Nagyvárad: májusban átadják a felújított színházat

Tegnap a műemlékek világnapja alkalmával a nagyváradi történelmi belváros legfontosabb épületeit járta be szakemberek vezetésével egy maroknyi érdeklődő. Azok, akik kíváncsiak voltak Várad jelentősebb palotáira, templomaira, 13 órakor gyűltek össze a szintén műemlék épületként nyilvántartott, 1902 és 1903 között épült városháza impozáns dísztermében. Péter I. Zoltán történész és Ramona Novicov művészettörténész ennek a palotának a történetéből is elmeséltek egy-egy részletet, kiemelve az épület monumentalitását és azt, hogy építésénél a kor divatos stílusjegyeit használták fel és gyúrták egységes egésszé. A séta következő állomása a városházával szemközti Szent László római katolikus templom volt. Az 1720 és 1740 között épült, provinciális barokk stílusú istenháza a hívek összefogásának és bátorságának köszönhetően menekült meg a lebontástól a kommunizmus éveiben.

Nem sokkal odébb található a műemlék-restaurálás egyik legszebb nagyváradi példája, a görög katolikus püspöki palota, amelyet több váradi műemlékhez hasonlóan ifj. Rimanóczy Kálmán tervezett. Az épületen háromnyelvű, műemlék mivoltát jelző és a legfontosabb adatokat felsoroló táblát helyeztek el – ilyenből már húsz van a városban, és egyre több lesz – ígéri Sárközi Zoltán és Angela Lupşea, a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány elnöke, illetve alelnöke. A táblán románul, magyarul és angolul jelenik meg a szöveg. Az érdeklődők Virgil Bercea püspök vezetésével megnézték a Szent Miklósról elnevezett görög katolikus templomot is, amely két éve felállványozva várja az európai uniós pénzt, hogy megújulhasson. A Holdas templomként ismert ortodox katedrális lenyűgöző ikonosztázát és a jellegzetes, a hold járását mutató szerkezetet Ioan Codorean plébános mutatta be – ezen a templomon is látható már a háromnyelvű tábla. A belváros egyik legismertebb műemlék épületét, a Fekete Sas-palotát Péter I. Zoltán mutatta be röviden, majd a séta a várad-újvárosi református templomban zárult.