Fotó: Pixabay.com
A bukaresti közlekedési minisztérium – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – kibocsátotta a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszán tervezett alagutakra vonatkozó építkezési engedélyt.
2024. augusztus 28., 20:462024. augusztus 28., 20:46
Az UMB útépítő cég így elkezdhet dolgozni a felszínen vadátjárót biztosító föld alatti pályaszakaszokon is. Mint ismeretes, a még 2022-ben megkötött szerződés 34 hónapos kivitelezési időszakot ír elő a hírhedt „medvealagutakat” is magában foglaló, összesen 13 kilométeres aszfaltcsíkon, az óra azonban csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapják az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez eddig nem volt meg.
Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás.
Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt. A Pro Infrastruktúra Egyesület (API) legutóbb augusztus elején közölte: „elképzelhetetlen”, „politikusi fantazmagória”, hogy szűk két és fél év alatt teljesen elkészüljenek a Szeben megyei Bojca és a nagylaki sztráda-határátkelő között húzódó dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszával.
Általánosságban kiemelték, hogy az UMB útépítő elhanyagolja a sztrádaszakaszt, ugyanis a számos más projektben érdekelt román vállalat most az A7-es Buzău–Focșani-aszfaltcsíkjára koncentrál teljes erőbedobással, ezt pedig valamennyi más építőtelep megsínyli. Emiatt nagyon rossz a mozgósítás a Temes és Hunyad megye határán húzódó pályarészen is.
Hangsúlyozták, hogy semmilyen nyomás nincs az UMB-n a 2026-os határidő betartására, ugyanis a még 2022-ben megkötött szerződés 34 hónapos kivitelezési időszakot ír elő a hírhedt „medvealagutakat” is magában foglaló szakaszon, az óra azonban csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapják az építkezési engedélyt, az alagutak estében azonban ez még nem volt meg.
Akkori becslésük szerint ez csupán hónapok múlva volt várható, hiszen még nem értek a kisajátítási folyamat végére, bizonyos erdőrészeket még nem vontak ki az illetékes erdészeti hatóság ügykezeléséből, nem lehet előkészíteni a terepet. Ugyanakkor a munkálatok nehézsége is azt vetíti előre, hogy az eddig nagyrészt sík terepen utakat építő UMB hegyvidéken nem tudja tartani a tőle megszokott iramot.
Miközben Sorin Grindeanu továbbra sem izgul a hírhedt Marzsina–Holgya-sztrádaszakasz határidős befejezését illetően, civil szakemberek egyszerűen elképzelhetetlennek tartják, hogy Dél-Erdélyben betartható a PNRR-ben leszögezett céldátum.
Ez persze továbbra sem jelent semmilyen garanciát arra, hogy 2026 végéig elkészül a sztrádaszakasz, annak ellenére, hogy mind Grindeanu, mind pedig az UMB vezérigazgatója többször is ígéretet tett erre vonatkozóan.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál amiatt, hogy nincs biztosítva a nagyvadak átjárása élőhelyük igen fontos részén, a Ruszka-havas környékén, mely az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel köti össze. Ezért építenek most alagutakat, melyek fölött átjárhatnak a vadak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!