugyanis a 2001/351-es számú jogszabály többek között előírja, hogy egy városnak legalább 5 ezer, egy municípiumnak pedig minimum 25 ezer lakossal kell rendelkeznie. Ehhez képest
Köztük számos erdélyi település is. A legkisebb romániai város címmel továbbra is a Hargita megyei Tusnádfürdő rendelkezik, amely – hivatalosan – 1372 lakosával jócskán elmarad az említett szinttől. A Bihar megyei Diófás (1987) és Vaskoh (2025), illetve a Hargita megyei Borszék (2391) is alaposan „alulteljesít” ilyen szempontból, de például a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő (3787), a brassói Predeál (4020) és Kőhalom (4907), a Fehér megyei Abrudbánya (4360), a máramarosi Kapnikbánya (4264) és Felsőszelistye (4856), a szebeni Kiskapus (4570) és a Maros megyei Erdőszentgyörgy (4875) is a városi „vonal” alá került.
Az említett törvény betűi szerint az elméletileg különösen előrehaladott urbanizációért, fejlett infrastruktúráért járó megyei jogú városi rang előnyeit nem élvezhetné többek között Szászváros (Hunyad, 16 825), Balázsfalva (Fehér, 17 816), Nagykároly (Szatmár, 18 957), Szamosújvár (Kolozs, 19 873), Feketehalom (Brassó, 20 534), Aranyosgyéres (Kolozs, 20 590), Dicsőszentmárton (Maros, 20 604), Nagyenyed (Fehér, 21 307) és Segesvár (Maros, 23 927) sem.
A legkisebb romániai város 1372 lakossal rendelkezik
Fotó: Pinti Attila
Persze józan ésszel felmérve elképzelhetetlen, hogy az említett településeket hirtelen „lefokoznák” kizárólag a népszámlálási adatok miatt. Egyrészt már csak azért sem, mert Romániában köztudottan számos törvényt nem tartanak be a valóságban. Ráadásul például az ország legkisebb városa, Tusnádfürdő már az említett, 2001/351-es számú törvény elfogadásakor sem felelt meg a megfogalmazott elvárásnak (2001-ben még az 1992-es cenzus adatait láthatták, miszerint 1969-en lakták a székelyföldi üdülőtelepet), azóta pedig nyugodtan megőrizhette közigazgatási besorolását.
hiszen Székelyföld, Csíkország egyik büszkesége, az Erdély gyöngyeként, kis Svájcként is emlegetett gyógyfürdő és üdülőtelep változatos vegyi összetételű borvizeivel, mofettáival, tiszta levegőjével, a lebilincselő tájjal már az Osztrák–Magyar Monarchia idején is vonzotta a kikapcsolódni vágyókat. A kommunizmus alatt jelentősen átépítették, de manapság is folyamatosan változik arculata a környék nevezetességeihez – a Ludmilla-kilátóhoz és Apor-bástyához, a Vártetőhöz, a Sólyomkőre, a Szent Anna-tóhoz és a Nagy-Piliskére – vezető túraútvonalak kiindulópontjaként is szolgáló településnek. Amely hosszú évek óta otthont ad a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, azaz a – többek között Orbán Viktor miniszterelnök által is rendszeresen látogatott – Tusványosnak is.
Cseke: 2025 előtt semmiképp nem lehet közigazgatási reform
Bár a közigazgatási reform hosszú évek óta szerepel egyes politikai szereplők prioritásai között, egyelőre nem mertek valóban „hozzányúlni” a témához. Cseke Attila szerint 2025-nél hamarabb nem kerülhet napirendre Romániában a közigazgatási reform, a régiósítás témája. A fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter február közepén egy tévéinterjúban kijelentette: jövőre négy választást tartanak az országban, miközben a szomszédban háború dúl. „Nem azt mondom, hogy nincs nyugalom az országban, de a régiósítás témája, vagy a közigazgatási átszervezés – mert a kettő összefügg – bizonyos gyötrődéseket eredményez a társadalomban, hogy így mondjam. Mindenki a saját érdekeit nézi, amellett érvel, hogy községközpont, város legyen, mást bekebelezzen. 1968-ban is voltak görcsölések, bár más volt a rezsim. Mindezt nyugalmi időszakban kell megtenni” – érvelt az RMDSZ-es tárcavezető, hangsúlyozva: mindenekelőtt alkotmánymódosítást kell végrehajtani a régiósításhoz.
Tusnádfürdő polgármestere nem aggódik amiatt, hogy a jó hírnévnek örvendő település most hirtelen elveszítené városi címét. Butyka Zsolt – aki 2020-ban függetlenként indulva nyerte el az elöljárói tisztséget – a Krónikának nyilatkozva nonszensznek nevezte, hogy a kevés ház és tömbház mellett rengeteg panzióval, szállodával rendelkező települést közigazgatásilag visszaminősítenék.
– érzékeltette a helyzet visszásságát az elöljáró. A korábban RMDSZ-es helyi tanácsosként is tevékenykedő polgármester szerint csakis törvénymódosítással történhetne meg mindez, csupán a népszámlálási adatok pedig erre nem adhatnak okot.
Butyka Zsolt tusnádfürdői polgármester
Fotó: Pinti Attila
Egyébként az említett törvényben nemcsak a lakosság száma szerepel feltételként: a településnek meg kell felelnie bizonyos urbanizációs elvárásoknak is, a lakosság foglalkozását (város esetén legalább 75 százaléka ne a mezőgazdaságban tevékenykedjen), infrastrukturális fejlettséget (aszfalt, vezetékes víz, csatornázás), illetve egészségügyi, oktatási, kulturális, sportolási létesítmények, körülmények meglétét tekintve.
Butyka Zsolt ennek kapcsán jelezte, folyamatos fejlesztések zajlanak: idén fektetnek le 18 kilométernyi új vezetékhálózatot, készül a belső ivóvíz- és csatornázási rendszer, új óvoda épül, elő van készítve a pályázat az iskolaépület energiahatékonyabbá tételére, és kulturális, sportolási téren is jól állnak, tehát szerinte megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.
Bár más, nagyobb városok elöljáróinak beszámolói szerint egy település sok pénztől elesne azzal, ha elveszítené közigazgatási rangját,
A központi költségvetésből valamivel több pénzt oszthatnak vissza nekik, de a megyeit tekintve ez már nemigen mondható el. „Tusnádfürdőnek nagyon kicsi a területe, ezt is figyelembe veszik, amikor visszaosztás van, akárcsak a lakosság számát, a megyénél még a leadott szavazatok számát is nézik, úgyhogy e tekintetben nem biztos, hogy ez előny nekünk” – vázolta Butyka Zsolt.
Ezzel együtt a polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy egy majdani közigazgatási reform eredményeként elveszítsék a városi rangot.
– jelentette ki az elöljáró. Az ökoturisztikai cím – amellyel az ország csupán hét kisebb régiója rendelkezik – odaítélése során egyébként többek között a szálláshelyek minőségét, a gasztronómiai szolgáltatásokat, magát a városrendezési tervet, a „zöldprogramok” meglétét is figyelték; a polgármester szerint a cím turisztikai szempontból sokat lendíthet a település népszerűségén.
Tusnádfürdői látkép, középen a Csukás-tóval
Fotó: Pinti Attila
Amely viszont a helyiek számára már nem annyira népszerű: több mint 250 fővel csökkent a lakosság a korábbi népszámláláshoz képest, ami mintegy 15 százalékos fogyást jelent.
A tendencia visszafogásában, megfordításában segíthet az elöljáró szerint a magyar kormánytámogatással épülő, immár napközis programot, azaz délutáni felügyeletet is biztosító óvoda, hiszen a fiatal szülők számára a legfontosabb, hogy biztonságban tudják gyermekeiket, amíg dolgoznak. Emellett az iskolaépület felújítása is segíthet az otthon maradásban. Akárcsak a két, az országos helyreállítási alapból, pályázati úton megépülő úgynevezett nZeb (angolul nearly zero-energy buildings – olyan épületek, amelyek energiafogyasztása közelít a nullához) tömbház: a 12 lakást tanárok, orvosok, fiatal családok foglalhatják majd el.
A magyar kormánytámogatással épülő óvoda alapkőletétele
Fotó: Pinti Attila
A tervezett wellnessbővítés révén létrejövő új munkahelyek is vonzóbbá tehetik ilyen szempontból is a fürdővárost, ugyanakkor a beruházás által több időt tölthetnek az üdülőhelyen a turisták, ami szintén pluszbevételforrás lehet a helyieknek. „Nekem és csapatomnak, a képviselő-testületnek az a »haditerve«, hogy két-három éven belül megfordítsuk ezt a tendenciát” – nyilatkozta lapunknak Butyka Zsolt.
Az elmúlt időszakban megnőtt a befektetési kedv, új szolgáltatások fognak megjelenni a fürdővárosban, ami még jobb szezont vetít előre.
Hívatlan vendég. Tavaly jelentősen csökkent a medveriasztások száma
Fotó: Beliczay László
Mint ismeretes, a közelmúltban Tusnádfürdő egyik fő „látványosságává” vált a medve is, aminek azért messze nem örülnek a településen. A medvekérdés megoldása érdekében szakemberekből álló bizottság segíti az önkormányzat munkáját, illetve a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakembereivel-diákjaival többször is felmérték a várost, mi csalogathatja oda-tartja ott a medvéket.
Emellett hat beavatkozás során elszállítottak 14 medvét vadászterületen belül. Mindezeknek köszönhetően jelentősen csökkent tavaly a medveriasztások száma, és remélik, idén még kevesebb gond lesz velük.
Régiósítás, Boc és az RMDSZ
A régiósítás nagy híve Emil Boc. A kolozsvári polgármester a közelmúltban is szorgalmazta az ország közigazgatási átalakítását, mégpedig úgy, hogy a megyék helyét a nagyobb régiók vegyék át. A magyar szempontból kedvezőtlen tervezetet 2011-ben, még miniszterelnökként szorgalmazta először, de kudarcot vallott, bár Traian Băsescu akkori államfő is támogatta az ötletet.
A romániai megyei jogú városok egyesületét is vezető Boc egy évtizeddel később is hangsúlyozta, az ország legutóbbi területi-közigazgatási reformját 1968-ban hajtották végre, és változásokra van szükség. Emil Boc egy olyan törvénytervezetet javasolt, amely közigazgatási könnyítéseket biztosítana azoknak a településeknek, amelyek önként egyesülnek a megyeszékhellyel. Florin Cîţu akkori miniszterelnök 2021-ben erről azt mondta, hogy nem utasítja el Boc ötletét, annál is inkább, mert a megvalósítása megkönnyítené az európai alapok lehívását.
Boc tavaly decemberben is felmelegítette a témát a megyei jogú városok képviselőinek egyik gyűlésén, mondván: ha két vagy több megye egyesülne, régiónként minimum 800 ezer lakossal megfelelnének az EU bizonyos kiírásai feltételeinek. A liberális párti politikus – Cseke Attilához hasonlóan – 2025-öt jelölte meg legközelebbi időpontként, amikor komolyan terítékre kerülhet a téma. Egyúttal jelezte: régiósítást alkotmánymódosítással, több megye egyetlen hasonló közigazgatási egységbe tömörülését viszont már törvénnyel is meg lehetne valósítani.
A régiósítás – amelynek egyébként szintén híve volt például Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt volt elnöke – természetesen feszültségeket szülne a jelenlegi települések, városok, megyék vezetői között, hiszen sokan nem szívesen olvadnának be, vezető pozíciókat, tanácsosi helyeket, súlyos pénzösszegeket, szavazatokat veszítve. Bár egyes vidékeken egyértelmű, mely nagyváros lenne a régióközpont, nincs mindenhol így, a vezető szerepért pedig vérre menő harcok folynának, és biztos lennének nagy vesztesek.
A régiósítás egyik fő „kerékkötője” eddig az RMDSZ volt, amely nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar többségű vagy vezetésű közigazgatási egységeket egybeolvasszák a „román tengerrel”, amely révén a szövetség elveszítené vezető pozícióit, érdekérvényesítési erejét. Közben a román politikai erők sem akarnak egykönnyen olyan tervbe belemenni, hogy például Székelyföld különálló régió legyen, mert ezzel jókora támadási felületet adnának a magyarveszéllyel riogató nacionalistáknak. Ha azonban a jelenlegi liberális-szociáldemokrata nagykoalíció a jövőben is működni fog, esetleg 2024-ben meg is erősödik, elméletileg akár az RMDSZ támogatása nélkül is bármit jóvá tudnak hagyni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!