Nagyobb a zaj a megengedettnél Marosvásárhelyen

A mérések szerint a megyeszékhelyen a nagy útkereszteződések környékén van a legnagyobb lárma, de a Maros-hídon, az Állomás téren, a Nagykórház környékén, a Dózsa György, a Cuză Vodă, a Decebal, a volt Hosszú és az egykori November 7. utcában is ártalmas a zaj mértéke.

Mindez elsősorban az egyre növekvő gépkocsiforgalomnak tudható be – a főtéri útkereszteződésnél, a Győzelem téren például napközben átlagosan csaknem 3600 személygépkocsi halad át óránként egy-egy sávon.

A tanulmány szerint ugyanakkor a vasúti forgalom ebből a szempontból nem okoz kellemetlenséget, a város területén ugyanis a szerelvények nem keltenek 65 decibelnél nagyobb zajt. A szakemberek az Azomureş vegyipari kombinát környékét is feltérképezték, és megállapították, hogy a lárma ugyancsak a megengedett határérték alatt van.

A zöldhullám csökkentené a zajszennyezést

A felmérés készítésében résztvevő Tímár János, a brassói Transilvania Egyetem előadótanára lapunknak elmondta: valamelyest orvosolná a problémát, ha az autós forgalmat úgy alakítanák, hogy a jelzőlámpáknál zöldhullámot kapjanak a sofőrök, vagyis a járművek megállás nélkül legalább négy-öt útkereszteződésen tudjanak áthaladni. Mint kifejtette: ezt már többször is javasolták a helyi önkormányzatnak, de tudomása szerint az intézkedést nem sikerült maradéktalanul gyakorlatba ültetni.

A szakember arra is rámutatott, hogy Vásárhely országos szinten nem tartozik a legzajosabb városok közé, ez annak tudható be, hogy az elmúlt időszakban bezárták a nagy ipari létesítményeket.

A tanulmány készítői más megoldásokat is javasoltak a kellemesebb környezet kialakítása érdekében: szerintük elsősorban a gépkocsiforgalmat kellene visszaszorítani, illetve kivezetni a városból körgyűrűk építésével. Emellett bátorítani kellene a lakosokat a tömegközlekedési eszközök és kerékpárok használatára – ezt a jegyek árának csökkentésével, valamint bicikliutak megvalósításával érhetné el az önkormányzat.

A szakemberek szerint ugyanakkor fontos lenne ellenőrizni és korlátozni a személy- és teherszállító járművek közlekedését, például megszabni, hogy kizárólag modern autóbuszok közlekedjenek, az üzletekhez érkező árut pedig öt helyett 3,5 tonnás gépkocsikkal szállítsák. Javaslatként fogalmazták meg egy újabb Maros-híd megépítését is a Kárpátok sétányára, valamint a vasúti sínek elköltöztetését.

A helyiek támogatják a kerékpárutak kialakítását

Egy másik lehetőség lenne a zajvédő korlátok felszerelése, amelyek főként az oktatási és egészségügyi intézmények körül mérsékelnék a zajszennyezést, a Maros két partján pedig sétányokat lehetne kialakítani mind a marosvásárhelyiek, mind a turisták számára.

A tanulmány részeként egy közvélemény-kutatást is végeztek a városban: a megkérdezetteknek többek között arra kellett válaszolniuk, hogy mit szólnának ahhoz, ha a főteret lezárnák, és sétatérré alakítanák. A helyiek jó ötletnek tartották a felvetést, és többségük azt is szorgalmazta, hogy a város fő útvonalain kerékpárutakat létesítsenek.

A zajtérképet egyébként egy európai uniós előírás miatt kell időnként elkészíteni a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban: a felmérés útmutatóként szolgálhat többek között építkezéseknél, illetve a városi forgalom megtervezésénél.

Marosvásárhelyen első alkalommal 2008-ban készítették el a tanulmányt, az abban megfogalmazott javaslatokból pedig többet is teljesített az önkormányzat, például körforgalmakat alakítottak ki egyes útkereszteződésekben, így némiképp csökkentették a forgalmi dugók kialakulásának lehetőségét, emellett földutakat aszfaltoztak le.

Az új városi zajtérképet, illetve a szennyezés csökkentése érdekében tett javaslatokat novemberi soros ülésén vitatja meg a helyi önkormányzat.