Akár kézzel írjuk meg, akár kitöltjük az űrlapot, mindenképpen kézzel kell aláírnunk az igazolást
Fotó: Gábos Albin
A belügyminisztérium javaslata alapján kétezer lejre felsrófolt bírsággal lesz sújtható az a személy, aki hiányosan töltötte ki vagy otthon felejtette az otthona elhagyására feljogosító, saját felelősségre írt nyilatkozatot. Nem könnyíti a lakosság dolgát az sem, hogy a hatóságok csak a kézzel aláírt okiratokat fogadják el.
2020. április 01., 08:372020. április 01., 08:37
Nem április elsejei tréfa: a román hatóságok egyszerre két csapást mérnének azokra, akik mindössze részlegesen töltötték ki a saját felelősségre írt nyilatkozatukat, vagy számítógépes program segítségével írták alá. A szükségállapot idején hatályba lépett katonai rendeletek értelmében azon túlmenően, hogy minden egyes nyilatkozatot érvénytelennek tekintenek, amelyet nem tintával vagy golyóstollal írtak alá,
Az első katonai rendelet megszületése óta a rendőrség mintegy 35 ezer személyt büntetett kihágásért, összesen több mint 10 millió eurónak megfelelő összegre.
Míg a szigorítást a társadalom nagy része elengedhetetlen lépésnek tartja, sokan nem értik, hogy a digitális technika korszakában miért kell ragaszkodni a papíralapú és hagyományos módon aláírt nyilatkozatokhoz. Annál is inkább, mivel a kijárási tilalomhoz hasonló más fontos esetekben is el szokták fogadni az elektronikus aláírást. Arról nem beszélve, hogy nemcsak a kereskedelmi bankokon, hanem az államkincstáron keresztül is a vállalatok akár milliós nagyságrendű tranzakciókat bonyolíthatnak az illetékesek elektronikus aláírásával.
A március 23-án foganatosított éjjeli, majd 25-étől napközben is kiterjesztett kijárási tilalom első napjaiban még érvényesnek tekintett digitális aláírás a lehető legegyszerűbb módon történt: a nyilatkozatot számítógépen kitöltő személy ujjával a telefonján vagy egerével a számítógép képernyőjén „lerajzolta” a szignóját. Azonban
A rendőrség, csendőrség és katonaság mindkét esetben elfogadja a dokumentumok telefonon, táblagépen felmutatott fényképváltozatát is.
Fotó: Bíró Blanka
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) által a napokban elérhetővé tett Formular.sts.ro platformon elérhető az online kitölthető űrlap; ez egyébként az egyetlen hivatalos online felület, amelyet a saját felelősségre tett nyilatkozat kitöltésére használni lehet. Bár sokan úgy értelmezték, hogy a formanyomtatvány online is aláírható (majd lefényképezhető) különböző számítógépes programok segítségével, a bukaresti stratégiai kommunikációs törzs leszögezte, hogy ezt nem fogadják el a hatóságok.
A tintafestékhez való visszatérést nagyon sokan bírálják. Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőházi frakcióvezetője mérhetetlen butaságnak nevezte a kormány intézkedését.
– háborgott a hatóságok logikátlanságán Drulă. A politikus szomorúnak tartja, hogy ilyen nehéz helyzetben még akadnak olyan felelős személyek, akik a digitalizáció és innováció elutasításával, illetve a bürokrácia növelésével tovább nehezítik az amúgy is számos megpróbáltatásnak kitett állampolgárok életét. Hasonló álláspontot képvisel az RTPR ügyvédi iroda is, amelynek jogászai egyetértenek azzal, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében a kormánynak jogában áll újabb és újabb szigorításokat hozni, csakhogy a papírhoz és a golyóstollhoz való visszatérés bürokrácianövelő megoldást jelent.
Ahhoz képest, hogy felsőbb szinteken a digitális aláírás törvényességéről folyik a vita, Adrian Pănescu, a Hargita megyei prefektúra sajtószóvivője lapcsaládunknak nyilatkozva kijelentette: az aláíratlan dokumentum is érvényes.
– fejtette ki a kormányhivatal illetékese.
A nyilatkozatok körüli bizonytalanságot tovább bonyolítja az is, hogy míg egyes megyékben a lakásukat 11 és 13 óra közt elhagyó, 65 éven felüli időseknek minden egyes alkalommal be kell mutatniuk a nyilatkozatot, a Hargita megyei prefektúra álláspontja szerint elegendő, ha a személyazonossági igazolványukkal igazolják magukat.
Fotó: Haáz Vince
A napi több mint másfél millió eurós összbírság alapján emberijog-védő szervezetek és jogászok arra a következtetésre jutottak, hogy a hatóságok az államkasszán próbálnak segíteni a rendkívül nehéz időkben. Felmerült, hogy
A Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére – Helsinki Bizottság (APADOR-CH) honlapján részletesen és közérthetően mutatja be, miként kell megóvni egy általunk igazságtalannak vélt pénzbírság jegyzőkönyvét. Az emberijog-védők formanyomtatványt is közzétettek, amely szükség esetén használható. Az APADOR-CH ugyanakkor arra biztat minden egyes érintett polgárt, hogy döntésétől függetlenül előbb a megadott 15 napos határidőn belül fizesse ki a minimális büntetés felét. „Ha a bíróság úgy dönt, hogy az illetőnek még sincs igaza, akkor egy minimális összeget veszít. Ha megnyeri a pert, a pénzt visszakapja” – olvasható a tájékoztatóban.
A Cuculiș & Asociaţii ügyvédi iroda képviselői szerint egyértelmű, hogy a hatóságok túlreagálták a katonai rendeleteket.
Adrian Cuculiș ügyvéd úgy véli, a napi 1,5 millió eurós bírságok egyértelműen arra utalnak, hogy az állami szervek számos esetben törvénytelenül és erkölcstelenül járnak el.
Míg az emberijog-védők és ügyvédek csak bizonyos hatósági túlkapásokra figyelmeztetnek, több, magát nyíltan nacionalistának valló román szervezet nyomást gyakorol az államapparátusra, követelve a görögkeleti templomok újranyitását.
Az aláírók úgy vélik, a hatóságok csak ürügyként használják fel a járványveszélyt, és a sajtó meg a civil társadalom egy részének hathatós segítségével valóságos támadást intéznek a román ortodox egyház ellen. A közlemény aláírói között találhatunk több olyan szélsőjobboldali, vasgárdista és xenofób elveket való szervezetet, mint például a Calea Neamului, a Frăţia Ortodoxă, Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány, Purtătorul de Biruinţă, amely az utóbbi időben számos magyarellenes megnyilvánulás kezdeményezőjeként, rendezőjeként hívta fel magára a figyelmet.
Szintén a gyülekezési tilalom megszegésére buzdított videóüzenetében az egyháza által felfüggesztett ortodox pap, Cristian Pomohaci, aki székelymosoni birtokán kiskorúakkal kezdett közös éneklésbe. A korábban pedofíliával vádolt pópa a kisfilmen arra kéri a gyerekeket, hogy „jöjjenek közelebb hozzá”, és úgy dicsérjék az Urat. A hatóságok 5000 lejes bírságot szabtak ki emiatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!