Nálunk még gyakori. Az Európai Unió rendelettel kötelezi a tagállamokat a kikeleti hóvirág védelmére
Fotó: Balázs Attila/MTI
Nagyon sok ritka vagy nagy populációkkal már csak Romániában termő növény- és virágfaj vált veszélyeztetetté amiatt, hogy a lakosság – hobbiból vagy kereskedelmi célból – nagy mennyiségben letépi, csokorba gyűjti. Fenesi Annamária ökológus, egyetemi adjunktus lapunknak elmondta, kevés növényfaj élvez törvényes védettséget Romániában, holott még több értékes, ritka és veszélyeztetett faj szorul védelemre, ugyanakkor a természetvédelem terén nagy felelősség hárul az emberekre.
2021. március 28., 09:142021. március 28., 09:14
A márciusban megjelenő korai virágok közül a hóvirág a tavasz legemblematikusabb hírnöke, amelyről a többség tudja ugyan, hogy védett, mégis úton-útfélen feltűnnek a kis csokrokkal az árusok. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ökológia és természetvédelem szakának oktatói és diákjai még évekkel ezelőtt plakátot készítettek védett tavaszi növényeinkről, amelyen feltüntették a „Ne szedd, csodáld!” felhívást. A plakátra felkerült a kikeleti hóvirág, a tavaszi hérics, a kockásliliom, zergeboglár, csillagos nárcisz, törpemandula, kárpáti sáfrány, a kakasmandikó.
Bár a felhívást azóta is folyamatosan hirdetik, a plakátokat osztogatják, a téma aktuális maradt, hiszen tavaszi virágainkat továbbra is leszedik, csokorba gyűjtik, mert sokan otthon kívánnak gyönyörködni bennük, vagy mert eladásra kínálják. Hírtelevíziók beszámolói szerint nemrég négy személyt bírságoltak meg – fejenként 5000 lejre –, miután összesen 1500 szál hóvirágot találtak náluk, amelyek egy részét gyökerestől kitépték.
Az Európa nagy részén honos kikeleti hóvirág lomberdei faj, amely Romániában sok helyen megtalálható, ráadásul nagy populációkkal. Ám más európai országok ezzel már nem büszkélkedhetnek: a faj élőhelyeinek elpusztítása és átalakítása, valamint a hagymák tömeges kiásása, kitermelése miatt a kihalás szélére sodródott. Fenesi Annamária ökológus, a BBTE adjunktusa lapunknak elmondta, a kiásott hóvirághagymákat kertészeti célokra vagy gyógyszeralapanyagként értékesítik, a növényből kinyert galantamint az Alzheimer-kór kezelésére használják. Az állományok jelentős csökkenésére felfigyelve
Ez azt jelenti, hogy a természetből való gyűjtése engedélyhez kötött, melyet minden ország szakminisztériuma bocsáthat ki az ország és a gyűjtőhely hóvirág-állománya függvényében.
Óvásra szorulnak a tavasszal virágzó növényfajok
Fotó: BBTE
Más, a természetből tömegesen gyűjtött faj is megtalálható ezen a listán, például az árnika, az orvosi pióca és az éti csiga. A hóvirág nemzetközi kereskedelme szintén tiltott a washingtoni egyezmény (CITES) révén, hiszen a kínálat olyan országból érkezik, ahol még található belőle, a kereslet pedig onnan, ahol már kipusztult, vagy szigorúbban betartják a törvényeket, részletezte az egyetemi oktató. A Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet munkatársa felhívta a figyelmet, miszerint egy egészséges populáció számára néhány szál hóvirág leszedése nem okoz problémát.
– állapította meg lapunknak az ökológus, hozzátéve, számos romániai erdőben ez az általános helyzet. A legnagyobb kárt a hagymák kiásásával, kihúzásával okozzuk, de a virágok leszedése is ártalmas, hiszen ezek nélkül nem lesznek magvak. A hóvirág magjait hangyák terjesztik, lehetőséget adva a növénynek, hogy eltávolodjon az anyanövénytől, és új, talán jobb, zavartalan, emberektől távol eső területen telepedjen meg.
Fenesi Annamáriától megtudtuk, a néhány évvel ezelőtt a diákokkal közösen indított akciójukkal a védett, tavasszal virágzó növényfajokat szerették volna bemutatni.
A zergeboglár, mocsári kockásliliom, tavaszi hérics, törpemandula, csillagos nárcisz ritka és értékes fajok, amelyek törvényes védelmet érdemelnének, mert populációik zsugorodnak, vagy el is tűnnek a különféle átalakító tevékenységek és az intenzív gyűjtés miatt. Magyarországon például mind a nyolc faj törvény által védett. Nálunk is nagyon megérdemelnék!” – fejtette ki a Krónikának az egyetemi oktató. A plakát azóta sokszor visszaköszön a közösségi médiában különböző megosztók révén, ami az ökológus számára azt üzeni, nemcsak a biológusokat, a természetvédőket zavarja, hogy sokan virágoskertnek tartják a természetet, és gondolkodás nélkül szedik a virágzó növényeket.
Fotó: Balázs Attila/MTI
Romániában több mint 3300 növényfajból mindössze 34 élvez országos védettséget a 2007/57-es számú sürgősségi kormányrendelet alapján. Ezen túlmenően az EU irányelveinek köszönhetően további 47 növény- és 8 mohafaj is védett, de ezek az európai közösség számára fontos fajok, Romániában nem feltétlenül a legritkábbak, legveszélyeztetettebbek. „Mondanom sem kell, hogy ez rettenetesen kevés.
– mutatott rá Fenesi Annamária. A vonatkozó kormányrendeletet törvényi szintre emelték, többször módosították a szövegét, de a lista nem sokat változott az utóbbi húsz évben. A szakértő szerint elsősorban gyors bővítésére lenne szükség, hogy az értékes, ritka és veszélyeztetett növényfajok helyet kapjanak a listán, de persze pár évente frissítésre is szükség lenne, hiszen újabb és újabb fajok válnak veszélyeztetettekké.
A kihalással veszélyeztetett fajokat aktív természetvédelmi beavatkozással lehet megóvni, megmenteni, ennek egyik pillére a törvényi védelem. Az ökológus ugyanakkor úgy véli, a jogszabályi védelemnek nem csak a közvetlen kihalási veszélyben lévő fajokra kellene vonatkoznia, hanem a természetvédelmi és ökológiai szempontból fontos, értékes, egyedi fajokra is, hogy azok ne kerülhessenek a veszélyeztetett fajok listájára. „Tudjuk, látjuk, hogy hazánkban a természetvédelem nem prioritás, a természetvédelmi törvényeket nem ismerjük, és nem tartjuk be, sajnos nem is tartatják be velünk. Egy-egy jogos büntetés kiszabása olyan rendkívüli esemény, hogy óriási médiavisszhangra lel. A természetvédelmi törvények áthágása pénzbírságot, sőt szabadságvesztést vonhat maga után, akárcsak egy közúti baleset okozása, csak ezeket a szabályokat nem, vagy csak nagyon ritkán tartatják be. Épp ezért
– magyarázta az egyetemi oktató. Aki ugyanakkor jó hírrel szolgált mindazok számára, akik szeretnék betartani a törvényt: nem kell ismerni a védett fajok jegyzékét, mert az 57-es sürgősségi kormányrendelet 33. paragrafusa alapján
„Maradjon a természetben az, ami a természeté. Ha ehhez tartjuk magunkat, biztosan nem vétünk a törvény és a természet ellen sem” – összegezte a követendő utat Fenesi Annamária, a BBTE adjunktusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!