Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy júniusi felmérés hétfőn közölt eredményei szerint az erdélyi magyarok jobban tartanak az új típusú koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól, mint a megbetegedéstől.
2020. június 29., 16:312020. június 29., 16:31
2020. június 29., 16:342020. június 29., 16:34
A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég június 5-17. között online kérdőíves felmérést végzett az Erdélyben élő, magyar etnikumú, felnőtt korú lakosság körében a járvány hatásairól. A beérkezett 3068 válasz alapján megállapította: júniusra csökkent a válaszadók amiatti aggodalma, hogy elkapják a fertőzést. Míg ezt áprilisban a megkérdezettek 22 százaléka tartotta valószínűnek, mára már csak 16 százalék gondolja úgy, hogy nem tudja elkerülni a megbetegedést.
A megkérdezettek relatív többsége (32 százaléka) vélte úgy, hogy hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, míg oltás nem lesz rá. Nagyon jelentős viszont (29 százalék) azoknak az aránya, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését. A járvány negatív gazdasági hatásai enyhén mérséklődtek: a februárban foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka ismét dolgozott májusban. Ez jelentős előrelépés az áprilisi 63 százalékhoz képest. Májusban a válaszadók 10 százaléka volt kényszerszabadságon vagy munka nélkül. Továbbra is nagyon magas (61 százalék) azok aránya, akik saját pénzügyi helyzetük romlására számítanak a járvány miatt.
A román kormány intézkedéseinek a megítélése az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott. Míg április elején a válaszadók 68 százaléka egyetértett a kormány járványügyi intézkedéseivel, 81 százaléka pedig még a kijárási korlátozásokat is helyeselte, mára a megkérdezettek 71 százaléka elégedetlen az egészségügyi helyzet kezelésével, 82 százalékuk pedig elégtelennek tartja a kormány gazdasági intézkedéseit. A felmérést készítő SoDiSo Research „a hatékony óvintézkedések paradoxonjának” tekintette, hogy a sikeres korlátozások visszatekintve szükségtelennek látszanak.
A SoDiSo Research közölte: a módszertani közelítések ellenére a felmérés nem minősül reprezentatívnak, de eredményei jó becslésnek tekinthetők az internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás