Fotó: Pixabay.com
A bukaresti közlekedési minisztérium – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – kibocsátotta a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszán tervezett alagutakra vonatkozó építkezési engedélyt.
2024. augusztus 28., 20:462024. augusztus 28., 20:46
Az UMB útépítő cég így elkezdhet dolgozni a felszínen vadátjárót biztosító föld alatti pályaszakaszokon is. Mint ismeretes, a még 2022-ben megkötött szerződés 34 hónapos kivitelezési időszakot ír elő a hírhedt „medvealagutakat” is magában foglaló, összesen 13 kilométeres aszfaltcsíkon, az óra azonban csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapják az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez eddig nem volt meg.
Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás.
Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt. A Pro Infrastruktúra Egyesület (API) legutóbb augusztus elején közölte: „elképzelhetetlen”, „politikusi fantazmagória”, hogy szűk két és fél év alatt teljesen elkészüljenek a Szeben megyei Bojca és a nagylaki sztráda-határátkelő között húzódó dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszával.
Általánosságban kiemelték, hogy az UMB útépítő elhanyagolja a sztrádaszakaszt, ugyanis a számos más projektben érdekelt román vállalat most az A7-es Buzău–Focșani-aszfaltcsíkjára koncentrál teljes erőbedobással, ezt pedig valamennyi más építőtelep megsínyli. Emiatt nagyon rossz a mozgósítás a Temes és Hunyad megye határán húzódó pályarészen is.
Hangsúlyozták, hogy semmilyen nyomás nincs az UMB-n a 2026-os határidő betartására, ugyanis a még 2022-ben megkötött szerződés 34 hónapos kivitelezési időszakot ír elő a hírhedt „medvealagutakat” is magában foglaló szakaszon, az óra azonban csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapják az építkezési engedélyt, az alagutak estében azonban ez még nem volt meg.
Akkori becslésük szerint ez csupán hónapok múlva volt várható, hiszen még nem értek a kisajátítási folyamat végére, bizonyos erdőrészeket még nem vontak ki az illetékes erdészeti hatóság ügykezeléséből, nem lehet előkészíteni a terepet. Ugyanakkor a munkálatok nehézsége is azt vetíti előre, hogy az eddig nagyrészt sík terepen utakat építő UMB hegyvidéken nem tudja tartani a tőle megszokott iramot.
Miközben Sorin Grindeanu továbbra sem izgul a hírhedt Marzsina–Holgya-sztrádaszakasz határidős befejezését illetően, civil szakemberek egyszerűen elképzelhetetlennek tartják, hogy Dél-Erdélyben betartható a PNRR-ben leszögezett céldátum.
Ez persze továbbra sem jelent semmilyen garanciát arra, hogy 2026 végéig elkészül a sztrádaszakasz, annak ellenére, hogy mind Grindeanu, mind pedig az UMB vezérigazgatója többször is ígéretet tett erre vonatkozóan.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál amiatt, hogy nincs biztosítva a nagyvadak átjárása élőhelyük igen fontos részén, a Ruszka-havas környékén, mely az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel köti össze. Ezért építenek most alagutakat, melyek fölött átjárhatnak a vadak.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!