Jakab Zalán Tamás politológus, Kiss Tamás és Toró Tibor szociológusok a kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: Bálványos Intézet
„Nem a magyarellenesség okozott áttörést az AUR-sztoriban, de a kezdeti növekedést ennek köszönheti” – vonja le a következtetést az az elemzés, amely a Románia Egyesítéséért Szövetségnek (AUR) közösségi médiában való jelenlétét és diskurzusát vizsgálta. Kiderült, az online szférában az AUR „zászlóshajójának” George Simion társelnök számít.
2021. március 18., 16:482021. március 18., 16:48
2021. március 18., 16:552021. március 18., 16:55
A hirtelen és váratlanul parlamenti párttá vált Románia Egyesítéséért Szövetség (AUR) és annak társelnöke, George Simion közösségi médiában való jelenlétét, diskurzusát igyekezett modern technikai és társadalomkutatói eszközökkel feltárni a Bálványos Intézet legújabb elemzése. Toró Tibor kutatási igazgató szerint
Elsőként nem véletlenül dolgozták fel az AUR hirtelen felemelkedését, hiszen ez a társadalomtudósok számára is meglepő volt – ismertette csütörtökön Kolozsváron a Sapientia EMTE adjunktusa. Kiderült, a perifériáról parlamenti párttá avanzsált AUR annak köszönheti nem mindennapi sikerét, hogy pártelnöke és más vezetői tudatosan használják a közösségi médiát, és olyan témákat feszegetnek, melyek más pártoknál nincsenek jelen.
– mutatott rá Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry ügyvezetője az elemzést ismertető sajtóbeszámolón.
A kolozsvári Planetarium kávézóban tartott sajtótájékoztatón elhangzott, a szociológusok elsősorban azt próbálták körülhatárolni, hogyan áll össze az AUR-univerzum, mely oldalak tartoznak ide. 34 hivatalos Facebook-oldalt találtak, de a párt számos Facebook-csoportot is működtet, melyek nagy része nem nyilvános, így a kutatók számára sem elérhető. Újságírói kérdésre elmondták, a nyilvános csoportokról külön elemzés készül.
Fotó: Bálványos Intézet
A vizsgálat során online applikációk segítségével letöltötték az AUR-hoz kapcsolódó bejegyzéseket – mintegy 11 ezer posztot –, és a hozzájuk kapcsolódó interakciókat, kommenteket, megosztásokat, reakciókat is figyelték.
A szöveges bejegyzések mellett a fotókhoz és videókhoz rendelt szöveget is vizsgálták, de a diskurzuselemzés mellett kommentelemzést is végeztek – az AUR posztjaihoz mintegy 500 ezer hozzászólás érkezett.
Udvariasan kikosarazta Moldova államfője a román–moldovai egyesülést zászlajára tűző Goerge Simion AUR-elnök kérését, hogy tegye lehetővé a Pruton túli országba való belépését. Ezzel egy időben megfigyelők szerint Románia propagandacélból juttatott koronavírus elleni védőoltást Moldovába.
Kiss Tamás rámutatott: George Simion „virtuóz módon” kezeli a közösségi médiát, az ő bejegyzései váltották ki a legtöbb reakciót. „Az alapcélunk annak a megállapítása volt, milyen diskurzusok vezették az AUR retorikáját, minek volt köszönhető a siker, mi tudott ilyen átütő erejű motívumként hatni” – utalt a kezdeti motivációra a szociológus. Kollégája, Jakab Zalán Tamás politológus az elemzés technikai hátteréről elmondta:
Így nem csoda, hogy az AUR társelnöke a negyedik leglájkoltabb román politikus Klaus Iohannis államfő, Victor Ponta volt kormányfő és Gabriela Firea volt bukaresti főpolgármester. Az is kiderült, hogy minek köszönheti népszerűséget:
Utóbbiakat nem unalmas tanácsülésekről, hanem akciódús helyszínekről, például az Úzvölgyéből. Az interakciók zömét ezek gerjesztik, melyekben Simion teatrálisan, szenzációhajhász módon nyilvánul meg, konfliktusba keveredik, innen szerezte kezdeti népszerűségét. „Simion virtuóz. Technikai értelemben megfejtette a Facebook-kampányok algoritmusát” – értékelt Kiss Tamás.
Az AUR 2018–2020 közötti diskurzusának mögöttes tartalmait a szövegbányászat (textmining) összetett módszerével vizsgálták, és kiderült: a magyarellenesség és a Covid-19 csak kettő a húzó témák közül. Míg Dan Tanasánál a posztok közel egyharmada (1324-ből 506) szólt a magyarokról, a jóval népszerűbb Simionnál 1599-ből 110.
A szociológus elmondta, a járványtéma is felfutott, de ez sem hozta el az AUR sikerét, inkább közvetett módon hatott, akárcsak a korlátozások és a válság.
Fotó: Bálványos Intézet
A textmining módszerével sikerült azonosítani a mögöttes üzeneteket, tartalmakat is, melyek a két említett téma mellett a következők: elitellenes értékkonzervativizmus, gazdasági protekcionizmus, a Moldovával való egyesülés, ellenséges médiakép, fakivágások. Míg az AUR felfutásának első szakaszában,
Az AUR hagyományos vallási, kulturális közösségként határozza meg táborát, míg a politikai elitet a nemzetközi szervezetek, a multinacionális tőke helyi helytartóiként definiálja, akikkel szemben védelmezi a román népet.
„Máshol ez közhely, de a jelenlegi romániai politikai szcénában most EU-párti diskurzus van, ebben szinte versengés folyik a pártok között” – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, aki szerint nálunk jelenleg csak az AUR képviseli a Nyugat-ellenes diskurzust. A magyarellenesség az „áruló román elit” kapcsán is megjelenik, amikor azzal vádolják, hogy az RMDSZ-szel szövetkezik.
A magyarellenes tartalmakra az AUR-oldalain jóval negatívabb a reakció, mint más témákra. Míg átlagban a visszajelzések 44 százaléka „imádja” (szívecske jellel) a bejegyzéseket, utóbbiak esetében csak 20 százalék. Az AUR magyarellenes tartalmaira való reagálás egyébként „férfimulatság”: míg az posztokra általában 55 százalékban reagálnak férfiak, ezeknél ez az arány 66 százalék.
Kiss Tamás végkövetkeztetésként rámutatott: Simionék nemcsak jól, hanem tudatosan is használják a közösségi médiát, sikeres kampánykommunikáció az övék.
– húzta alá a szociológus. Szerinte erre nem volt vevő elég nagy tömeg, mely parlamenti párttá tehette volna, ehhez a Nyugat-ellenes védelmező diskurzus kellett, melyhez a magyarellenesség is kapcsolódik.
Félőrült ügyvéd, magyarfóbiás blogger, de fociultrák és ortodox egyházi vezetők is aktív részesei a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) fényes felemelkedésének. Egyelőre az elemzők is csak találgatják, mi a szélsőséges román nacionalizmus új csillagának titka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás