Csángó asszonyok az első, magyar nyelven tartott misén a bákói katolikus templomban idén januárban
Fotó: Veres Nándor
Megtagadta a pusztinai plébános, hogy magyar ének hangozzék el a csángóföldi település katolikus templomában szenteste. Bár úgy tűnt, hogy a magyar nyelvű mise egy évvel ezelőtti bákói engedélyezése enyhülést hoz, az egyház továbbra is akadályokat gördít a moldvai magyarok anyanyelvhasználata elé.
2019. december 25., 20:322019. december 25., 20:32
2019. december 25., 22:082019. december 25., 22:08
Nyisztor Tinka néprajzkutató a Krónikának szerdán elmondta, vasárnap azzal a kéréssel fordult Augustin Benchea pusztinai plébánoshoz, hogy a helyi imacsoport tagjaival szeretnének egy magyar éneket előadni szenteste a katolikus templomban. A Bákó megyei falu katolikus lelkésze újabb, írásos megkeresés nyomán kedden elektronikus levélben arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy megbeszélte a helyi egyháztanáccsal, ám annak tagjai nem értettek egyet „kolindák” elhangzásával a mise alatt vagy utána.
„Én arra gondoltam, hogy az éjféli mise kiváló alkalom lenne arra, hogy magyarul énekeljünk, de a pap ezzel az ócska diktatórikus módszerrel elutasította. Miközben én küszködök, hogy megtanítsam a csángóknak a magyar énekeket, a magyar nyelvet, a papok temetik a nyelvünket. Olyan sötétség van a fejükben, hogy késsel lehet vágni” – panaszolta lapunknak a tanulmányai után szülőfalujába visszatért néprajzkutató. A helyi Szent István Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, bár a moldvai csángók örömmel és reménykedve fogadták a jászvásári római katolikus püspökség idén januárban született jóváhagyását, amelyben engedélyezte havi egy magyar mise megtartását Bákóban, a döntés nem tekinthető jelentős áttörésnek.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyházi ügyekben illetékes korábbi alelnöke hozzátette, a havi egy mise is a katolikus papok ellenállása közepette zajlik, akik nem küldenek kántort az istentiszteletre, amit nem is hirdetnek a csángó falvakban. „Miután megkaptuk az engedélyt a magyar nyelvű misére, a bukaresti nuncius azt tanácsolta nekünk, hogy őrizzük a magyar kultúránkat, énekeljük a régi énekeinket a misén. Mégis hogy ápoljuk a nyelvet, ha énekelni se szabad magyarul a templomban? Hol és mikor gyakoroljuk a magyar kultúránkat, amikor az emberek már nem tudják a miserendet, a papok többsége pedig szabotálja a magyar misét?” – sorjázta a kérdéseket a pusztinai etnográfus. Nyisztor Tinkától megtudtuk, jövőre felkeresi az ügyben az idén augusztusban kinevezett Iosif Păuleț jászvásári püspököt, valamint a bukaresti nunciust is.
A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit korábban rendszeresen elutasította az egyházmegyét 1990-től idén augusztusig vezető Petru Gherghel jászvásári püspök, aki korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. A volt püspök később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.
Nyisztor Tinka régóta küzd a csángók identitásának megőrzéséért
Fotó: Veres Nándor
Nyisztor Tinka – aki az elmúlt évtizedek során két kötetet kitevő levelezést folytatott különböző egyházi elöljárókkal az ügyben – a Krónikának elmondta, a moldvai magyar katolikusok látogatják a magyar misét, és mindent megtesznek azért, hogy a csángóföldi falvakból is minél több ember részt vegyen ezeken. Ugyanakkor továbbra is fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás