Nem bontják le Nagybányán az „elválasztó falat”

„Nagybányán a város polgárai diktálják a prioritásokat” – jelentette ki tegnap Cherecheş, hozzátéve, úgy véli, a testületet a civil szervezetek befolyásolták a döntés meghozatalában, amelyek a romákat képviselik ugyan, de vajmi keveset tudnak ezek problémáiról. „Nem fogom lebontani a kerítést, és az sem áll módomban, hogy kifizessem a bírságot. Ez a kéthavi fizetésem. Valószínűleg kérni fogom, hogy részletekben fizethessek” – nyilatkozta ironikusan az Agerpres hírügynökségnek az elöljáró, hozzátéve, akár bankkölcsönt is hajlandó felvenni, hogy törleszthesse a bírságot.

„A roma közösségek lakhatási körülményeiért a román kormányt kellene megbírságolni, amely évek óta nem utalta ki az erre a célra ígért pénzt” – jelentette ki az elöljáró. Hozzátette, senki nem tudja megakadályozni abban, hogy rendet teremtsen Nagybányán, és megtiszteltetésnek veszi, ha a CNCD minden egyes alkalommal megbírságolja, amikor a helyi önkormányzatnak sikerül orvosolnia a közösség valamelyik gondját.

A helyi romák támogatták

Mint ismeretes, a nagybányai önkormányzat idén júniusban építette fel az 1,80 méter magas betonfalat a máramarosi megyeszékhely egyik forgalmas útszakasza mellett található, romák lakta két tömbház elé. A polgármester a balesetveszéllyel indokolta a fal megépítését, amelyet számos roma civil szervezet diszkriminatívnak minősített. A többnyire bukaresti székhelyű emberjogi szervezetek szegregációval vádolták az elöljárót, a Romani Criss pedig egy hete bejelentette, hogy a CNCD-nél tesz panaszt ellene és a bíróság elé viszi az ügyet.

A Horea utcában lakó cigányok azonban furcsamód nem ellenezték az intézkedést, sőt – mint arról lapunk munkatársa júliusban a helyszínen meggyőződhetett – egyenesen örültek neki. „Szó sincs diszkriminációról. Mi akarjuk ezt a kerítést. Minden itt lakóval megbeszéltük már ezt a dolgot. Egy anyának elég nehéz egyszerre hét gyermekre odafigyelni, sokszor megtörténik, hogy kiszaladnak az utcára, aztán bajuk esik. Itt ezt a kerítést elsősorban a gyerekek miatt építik, hogy ne szaladjanak ki az utcára, és ne haljanak meg” – mesélte lapunknak a fal építésekor Iuriţ Nitz Carol, a telepen lévő egyik roma vezető. Gyulai Alin, aki negyedbeli vezetőként mutatkozott be, szintén üdvözölte a kezdeményezést.

„Már régen kellett volna egy ilyen kerítés. A gyerekek sokszor kővel, sárral dobták az itt elhaladó járműveket. Valóban, a sofőröknek is igazuk van, a gyermekeink nem mindig ártatlanok. De most, hogy meglesz a kerítés, és a térséget is bekamerázzák, már nem fognak kiszaladni az úttestre. Mindenképpen nagyon jó ötlet” – bizonygatta a vezető. Az újságírók jöttére odasereglett tömegben egyébként éppen autóbalesetben megsérült gyerekek is voltak. A garzonlakásokból álló két tömbházban, melyek közül az egyik felújított, a másik leépült, egyébként több mint 200 család él, ez akár 600–700 személyt is jelent, árulta el az egyik roma vezető, ugyanis nemritka a tízgyermekes família.

Asztalos: ez nem megoldás

Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke azonban úgy véli, a nagybányai önkormányzat nem oldotta meg a roma lakosság helyzetét azzal, hogy falat emelt a romák és a nem romák által lakott tömbházak közé. A CNCD-elnök az MTI-nek leszögezte: a polgármester felelőtlenül cselekszik, amikor a helyi lakosság akaratára hivatkozik. Kétségtelen ugyan, hogy Románia lakossága helyi szinten is komoly romaellenes érzelmeket táplál – mondta –, de amikor alkotmányossági és emberi jogi kérdésekről van szó, egy polgármesternek sokszor a helyi közösséggel is szembe kell mennie. Egy ilyen fal nem megoldás sem a helyi romák, sem a többségi lakosság számára, szögezte le Asztalos Csaba, rámutatva, hogy a romák a fal felépítése után is ugyanolyan nehéz szociális helyzetben, a szemét között élnek, mint azelőtt.

„A magatartás kérdése azonban nem etnikai kérdés, ha valaki nem tartja be a közrendet, ha lop vagy rongál, azt nem azért teszi, mert roma” – hangsúlyozta a tisztségviselő az elöljáró indoklása kapcsán, miszerint a falra azért volt szükség, mert a roma gyerekek kővel dobálták az elhaladó gépkocsikat. „Valóban egyszerűbb falat építeni, a szemetet pedig eldugni a város szeme elől, mint venni a fáradságot, és magukkal az emberekkel foglalkozni” – vonta le a következtetést Asztalos, aki szerint a fal léte nem javította a nagybányai többségi lakosság biztonságérzetét. 

Nem értik a pataréti panaszt 

A CNCD a nagybányai elöljárón kívül kedden a kolozsvári polgármesteri hivatalt is megbírságolta nyolcezer lejjel, amiért tavaly decemberben a pataréti szeméttelep szomszédságába, konténerekbe költöztette a romák egy csoportját. A diszkriminációellenes tanács a közösség helyzetének rendezésére is felszólította az önkormányzatot. Asztalos az MTI-nek elmondta, a költöztetéssel csak fokozódott a kolozsvári roma csoport hátrányos helyzete, hiszen a közelben környezetszennyező forrás található, az első üzlet és buszmegálló több kilométernyire van tőlük, és messze az iskola is.

László Attila alpolgármester lapunknak elmondta, csak a sajtóból értesült a tanács döntéséről, a városházára még nem érkezett meg a határozat. „Előbb ismernünk kell a tartalmát, csak utána dönthetünk arról, hogy megfellebbezzük-e, vagy mit lépünk. Tudnunk kellene, hogy mi a panasz oka” – nyilatkozta a Krónikának az elöljáró, aki szerint a pataréti konténerekben van víz, villanyáram, és a közszállítás is megoldott, így nem érti, mit kifogásol a CNCD. A testület döntése egyébként nem lepte meg a városvezetést, az alpolgármester szerint a CNCD csapata nemrég a városházán tájékozódott az ügyben, tudták, hogy vizsgálat folyik. A romák elköltöztetése a Coastei utcából egy krízishelyzetnek megoldása volt, a döntés meghozatalakor az esetleges következményeket is számba vették, hangsúlyozta László Attila. Kérdésünkre elmondta, eddig még nem tárgyaltak arról, milyen más megoldást kínálhatnának a pataréti romáknak a jelenlegi lakóhelyért cserébe.

A kolozsvári romák egy csoportjának a Patarétre való költöztetése ellen több romajogi civil szervezet is szót emelt, felhívva a figyelmet a fertőzésveszélyre, amit a hulladéktelep közelsége jelent. Az Amare Phrala Egyesület az önkormányzat szociális és egészségügyi igazgatóságához fordul, de számos szolidaritási tüntetést is szerveztek. A költöztetést több ízben is kifogásoló Civil Szervezetek Munkacsoportja (gLOC) tegnap közleményben üdvözölte a CNCD döntését. Ebben emlékeztetnek, hogy a több civil szervezet képviselőiből álló csoport a 70 roma család elköltöztetése miatt alakult meg, a pataréti romák és többségi lakosok képviselőin kívül hazai és külföldi egyetemi tanárok, művészek is kapcsolódtak hozzájuk. Ezek petíciókkal, tüntetésekkel, konferenciákkal hívták fel a figyelmet a pataréti romák helyzetére, akik szerintük embertelen körülmények között élnek. Ennek hatására különböző projektekkel javíthatnak a helyzetükön, hangsúlyozzák a gLOC képviselői.

Asztalos Csaba szerint Romániában a romák a leghátrányosabb helyzetű népcsoportok listájának első négy helyezettjei között vannak. A cigányok diszkriminációja képezte az Európai Parlament tegnap délutáni plenáris ülésének témáját is. Az EU-tagállamoknak ugyanis év végéig ki kell dolgozniuk a stratégiát a romák integrációjára.