Nagyszalontán ülésezett a Nemzeti Összetartozás Bizottsága

Potápi Árpád János elnök azt mondja, most azért esett a partiumi városra a választás, mert meglátása szerint a Partium problémáira nem fókuszál eléggé sem Magyarország, sem Románia, hiszen általában a tömbvidékek vannak a figyelem középpontjában.

Potápi Árpád János elnök azt is megjegyezte: a bizottságnak 12 tagja kellene hogy legyen, ám egy hely mindmáig betöltetlen, mert a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyelőre nem küldött képviselőt a testületbe.

A huszonnegyedik órában

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke a szalontai eseményen határozott üzenetet fogalmazott meg az erdélyi magyar pártok irányába: azt mondta, a jövő évi romániai választásokra való tekintettel az összefogás egyre sürgősebbé vált. „A huszonnegyedik órában vagyunk” – jelentette ki.
Miután Török László nagyszalontai polgármester köszöntötte a vendégeket, és röviden bemutatta Arany János szülővárosát, az ülés első felszólalója, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul az egyszerűsített honosítási eljárás eredményeit ismertette. Mint mondta, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint mostanáig több mint 150 ezer kérelem érkezett be, és több mint 55 ezren tettek állampolgársági esküt. Szilágyi megköszönte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjainak színvonalas segítségnyújtását, ám azt is megemlítette, hogy szakszerű segítséget kap a magyar állam az RMDSZ-től és az MPP-től is.

Politikusok egymás közt

A nagyszalontai ülésen jelen volt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének, az Erdélyi Magyar Néppártnak, illetve a Magyar Polgári Pártnak a képviselője is. A politikusok névleg egyet is értettek a bizottsági elnök felszólításával, ám saját beszédeikben sokkal inkább a saját vélt vagy valós érdemeiket emelték ki, nemegyszer oda-odaszúrva a másiknak. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kimerítő prezentációval készült a találkozóra: miután demográfiai és földrajzi szempontból bemutatta a megyét, rátért annak a ténynek a taglalására, hogy az MPP-nek a politikai színtéren való megjelenése óta – és szerinte annak betudhatóan – egyes településeken számszerűleg csökkent a magyar képviselet az önkormányzatokban. Emellett a Bihar Megyei Tanácsban – melynek ő maga is képviselője – elmondása szerint a visszaosztáskor az 5000 MPP-szavazat végül a Szociáldemokrata Pártot erősítette, egy mandátumot elvéve ezzel az RMDSZ-től. „Aki a Székelyföldön próbálja megosztani a magyar szavazókat, még eljátszhat a gondolattal, hogy segíti ezzel a magyarságot, ám aki a Partiumban teszi ugyanezt, az valójában a román pártoknak és polgármestereknek kedvez” – jelentette ki az ügyvezető, miután felsorolta az utóbbi esztendők RMDSZ-es megvalósításait.

Zatykó Gyula, az EMNP partiumi régióelnöke válaszképpen azt mondta, a valóságban közel sem olyan rózsaszínűek a dolgok, mint azt az RMDSZ beállítja. „Vannak megvalósítások, de sok még a tennivaló, ezért jött létre a mi pártunk. A céljaink közösek, de más úton akarunk odajutni” – jelentette ki, hozzátéve: a pártot alapító EMNT számára nagy öröm, hogy a magyar kormány a demokrácia-központokra bízta az egyszerűsített honosításban való romániai közreműködést. Kijelentette: a legfőbb cél az autonómia, ezt pedig tényleg közösen kell elérni. „Összefogásra vagyunk ítélve. De nem fogunk összefogni korruptakkal, nemzeti érdekeink elárulóival. Reméljük, politikai versenytársaink is így gondolják, és nem hagyott bennük túlságosan mély nyomot a Nyakó-Újhelyi-féle képzés, tehát nem fogják ellenfeleiket démonizálni” – zárta szavait Zatykó. Kozma Csaba, az MPP megyei elnöke a témához annyit fűzött hozzá, hogy a sárdobálás nem visz előre, a politikai erőknek össze kell fogniuk.

Nincsenek külön utak

A politikusok felszólalásai után az egyházak képviselői következtek. Először Csűry István királyhágó-melléki református püspök hívta fel a civódó felek figyelmét arra, hogy „minket, magyarokat minden összeköt, csakis emberi gyarlóságunk választ szét”. Az egyházfő szerint nem számíthatunk az egyházi javak teljes visszaszolgáltatására sem (restitutio in integrum), amíg nem valósul meg a teljes összefogás (integratio in integrum) – nem csak a határok fölött. Gyenge Béla nagyváradi római katolikus kanonok is azt mondta, ilyen komoly ügyekben nincs helye élcelődésnek, Mátyás Attila evangélikus esperes pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nincsenek külön utak és lehetőségek, kötelességünk csakis az együttműködés. Buzogány-Csoma István unitárius lelkipásztor úgy fogalmazott, a reformáció idején az egyházak is valahogy így „vágták” egymást, ám a kisebbségi magyar politikumnak ma nincs újabb 300 éve arra, hogy ráébredjen, mi az egyetlen járható út.

Az ülés utolsó részében önkormányzatok és civil szervezetek képviselői számoltak be saját gondjaikról, majd a bizottság tagjai egyenként szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Szili Katalin alelnök azt mondta, a bizottság mindenben segít, ami az erdélyi összefogást szolgálja, és a többi tag is a közös felelősségre hívta fel a figyelmet, ám kijelentették: problémáinkat megoldani kívülről nem tudják, és egyes vádakkal ellentétben nem is céljuk Erdélybe „exportálni” saját politikájukat.