Fotó: Haáz Vince
Sokan vitatják, hogy szükséges-e és jogszerű-e bezárni az iskolákat azokon a romániai településeken, ahol a két hét alatt jegyzett új koronavírus-fertőzések száma meghaladja ezer lakosonként a hármat.
2020. október 30., 17:502020. október 30., 17:50
2020. október 30., 19:012020. október 30., 19:01
Az Edupedu.ro oktatási szakportál közölte: a magániskolák szövetsége pénteken Kolozsváron és Brassóban is bíróságon támadta meg az online oktatásra való áttérésről hozott helyi határozatokat. A magániskolák képviselői szerint ezzel sérül a gyermekek oktatáshoz való joga, és szerintük az erre vonatkozó döntést csakis az iskolák vezető tanácsai hozhatták volna meg, nem pedig a sürgősségi helyzetek bizottságai.
Romániában a veszélyhelyzet meghosszabbításáról október közepén hozott kormányhatározat szabta meg, hogy különleges intézkedéseket kell hozni azokon a településeken, ahol meghaladja a három ezreléket a 14 nap alatt jegyzett új fertőzések száma. A sürgősségi helyzetek megyei, illetve helyi bizottságai pedig csaknem valamennyi ilyen településen az iskolák bezárását is elrendelték. Elsőként Beszterce város bizottsága döntött úgy csütörtökön, hogy nem folytatja ezt a gyakorlatot, és csak azokat az iskolákat zárja be, amelyekben megjelent, és terjed a fertőzés.
A bukaresti oktatási minisztériumnak az MTI által ismertetett pénteki közlése szerint az ország több mint 17 ezer iskolája közül 3605 intézményben folyik kizárólag online oktatás, ám csak 369 intézményben kellett azért haza küldeni a diákokat, mert többen is megfertőződtek közülük vagy tanáraik közül. Az esetek többségében a települések vörös besorolása (három ezrelék fölötti új esetszám) miatt költözött az online térbe az oktatás. A pénteken kora délután közölt hivatalos adatok szerint az országban tovább gyorsult a járvány terjedése. Az elmúlt 24 órában jegyzett 6546 esettel ismét megdőlt az egy nap alatt diagnosztizált új esetek rekordja.
Tovább nőtt az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás is: soha nem volt annyi koronavírusos beteg a kórházakban, és soha nem volt annyi súlyos eset, mint jelenleg. A hazai kórházakban 11 236 koronavírusos beteget ápolnak, 917-et közülük intenzív osztályon. Az elmúlt 24 órában ismét száz fölötti (103) halálesetet jegyeztek a kór következtében. A járvány kezdete óta csak két nap fordult elő, hogy ennél többen haltak meg Covid-19 fertőzés következtében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!