
A használaton kívül helyezett, 2-es számú nagyváradi hőerőmű értékesítésének leállítását kérte a helyi önkormányzat a gazdasági minisztériumtól, miután Ilie Bolojan polgármester megtudta, hogy a Termoelectrica csődeljárását intéző iroda ismét kiírta eladásra a létesítményt.
2014. november 09., 18:502014. november 09., 18:50
Ennek átvételéről ugyanis már hónapok óta tárgyal a helyi önkormányzat és a bukaresti Electrocentrale Group Rt közös társulása.
„Remélem, a gazdaságügyi miniszter ésszerű döntést hoz majd az ügyben és tekintettel lesz a nagyváradi önkormányzat szándékaira” – nyilatkozta az elöljáró, rámutatva, hogy a darabonkénti értékesítéssel egy újabb környezetvédelmi problémával szembesülhet a város. Emlékeztetett, az Alumina timföldgyár eladásakor sem rögzítették, hogy kinek a feladata a zagytározók ökologizálása, és most az üzem felszámolásakor mindenki „menekül” a költséges feladat alól.
Támogatás termálvizes fűtésre
Visszalépett az újratermelődő energiaforrások felhasználását ösztönző pályázat győztese, így a korábban második helyen befutott nagyváradi önkormányzat a 2,5 millió eurós támogatás helyett a teljes kért összeget, mind a 4 millió eurót megkapja a város termálvizes fűtéshálózatának fejlesztésére. Az erre vonatkozó szerződést már aláírták, így a norvég támogatással 2006 áprilisáig összeköthetik a már meglévő termálvizes hőközpontokat, továbbá egy közel 3000 méter mélységű kutat is kiásnak.
Korábban már három sikertelen közbeszerzési eljárást is kiírtak a környezetszennyező hatása miatt 1994-ben leállított 2-es hőerőmű értékesítésére, így az önkormányzat, az Electrocentraléval társulva nyár óta közvetlen tárgyalások útján próbálja megszerezni a Termoelectrica javait értékesítő Muşat és Társai ügyvédi irodától.
A cég 2006-ban még közel 300 millió lejt kért a létesítményért, egy évvel később azonban már több mint tíz százalékkal olcsóbban próbált rá vevőt találni, ám érdeklődő továbbra sem akadt.
Szakemberek szerint hőerőműként kizárólag teljes felújítás és átalakítás után működhetne ismét, így inkább a bontást és a lerakatok felszámolását tartják járható útnak, hogy utána a telket egyéb célra használhassák. Az önkormányzati megállapodás értelmében a fővárosiak 6,6 millió eurót fordítanának az üzletre, hogy utána a befektetés egy részét a létesítménynek ócskavasként való értékesítésével térítsék meg.
Mindeközben a váradi önkormányzat 1,5 millió euró értékű részesedésének fejében birtokba vehetné a felszámolt erőmű több mint 50 hektáros területét, valamint a 90 hektáron elterülő és ökologizálásra váró zagytározókat. „Úgy gondoljuk, ez megoldaná a megyeszékhely területhiányát és a környezetvédelmi problémákat is. Ennek szellemében értesítettük a gazdasági minisztériumot és a csődkezelő vállalatot is arról, hogy a helyi önkormányzat nem fog építkezési vagy bontási engedélyt kiadni a területre anélkül, hogy a tulajdonos ne vállalná a zagytározók ökologizálását. Nem akarunk egy ökológiai bombával a nyakunkon maradni” – szögezte le Bolojan.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!