Nem egyeztek meg a tanügyi béremelésről

Az alkalmazottakat képviselő illetékesek rámutattak: azt kérték, hogy november elsejétől 15 százalékkal, év végéig pedig a mostanihoz képest 25 százalékkal emeljék a juttatásokat. A kormány ezzel szemben kitartott amellett, hogy december elsejétől 10 százalékkal növeljék a béreket.

Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezet elnöke leszögezte: ez a javaslat nem nyerte el tetszésüket. Hasonlóan vélekedett Anton Hadăr, az Alma Mater érdekvédelmi szervezet vezetője, akinek elmondása szerint a 10 százalék jóval kevesebb, mint amire számítottak.

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint a problémát az új közalkalmazotti bértörvény elfogadása oldaná meg. „Amennyiben a jogszabály hatályba lépne, teljesülne a szakszervezetek követelése” – fogalmazott a tárcavezető. A szakszervezetek egyébként nemcsak a pedagógusok, hanem minden tanügyi alkalmazott bérének emelését kérik, ez több mint 350 ezer személyt érintene.

Mint ismeretes, az oktatási rendszerben dolgozók annak nyomán kértek bérkiegészítést, hogy Victor Ponta miniszterelnök egy hónapja bejelentette: október elsejétől 25 százalékkal emelik az egészségügyi alkalmazottak fizetését. A kormányfő a pedagógusok követelésére reagálva úgy nyilatkozott: a pénzügyi keretet figyelembe véve egyelőre csak az egészségügyben tudják meghozni ezt az intézkedést.

Augusztus végén a kabinet mégis tárgyalóasztalhoz ült a tanügyi szakszervezetek vezetőivel, Sorin Cîmpeanu azonban ennek nyomán arról számolt be, hogy a béremelésről szóló egyeztetést a tanévkezdésig, szeptember 15-éig halasztották. A miniszter már akkor leszögezte: nincs egyéb javaslatuk, mint amit az új bérezési törvénybe már belefoglaltak – vagyis, hogy a következő három évben 70 százalékkal növelik a kezdő tanárok juttatását.

Cîmpeanu egyetért Johannissal iskolaügyben

Realista határidőnek tartja a 2018-as évet Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter ahhoz, hogy megoldják a jelenleg egészségügyi engedély nélkül működő iskolák problémáit. A tárcavezető erről kedden a parlament előtt beszélt, elmondása szerint pedig már elkezdték felmérni a bajban lévő intézmények helyzetét. Cîmpeanu ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem négyezer tanintézet, hanem ennyi iskolaépület nem kapott engedélyt.

„A problémát nem az iskolák, hanem a helyi önkormányzatok szintjén kell megoldani” – vélekedett. A miniszter arra is kitért: az egészségügyi engedély hiánya nem jelenti föltétlenül azt, hogy az érintett tanintézetben kifogásolható higiéniai körülmények uralkodnak.

A négyezer, engedély nélkül működő iskolára hétfőn Klaus Johannis államfő hívta fel a figyelmet, aki szerint ez nemzeti szégyen. Az ország vezetője felszólította a kormányt, hogy legkésőbb 2018-ig orvosolja a problémát.