
Csángó asszonyok az első, magyar nyelven tartott misén a bákói katolikus templomban idén januárban
Fotó: Veres Nándor
Megtagadta a pusztinai plébános, hogy magyar ének hangozzék el a csángóföldi település katolikus templomában szenteste. Bár úgy tűnt, hogy a magyar nyelvű mise egy évvel ezelőtti bákói engedélyezése enyhülést hoz, az egyház továbbra is akadályokat gördít a moldvai magyarok anyanyelvhasználata elé.
2019. december 25., 20:322019. december 25., 20:32
2019. december 25., 22:082019. december 25., 22:08
Nyisztor Tinka néprajzkutató a Krónikának szerdán elmondta, vasárnap azzal a kéréssel fordult Augustin Benchea pusztinai plébánoshoz, hogy a helyi imacsoport tagjaival szeretnének egy magyar éneket előadni szenteste a katolikus templomban. A Bákó megyei falu katolikus lelkésze újabb, írásos megkeresés nyomán kedden elektronikus levélben arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy megbeszélte a helyi egyháztanáccsal, ám annak tagjai nem értettek egyet „kolindák” elhangzásával a mise alatt vagy utána.
„Én arra gondoltam, hogy az éjféli mise kiváló alkalom lenne arra, hogy magyarul énekeljünk, de a pap ezzel az ócska diktatórikus módszerrel elutasította. Miközben én küszködök, hogy megtanítsam a csángóknak a magyar énekeket, a magyar nyelvet, a papok temetik a nyelvünket. Olyan sötétség van a fejükben, hogy késsel lehet vágni” – panaszolta lapunknak a tanulmányai után szülőfalujába visszatért néprajzkutató. A helyi Szent István Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, bár a moldvai csángók örömmel és reménykedve fogadták a jászvásári római katolikus püspökség idén januárban született jóváhagyását, amelyben engedélyezte havi egy magyar mise megtartását Bákóban, a döntés nem tekinthető jelentős áttörésnek.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyházi ügyekben illetékes korábbi alelnöke hozzátette, a havi egy mise is a katolikus papok ellenállása közepette zajlik, akik nem küldenek kántort az istentiszteletre, amit nem is hirdetnek a csángó falvakban. „Miután megkaptuk az engedélyt a magyar nyelvű misére, a bukaresti nuncius azt tanácsolta nekünk, hogy őrizzük a magyar kultúránkat, énekeljük a régi énekeinket a misén. Mégis hogy ápoljuk a nyelvet, ha énekelni se szabad magyarul a templomban? Hol és mikor gyakoroljuk a magyar kultúránkat, amikor az emberek már nem tudják a miserendet, a papok többsége pedig szabotálja a magyar misét?” – sorjázta a kérdéseket a pusztinai etnográfus. Nyisztor Tinkától megtudtuk, jövőre felkeresi az ügyben az idén augusztusban kinevezett Iosif Păuleț jászvásári püspököt, valamint a bukaresti nunciust is.
A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit korábban rendszeresen elutasította az egyházmegyét 1990-től idén augusztusig vezető Petru Gherghel jászvásári püspök, aki korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. A volt püspök később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.
Nyisztor Tinka régóta küzd a csángók identitásának megőrzéséért
Fotó: Veres Nándor
Nyisztor Tinka – aki az elmúlt évtizedek során két kötetet kitevő levelezést folytatott különböző egyházi elöljárókkal az ügyben – a Krónikának elmondta, a moldvai magyar katolikusok látogatják a magyar misét, és mindent megtesznek azért, hogy a csángóföldi falvakból is minél több ember részt vegyen ezeken. Ugyanakkor továbbra is fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
5 hozzászólás