Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2008. december 15., 07:002008. december 15., 07:00
A dévai Szent Ferenc Alapítvány harmadik éve szervezi meg a parajdi bányában az erdélyi gyermekek nagykarácsonyát Az angyalszárnyak suhogását nem lehetett hallani a több mint kétezer gyerek vidám zsibongásától. Az autóbuszok ugyanis több mint két órán át szállították a gyerekeket és kísérőiket le a bányába, és az ünnepi műsor, a helyi Szent Borbála napköziseinek betlehemese kezdetéig a leérkezettek birtokba vették a hintákat, csúszdákat, léggömböket, a felszabadult játék, nevetés zsivaja minden más hangot elnyomott.
“Harmadik éve, hogy a bánya befogadja a Szent Ferenc Alapítvány adventi ünneplőit. Ennyi gyerek egy térben, biztonságban máshol talán nem is férne el. Nagy örömünkre szolgál, hogy Böjte atya megkeresett, természetesen igent mondtunk az idén is, most már úgy néz ki, ebből hagyomány lesz” –közölte Seprődi Zoltán, a parajdi sóbánya igazgatója.
“A múltkor a gyerekekkel beszélgettünk, és kérdeztem, vajon a mennyei atya az ő szent fiának karácsonyra milyen ajándékot adott? A gyerekekkel sorba vettük: beszélni nem tudott a Kisjézus, járni sem tudott, és bizony, ha a pelusba belenézünk, akkor kiderül, hogy szobatiszta sem volt még. Nem is volt ott semmi ajándék, játék. Igazából a mennyei atya a Kisjézusnak a legfontosabb dolgot adta ajándékul: a szeretetet. Egy nagy szívet, amivel ő szeretni tud, és embereket köréje, akik szeretik őt: az anyukáját, a napkeleti bölcseket, a pásztorokat. Azt mondtam a gyerekeknek, és azt mondtuk egymásnak, hogy a szeretetünk legyen az egymás iránti karácsonyi ajándék: tiszta szívvel szeressük egymást. Azt gondolom, a karácsonynak ez a lényege: nem a csillogó-villogó sok ajándék, nem is a tűzijáték, hanem az, hogy megfogjuk egymás kezét és szeretjük egymást” – fejtette ki Böjte Csaba atya.
A Szent Ferenc Alapítvány sóvidéki vezetője, Kovács Ágnes a betlehemes játék és a közösen elénekelt Mennyből az angyal után a bejáratnál felhalmozott csomagokhoz hívta a gyerekeket. Az ajándékozás lassan ment, hiszen kor szerint, külön fiúknak vagy lányoknak készített dobozok közül kellett kiválasztani mindenkinek a neki megfelelőt. Az alapítvány önkénteseinek a parajdi tűzoltók is segítettek, így aztán volt olyan gyerek, aki egy igazi tűzoltó karjaiban bonthatta ki a karácsonyi ajándékát. Csomagbontogatás után kalács és forró tea is várta a gyerekeket.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.