Fotó: A szerző felvétele
2007. június 19., 00:002007. június 19., 00:00
A gyermekváros bejáratához percenként érkeznek az anyukák és nagymamák a kicsikkel, ám a bezárt kapuk háborgást szülnek: „Nem értem, miért nyitották meg, ha nem lehet bemenni. Legalább a reggeli órákban, amíg hűvös van, kinyithatnák, hiszen este tízkor ki jön játszani a gyerekkel” – berzenkedik az egyik anyuka.
A gyermekvárost 13,4 millió lejes beruházással a városi önkormányzat létesítette a rogériuszi lakónegyedben a gyermekkórház melletti korábbi játszótér helyén. A játszótér a 70 ezer lakosú negyed egyetlen ilyen jellegű nagyobb tere volt. A városvezetés 2006-ban kezdte el 1,5 hektáros területen a gyermekváros kialakítását, ahol várat, akadály- és görkorcsolyapályát is kialakítottak. A gyermekváros része egy multifunkcionális épület is, amely fedett játszóházként is szolgálhat majd.
A gyermekvárost Marcel Boloş, a polgármesteri hivatal vagyonügyi igazgatóságának vezetője álmodta meg, és a kivitelezést is ő felügyelte. „Amíg a munkálatok folynak, napközben zárva tart a gyermekváros. Ha minden elkészül, naponta tíz órakor nyitunk, de megtörténhet az is, hogy a takarítás miatt hétfőnként zárva tartunk” – jelentette be Marcel Boloş. Jelenleg a nyári színpadot építik, azonban a műanyagból készült játékok közül is néhány már javításra szorul. A városvezetés szerint a gyermekváros önfenntartóan működhet majd, és egyik turisztikai vonzáseleme lehet a városnak. „Az épületben lévő termeket születésnapokra adjuk bérbe, és egy éttermet is nyitunk benne. Ha az így szerzett bevétel nem fedezi a játékvároska működését, belépőjegyeket árusítunk majd, amelyeknek ára várhatóan egy lej lesz” – szögezte le Boloş. A városvezetés egyébként tervbe vette hasonló városka létesítését a szöllősi lakónegyedben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok