2011. augusztus 10., 07:562011. augusztus 10., 07:56
A váradi nagyállomás melletti, gyalogosforgalmat kiszolgáló felüljárót néhány nappal ezelőtt lezárták, és a tervek szerint hamarosan eltüntetik onnan. Ilie Bolojan polgármester korábban azt mondta, a híd olyan rossz állapotban van, hogy már a rajta átkelők testi épségét veszélyezteti, ezért alternatív megoldás gyanánt az állomás peronjaihoz vezető aluljárót hosszabbították meg úgy, hogy a gyalogosok azon keresztül tudjanak eljutni az állomással szembeni járdától egészen a vonatsíneken túli Hegyesi Márton (Ecaterina Teodoroiu) utcáig. Csomortányi István, az EMI váradi szervezetének elnöke azonban tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, az aluljáró nem jó megoldás, hiszen a Hegyesi utcán nincs megfelelő járda, így arra menni még veszélyesebb, mint a valóban rozoga hídon átkelni.
Az elnök emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20. század elején épült, vasszerkezetű gyaloghíd megyeszerte egyedi, és mivel a nagyállomás közvetlen szomszédságában van, amely viszont B kategóriás építészeti műemlék, a törvény szerint 100 méteres körzetében csak különféle engedélyekkel lehet építkezni vagy bontani. Az EMI-sek a kolozsvári székhelyű műemlékügyi bizottsághoz fordultak, de onnan azt a választ kapták, hogy a bizottság nem adott ki semmiféle engedélyt a műemlék védelmi körzetében álló repülőhíd lebontására.
A repülőhidat egyébként nem a városvezetőség, hanem a román vasúti hatóság temesvári szolgálata szeretné lebontatni. Az EMI-sek azonban az önkormányzatot kérik, akadályozza meg ezt, és még azt is kilátásba helyezik, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy hiányoznak dokumentumok a lebontáshoz, a főépítész mégis megadja rá az engedélyt, jogi lépéseket is tesznek. A repülőhídra egyébként már nem lehet felmenni: betonelemekkel blokkolták a lépcsőket, amelyekre krétával írták a figyelmeztetést: „Használják az aluljárót”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!