Nem érvényes az online aláírás kijáráskor – Ellentmondásos és logikátlan hatósági döntések, útmutatások

Az első katonai rendelet megszületése óta a rendőrség mintegy 35 ezer személyt büntetett kihágásért, összesen több mint 10 millió eurónak megfelelő összegre.

Vissza az időben

Míg a szigorítást a társadalom nagy része elengedhetetlen lépésnek tartja, sokan nem értik, hogy a digitális technika korszakában miért kell ragaszkodni a papíralapú és hagyományos módon aláírt nyilatkozatokhoz. Annál is inkább, mivel a kijárási tilalomhoz hasonló más fontos esetekben is el szokták fogadni az elektronikus aláírást. Arról nem beszélve, hogy nemcsak a kereskedelmi bankokon, hanem az államkincstáron keresztül is a vállalatok akár milliós nagyságrendű tranzakciókat bonyolíthatnak az illetékesek elektronikus aláírásával.

A március 23-án foganatosított éjjeli, majd 25-étől napközben is kiterjesztett kijárási tilalom első napjaiban még érvényesnek tekintett digitális aláírás a lehető legegyszerűbb módon történt: a nyilatkozatot számítógépen kitöltő személy ujjával a telefonján vagy egerével a számítógép képernyőjén „lerajzolta” a szignóját. Azonban 

A rendőrség, csendőrség és katonaság mindkét esetben elfogadja a dokumentumok telefonon, táblagépen felmutatott fényképváltozatát is.

– háborgott a hatóságok logikátlanságán Drulă. A politikus szomorúnak tartja, hogy ilyen nehéz helyzetben még akadnak olyan felelős személyek, akik a digitalizáció és innováció elutasításával, illetve a bürokrácia növelésével tovább nehezítik az amúgy is számos megpróbáltatásnak kitett állampolgárok életét. Hasonló álláspontot képvisel az RTPR ügyvédi iroda is, amelynek jogászai egyetértenek azzal, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében a kormánynak jogában áll újabb és újabb szigorításokat hozni, csakhogy a papírhoz és a golyóstollhoz való visszatérés bürokrácianövelő megoldást jelent.

Aláírás nélkül is érvényes?

Ahhoz képest, hogy felsőbb szinteken a digitális aláírás törvényességéről folyik a vita, Adrian Pănescu, a Hargita megyei prefektúra sajtószóvivője lapcsaládunknak nyilatkozva kijelentette: az aláíratlan dokumentum is érvényes.

– fejtette ki a kormányhivatal illetékese.

A nyilatkozatok körüli bizonytalanságot tovább bonyolítja az is, hogy míg egyes megyékben a lakásukat 11 és 13 óra közt elhagyó, 65 éven felüli időseknek minden egyes alkalommal be kell mutatniuk a nyilatkozatot, a Hargita megyei prefektúra álláspontja szerint elegendő, ha a személyazonossági igazolványukkal igazolják magukat.

A Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére – Helsinki Bizottság (APADOR-CH) honlapján részletesen és közérthetően mutatja be, miként kell megóvni egy általunk igazságtalannak vélt pénzbírság jegyzőkönyvét. Az emberijog-védők formanyomtatványt is közzétettek, amely szükség esetén használható. Az APADOR-CH ugyanakkor arra biztat minden egyes érintett polgárt, hogy döntésétől függetlenül előbb a megadott 15 napos határidőn belül fizesse ki a minimális büntetés felét. „Ha a bíróság úgy dönt, hogy az illetőnek még sincs igaza, akkor egy minimális összeget veszít. Ha megnyeri a pert, a pénzt visszakapja” – olvasható a tájékoztatóban.

A Cuculiș & Asociaţii ügyvédi iroda képviselői szerint egyértelmű, hogy a hatóságok túlreagálták a katonai rendeleteket.

Adrian Cuculiș ügyvéd úgy véli, a napi 1,5 millió eurós bírságok egyértelműen arra utalnak, hogy az állami szervek számos esetben törvénytelenül és erkölcstelenül járnak el.

Törvényszegésre buzdítanak a román szélsőséges szervezetek

Míg az emberijog-védők és ügyvédek csak bizonyos hatósági túlkapásokra figyelmeztetnek, több, magát nyíltan nacionalistának valló román szervezet nyomást gyakorol az államapparátusra, követelve a görögkeleti templomok újranyitását.

Az aláírók úgy vélik, a hatóságok csak ürügyként használják fel a járványveszélyt, és a sajtó meg a civil társadalom egy részének hathatós segítségével valóságos támadást intéznek a román ortodox egyház ellen. A közlemény aláírói között találhatunk több olyan szélsőjobboldali, vasgárdista és xenofób elveket való szervezetet, mint például a Calea Neamului, a Frăţia Ortodoxă, Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány, Purtătorul de Biruinţă, amely az utóbbi időben számos magyarellenes megnyilvánulás kezdeményezőjeként, rendezőjeként hívta fel magára a figyelmet.

Szintén a gyülekezési tilalom megszegésére buzdított videóüzenetében az egyháza által felfüggesztett ortodox pap, Cristian Pomohaci, aki székelymosoni birtokán kiskorúakkal kezdett közös éneklésbe. A korábban pedofíliával vádolt pópa a kisfilmen arra kéri a gyerekeket, hogy „jöjjenek közelebb hozzá”, és úgy dicsérjék az Urat. A hatóságok 5000 lejes bírságot szabtak ki emiatt.