Csángó asszonyok az első, magyar nyelven tartott misén a bákói katolikus templomban idén januárban
Fotó: Veres Nándor
Megtagadta a pusztinai plébános, hogy magyar ének hangozzék el a csángóföldi település katolikus templomában szenteste. Bár úgy tűnt, hogy a magyar nyelvű mise egy évvel ezelőtti bákói engedélyezése enyhülést hoz, az egyház továbbra is akadályokat gördít a moldvai magyarok anyanyelvhasználata elé.
2019. december 25., 20:322019. december 25., 20:32
2019. december 25., 22:082019. december 25., 22:08
Nyisztor Tinka néprajzkutató a Krónikának szerdán elmondta, vasárnap azzal a kéréssel fordult Augustin Benchea pusztinai plébánoshoz, hogy a helyi imacsoport tagjaival szeretnének egy magyar éneket előadni szenteste a katolikus templomban. A Bákó megyei falu katolikus lelkésze újabb, írásos megkeresés nyomán kedden elektronikus levélben arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy megbeszélte a helyi egyháztanáccsal, ám annak tagjai nem értettek egyet „kolindák” elhangzásával a mise alatt vagy utána.
„Én arra gondoltam, hogy az éjféli mise kiváló alkalom lenne arra, hogy magyarul énekeljünk, de a pap ezzel az ócska diktatórikus módszerrel elutasította. Miközben én küszködök, hogy megtanítsam a csángóknak a magyar énekeket, a magyar nyelvet, a papok temetik a nyelvünket. Olyan sötétség van a fejükben, hogy késsel lehet vágni” – panaszolta lapunknak a tanulmányai után szülőfalujába visszatért néprajzkutató. A helyi Szent István Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, bár a moldvai csángók örömmel és reménykedve fogadták a jászvásári római katolikus püspökség idén januárban született jóváhagyását, amelyben engedélyezte havi egy magyar mise megtartását Bákóban, a döntés nem tekinthető jelentős áttörésnek.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyházi ügyekben illetékes korábbi alelnöke hozzátette, a havi egy mise is a katolikus papok ellenállása közepette zajlik, akik nem küldenek kántort az istentiszteletre, amit nem is hirdetnek a csángó falvakban. „Miután megkaptuk az engedélyt a magyar nyelvű misére, a bukaresti nuncius azt tanácsolta nekünk, hogy őrizzük a magyar kultúránkat, énekeljük a régi énekeinket a misén. Mégis hogy ápoljuk a nyelvet, ha énekelni se szabad magyarul a templomban? Hol és mikor gyakoroljuk a magyar kultúránkat, amikor az emberek már nem tudják a miserendet, a papok többsége pedig szabotálja a magyar misét?” – sorjázta a kérdéseket a pusztinai etnográfus. Nyisztor Tinkától megtudtuk, jövőre felkeresi az ügyben az idén augusztusban kinevezett Iosif Păuleț jászvásári püspököt, valamint a bukaresti nunciust is.
A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit korábban rendszeresen elutasította az egyházmegyét 1990-től idén augusztusig vezető Petru Gherghel jászvásári püspök, aki korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. A volt püspök később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.
Nyisztor Tinka régóta küzd a csángók identitásának megőrzéséért
Fotó: Veres Nándor
Nyisztor Tinka – aki az elmúlt évtizedek során két kötetet kitevő levelezést folytatott különböző egyházi elöljárókkal az ügyben – a Krónikának elmondta, a moldvai magyar katolikusok látogatják a magyar misét, és mindent megtesznek azért, hogy a csángóföldi falvakból is minél több ember részt vegyen ezeken. Ugyanakkor továbbra is fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A városvezető korábbi bejelentése szerint a kedvezmény kompenzálná a helyi adók és illetékek drasztikus emelését, ezenkívül növelné a tömegközlekedés kihasználtságát, előnyben részesítené a környezetkímélőbb utazást a saját gépjárműhasználattal szemben.
Intenzív tankönyvíró képzést tartottak Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológia Karán, a három napos esemény célja volt, hogy élja, hogy átfogó képet nyújtson a tankönyvírás elméleti alapjairól és gyakorlati folyamatairól.
Rendőrségi eljárás indult egy kolozsvári buszon történt incidens miatt, amely során magyarul beszélő fiatalokat ért verbális támadás. Az ügyben gyűlöletkeltés gyanújával vizsgálódnak a hatóságok, szemtanúkat keresnek.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megdöbbenéssel értesült a hétvégén Kolozsváron történt incidensről, amelynek során magyar anyanyelvű fiatalokat ért verbális megfélemlítés egy városi buszjáraton – szögezi le hétfői közleményében az intézmény.
Fagyos időre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A gyalui víztározóba esett férfit keresnek a búvárok – közölte hétfő reggel a Kolozs megyei katasztrófavédelem.
Pedagógusok és intézményvezetők szerint egyre nehezebb valódi értéket teremteni az oktatásban az ágazatot is érintő költségcsökkentések, a bürokrácia és bizonytalanság miatt.
Három ember életét vesztette, egy negyedik pedig súlyosan megsérült vasárnap délután a 6-os számú országúton (DN6), a Krassó-Szörény megyei Domásnya (Domașnea) község közelében.
Hegyimentők és csendőrök közbelépésére volt szükség szombaton a torockói Székelykőn, ahol magyarországi turisták kértek segítséget, miután medvét látva letértek a hegyi ösvényről, és egy nehezen megközelíthető területre kerültek.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás