Dr. Széman Péter elnöki beszámolót tart az EMKE közgyűlésén
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ukrajnai háborús események okozta infláció, az energiaárak nem látott mértékben való emelkedése, és ezek folyományaként az anyagi lehetőségek csökkenése már-már kockáztatták a szervezet működését – hangzott el az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szombaton Kolozsvárt tartott közgyűlésén, amelynek keretében átadták az EMKE díjait is.
2023. április 15., 15:462023. április 15., 15:46
2023. április 15., 18:242023. április 15., 18:24
A 138 évvel ezelőtt alakult – 1947 és az 1989-es rendszerváltás között a román kommunista rezsim által gyakorlatilag betiltott – kulturális-társadalmi szervezet hagyományosan az 1885. április 12-ei alapítás dátuma közelében rendezi éves közgyűlését. A szombaton a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében rendezett eseményen előbb a meghívottak kaptak szót. Köztük Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye alprefektusa, aki
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy a romániai népszámlálás eredményeiből adódó legnagyobb „problémacsomag” a szövetség számára a nagyvárosi szórványközösség, az interetnikus nagyvárosok – többek között Kolozsvár, Brassó, Nagybánya, Arad – lakótelepeinek felkutatása, ahol sok fiatal került az identitásválság küszöbére. „Alapkérdés a fiatalok nemzeti identitásának biztosítása, ami nagyvárosi környzetben távolról sem megoldott. Talán ez a legfontosabb program a következő években, meg kell szólítani a nagyvárosi lakótelepek szórványát, ebben kínál partnerséget az RMDSZ az EMKÉ-nek” – húzta alá Székely István.
A Hídelvei Evangéliumi-Református Földész Énekkar tagjainak előadása vezette fel a kolozsvári eseményt
Fotó: Rostás Szabolcs
A budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közölte, olyan tematikus éveket próbálnak meghatározni, amelyek az összmagyarságot képesek megérinteni, így nyilvánították 2023-at a gondoskodó nemzet évének a nemzetpolitikában. Potápi közös sikertörténetnek nevezte a második Orbán-kormány hatalomra kerülése, 2010 óta megvalósult nemzetpolitikát, amely mindenekelőtt a külhoni magyar intézményrendszer működésének biztosítását helyezte fókuszba. „Szeretnénk a közösségeket is hálózati szinten öszekötni: iskolákat, vállalkozásokat, a kulturális és sportegyesületek világát. Úgy kell elképzelni a nemzet szövetét, mint az egyes hálózatok szövetét” – fejtette ki az EMKE-közgyűlésen tartott előadásában az államtitkár.
Elhangzott, 2372 projektet valósítottak meg vagy támogattak a Nemzeti újrakezdés elnevezésű program keretében, ezeket a pályázatokat egy hónapon belül ismét kiírják. Az államtitkár megismételte nemrég Budapesten tett bejelentését, miszerint a magyar állam által nyújtott, a bölcsődétől az egyetemi oklevél megszerzéséig járó oktatási-nevelési támogatás 22 400-ról 100 ezer forintra emelkedik a 2022/2023-as tanévtől. „Mindez 16 milliárd forintos többletköltséget jelent, ám nem jelent nehézséget a magyar államnak, mert az identitásmegőrzés terén az a legfontosabb, hogy a gyerekek magyar oktatási intézményben folytatnak alapvető szocializációs tevékenységet, ott szerzik meg diplomájukat” – húzta alá Potápi.
A különböző programok, támogatási formák ismertetése során Potápi Árpád kitért a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programra is, megemlítve, hogy noha a magyar kormány kiterjesztette a támogatásokat, még nem sikerült elérni, hogy a székelyföldi finanszírozás Erdély teljes területén folytatódjék, a román kormány ugyanis eddig nem járult hozzá ehhez. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár egyébként kettős minőségében vett részt a közgyűlésen, a Kárpát-medencei magyar civil szervezetek és közösségek következetes támogatásáért ugyanis az EMKE Kötő József-díjat adományozott Potápi Árpádnak, amit a kitüntetett már a délutáni díjátadás előtt átvett.
Fotó: Rostás Szabolcs
(Az egyik legfontosabb erdélyi magyar civil szervezet elnökének beszámolója idén tért át a naptári éves mérlegvonásra az eddigi szokásról, amikor a két közgyűlés közötti időszakot értékelték ki). Anyagi lehetőségei csökkenése már-már az egyesület normális működését kockáztatták, így veszélybe került az EMKE-díjak, a Paraszt Madonna-szobor előállítása, maga az ünnepség megrendezése, mivel az alkotás elkészítésének költségei több mint a duplájára emelkedtek egy év alatt. Széman Péter elnök közölte, végül az RMDSZ-től és a kolozsvári magyar vállalkozókat tömörítő Euréka-csoporttól kapott támogatásnak köszönhetően tudták idén is beszerezni a szobrokat.
Nem tudta folytatni az EMKE karbantartási és felújítási terveit a kolozsvári Szabédi Emlékházban, valamint a Pusztakamaráson működő Sütő Emlékházban, ugyanakkor – szintén anyagiak hiányában – elkezdeni sem tudták az erdélyi civil szervezetek újraindítására kidolgozott cselekvési tervet sem. „Tavaly részt vállaltunk az erdélyi magyar közösség számára igencsak fontos feladatban, népszerűsítettük és elősegítettük a népszámlálás folyamatát. Azért is tartottuk ezt fontosnak, mert magyarok nélkül EMKE sem létezne” – hangsúlyozta a nyugalmazott tüdőgyógyász szakorvos.
Potápi Árpád János: szeretnénk a közösségeket is hálózati szinten öszekötni
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A tavaly folytatott, erre az évre is átnyúló tevékenységek közül az elnök kiemelte a Györkös 100 programsorozatot, a Művészeti Karaván folytatását, különböző szakkörök működtetését (ezekből már 113 létezik Erdélyben), kötetek, munkafüzetek kiadását. „Az EMKE feladata továbbra is elsősorban a magyar szórványközösségek kulturális életének támogatása, és az elkövetkező évben is ez lesz egyesületünk legfontosabb tevékenysége. Minthogy az EMKE egyidejűleg kulturális és közösségépítő egyesület, munkánk jelentős részét e két tevékenységi terület határozza meg, vagyis folyamatosan odafigyelünk rendezvényeinknek nem csak kulturális, hanem közösségépítő, közösségfejlesztő szerepkörére is” – állapította meg Széman Péter, az EMKE elnöke, reményének adva hangot, miszerint az idei évtől újra lesz elegendő pénzügyi forrásuk tevékenységeik megvalósításához.
Átadták az EMKE „Erdélyi Oscarnak” is nevezett díjait a kincses városban
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A hagyományokhoz híven az EMKE éves közgyűlése keretében nyújtották át a közművelődési egyesület díjait 18 személyiség részére; közülük öten életműdíjat vehettek át. A díjazottak névsora és méltatása nemrég közölt, csatolt cikkünkben található. A közművelődési egyesület kitüntette többek között Csinta Samu újságírót, a Krónika egykori vezető szerkesztőjét, akinek több évtizedes munkásságáért, különös tekintettel kiemelkedő publicisztikai elemzéseiért, valamint a közelmúlt ismeretlen részleteinek feltárásáért Spectator-díjat adományozott a szervezet.
Idei elismeréseit szombaton adja át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében – közölte az egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.
Szokatlan trükkel csapták be egy idős kolozsvári férfit azok a tolvajok, akik egy „padláson rekedt postagalambra” hivatkozva jutottak be a lakásába. A nagy összegű készpénzt és ékszert eltulajdonító gyanúsítottakat rövid időn belül elfogták.
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Bácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét.
Elvették szüleitől azt a 13 éves kiskorút, aki a gyanú szerint egy 15 éves társával együtt megölt egy másik 15 éves fiút a Temes megyei Csene településen – közölte pénteken a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!