Ne tehessék pénzzé az illegálisan kitermelt fát – Hamarosan működésbe lép a faanyag útját követő rendszer

vagyis hogy értékesíteni lehessen, ezáltal ugyanis elejét lehet venni a kitermelésnek is, mert már nem lehet a rönköt deszkává alakítva pénzzé tenni.

„Ugyanakkor megfelelőképpen meg kell szervezni az ellenőrzéseket. Mert soha nem az a megoldás, hogy a papírral rendelkező, hivatalosan működő cégeket agyba-főbe büntetjük apróbb kihágások miatt, közben meg nem vesszük észre, hogy a szomszédban teljesen törvénytelenül folyik a tevékenység. Ezekre kell fókuszálni, és akkor lesznek eredmények” – jelentette ki a Krónikának Tánczos Barna.

Vita a törvénytelen kitermelés mértékéről

Az RMDSZ-es tárcavezető egyébként nem tartja valósnak a nyilvánosság elé tavaly bekerült adatot, miszerint Romániában évente húszmillió köbméter fát termelnek ki illegálisan, kétszer annyit, mint törvényes úton. Tánczos szerint ezt a számot – választási kampánycélból – még az elődje, Costel Alexe dobta be, és a farkast kiáltó egyszeri pásztorként addig hangoztatta, amíg mindenki elhitte neki.

– állapította meg a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

Lapunk azt is megkérdezte a tárcavezetőtől: tekintettel arra, hogy számos információ alapján szervezett bűnözői csoportok állnak az illegális fakitermelés hátterében, létrejöhet-e együttműködés az állami hatóságok, intézmények között ennek megfékezésére. Tánczos Barna elmondta, azt kérte az igazságügy-minisztertől, segítsen abban, hogy a bűnügyi kivizsgálásokat végző hatóságoknál legyenek környezetvédelmi, specifikusan pedig erdészeti ügyekhez értő szakemberek.

– fogalmazott a miniszter. Első és legfontosabb teendő szerinte olyan szakembereket képezni a hatóságok keretében, akik értik, mit jelent ez a tevékenység, és esetleg képesek tetten érni, leleplezni az erdész, a kitermelő, a szállító, a feldolgozócég, sőt adott esetben a rendőr, a polgármester, a politikus közötti összefonódást, ha van ilyen. „Remélem, ezeket az eseteket sikerül tetten érniük a hatóságoknak, mert ha nem, akkor hiteltelen lesz minden, amit mi csinálunk. Hiába lesz törvényes alapja a büntetések kiszabásának, ha nem találják meg ezeket az embereket” – nyilatkozta a Krónikának Tánczos Barna. A tárcavezető hozzátette,

a nyomozó hatóságoknak kell hatékonyabban felgöngyölíteniük ezeket a bűncselekményeket.

Arra ugyan van lehetőség, hogy ahol nincs térerő, kitöltsenek egy egyszerűsített formanyomtatványt, de ezzel párhuzamosan az adatokat be kell táplálni a telefonos applikációba, és amint az jelet talál, automatikusan frissül. Viszont ha a lerakóponton, a feldolgozónál van ugyan jel, de technikai okokból a SUMAL-rendszer akadozik, nem érdemes elindulni a faanyaggal.

– hívta fel a figyelmet Nagy Dániel, aki arra kéri az érintett cégeket, az első időszakban legyenek türelmesek, ne kockáztassanak, mert az esetleg felmerülő hibákat kijavítják. A fakitermelő és -feldolgozó cégek az elmúlt napokban kipróbálhatták volna az új változatot, de kevesen éltek a lehetőséggel. „Kérhettek volna felhasználói jogosultságot, jelszót, és következmények nélkül próbálgathatták volna a rendszert, mielőtt élesben megy. Kovászna megyéből a 360 szakcégből 180 jelentkezett” – illusztrálta az aligazgató.

Eltűnik az írott menetlevél

A SUMAL indulásakor minden bizonnyal lesznek csúszások, például amiatt, hogy a tulajdont igazoló okiratokat és az üzemtervből az alparcellák technikai mutatóit be kell vezetni a rendszerbe. Amíg ez nem történik meg, hiába bélyegzik le a terepen az üzemtervi előrelátások alapján a faanyagot, a rendszer nem állítja ki a kitermelési engedélyt.

Négy-öt évvel ezelőtt, amikor kidolgozták az új változat alapjait, nem számoltak azzal, hogy minden megyének más a tulajdonosi struktúrája: miközben Brassó megyében nagy területek vannak egy tulajdonban, Háromszéken több ezer tulajdonos között vannak felaprózva az erdők. A kézdi magánerdészetnél például több ezer tulajdonos van, és mindegyik üzemterv alparcelláját be kell vezetni a rendszerbe. Szeben és Maros megyéből olyan visszajelzések érkeztek, hogy 2002 óta nincsenek kiállítva a birtoklevelek, ez megint megnehezíti a rendszer kitöltését. „Ha ezeket az akadályokat leküzdik, egyszerűbb lesz az új változattal dolgozni, átláthatóbb és valós időben nyomon követhető lesz a fa útja” – vélekedik a Krónikának Nagy Dániel aligazgató.

Ezzel kiküszöbölik annak a lehetőségét, hogy átadják a fuvarozók egymásnak a dokumentumot, hiszen személyre szabott felhasználói jogosultság, jelszó azonosítja a szállítmányt, az ellenőrzés során kötelezően ezt kell felmutatni. Tovább egyszerűsíti az ügyintézést, hogy minden valós időben történik, nem kell pluszjelentéseket kitölteni.

A jelenlegi gyakorlat szerint bár kitöltötték a menetlevelet, ezt a következő hónap elején kellett jelentsék, ha ezt elmulasztották, vagy valamiért nem jutott az adat a központi szerverbe, büntették a céget. „Ettől a felesleges tehertől megszabadulnak a cégek, mert valós időben történik minden információáramlás” – szögezte le Nagy Dániel, aki további pozitívumnak tartja, hogy az üzemterv szerinti fővágásokat beütemezve engedélyezi a rendszer.

Ha egy területen az üzemterv tíz évre ezer köbméter fa kivágását teszi lehetővé, akkor évente száz köbmétert lehet kitermelni, és a rendszer nem engedélyezi, hogy az első évben a teljes mennyiséget kivágják. Ezt csak különleges, indokolt esetekben, természeti csapások után lehet megtenni.

Az online mindig átláthatóbb

Eközben a felhasználók még nem tudják, miként fog működni a rendszer a gyakorlatban, attól tartanak, hogy bonyolítja a dolgukat, hiszen például minden fuvart több szögből kell lefényképezni. Lukács Attila, az ozsdolai közbirtokosság kitermelő cégének vezetője lapunknak elmondta,

„Nálunk nem történtek visszaélések, a rendszerben darabszámra szerepeltek a rönkök lemérve, a menetlevélen az időpontot is fel kellett tüntetni, így nem lehetett egyetlen papírral egész nap fát fuvarozni” – mondta Lukács Attila.

Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke abban bízik, hogy az online nyomkövető rendszer nagyobb átláthatóságot szavatol. „Ennek az a feltétele, hogy a rendszer valóban zökkenőmentesen működjön. Az online mindig átláthatóbb, míg a papírt lehet tologatni” – jelentette ki Kovács Csongor. Azt is fontosnak tartja, hogy a rendszer nyitott legyen, bárki, aki lát az úton egy szállítmányt, ellenőrizhesse, hogy szerepel-e a nyomkövetőben.