Egy húszhektáros mintán kívánják szemléltetni a Túr menti Natura 2000-es területek tulajdonosai számára, miként lehet úgy feljavítani a legelőket, hogy a természetvédelmi előírásoknak is eleget tegyenek a beavatkozásokkal.
2014. június 30., 20:022014. június 30., 20:02
Az európai szintű védettséget élvező Túr mentén a kezelői feladatokat ellátó Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE), a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesülete, valamint a Józsefházi Közbirtokosság a Romániai Civil Támogatási Alapból finanszírozott projekt révén készül bemutatni, miként lehet növelni a legelők eltartóképességét úgy, hogy az ökológiai egyensúlyt visszaállítják.
Márk-Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón kifejtette, a korábban erdőkkel borított területet a 19. század során fokozatosan átalakították legelőkké, kaszálókká. A helyenként facsoportokkal tarkított, változatos élővilágú füves területek jelentős része azonban a kommunizmus idején a helytelen használat miatt igen leromlott.
Ez pedig amellett, hogy egyre kevesebb jövedelmet hoz a gazdáknak, azt a veszélyt is magában hordja, hogy megszűnhetnek a védett fajok élőhelyei. Rámutatott: olyan ritka madárfajoknak adnak otthont a területek, mint a fekete gólya, a haris, a kis és a nagy őrgébics, a tövisszúró gébics, itt él az ország legnagyobb mocsáribékapopulációja, és meg kell óvni a lápi tűzlepke fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges kígyógyökerű keserűfüvet, valamint a vérfű-hangyaboglárka túléléséhez nélkülözhetetlen őszi vérfüvet.
Elhangzott, a partnerszervezetek által felajánlott 20 hektáron egy speciális, nedves rétek művelésére alkalmas, könnyű kaszálógépet használnak majd, és hétezer facsemetét ültetnek. Gyákon Viktor, a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke elmondta, reméli, hogy a legelőgazdálkodási szemléltető hozzájárul a védett terület kezelői és lakosság közötti konfliktusok enyhüléséhez, a gazdák ugyanis nem veszik jó néven a tevékenységük korlátozására irányuló intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!