Nagybánya: a romák is akarják a kerítést

Mint arról beszámoltunk, több emberjogi szervezet is szegregációval vádolja Cătălin Cherecheş nagybányai polgármestert, amiért betonkerítést építene két, többségében roma családok lakta tömbház és a szomszédos forgalmas utca közé. Az elöljáró szerint azért van szükség erre az 1,8 méter magas és közel 90 méter hosszú kerítésre, mert a környéken nincs megfelelő közbiztonság, a forgalmas utcán rendkívül gyakoriak az autóbalesetek is, nemegyszer halálos kimenetelűek. A balesetek áldozatai rendszerint a gyermekek, akik szülői felügyelet hiányában kiszaladnak az úttestre, gyakran köveket, fémdarabokat dobálnak az elhaladó járművekre. A felépítendő kerítéssel ezeket az eseteket lehet megelőzni, véli a város újonnan megválasztott liberális elöljárója.

Hivatali visszaélés?

A sajtóban napvilágot látott hír hallatán több emberjogi szervezet hevesen tiltakozik a kerítés felépítése ellen. A bukaresti székhelyű Jogi Erőforrások Központja (CRJ) például közleményt adott ki, melyben kimondja, hogy a kezdeményezés raszszista, egy helyi közösség etnikai alapon történő gettósítása. Az intézmény képviselői úgy vélik, a térség bekamerázása és egy közeli rendőrőrs létrehozása szintén rasszista intézkedésnek számít, ugyanis szerintük maga a gondolat, hogy egy etnikai csoportot állandóan felügyelni kell, odavezet, hogy „azt a bizonyos népcsoportot azonosítják a bűnözéssel”. A közleményben kifejtik, ha a polgármester ilyen, „náci időkre emlékeztető” intézkedéseket léptet életbe, akkor Románia minden bizonynyal megszegi a nemzetközi emberjogi keretszerződéseket, mi több, a kezdeményezés hivatali visszaélésnek minősül, hiszen korlátozza az illető közösség jogait. A központ ezek után a kerítés építésének azonnali leállítását, illetve a polgármester lemondását kéri.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szintén úgy véli, az intézkedés szegregációnak minősül. „Más eszközöket kell használni az ottani helyzet orvoslására. Szabályokat kell bevezetni, támogatást kell biztosítani, és fel kell számolni ezt a gettós szegénytelepet. Egy ilyen kerítés nagyjából ahhoz járulna hozzá, hogy még jobban elszigeteli azt a közösséget, egy ilyen kerítéssel lényegében el akarjuk takarni a valóságot” – összegzett Asztalos Csaba. Azt a tényt, hogy az érintett lakosok nemhogy ellenzik, de kifejezetten örülnek a kerítés építésének, Asztalos Csaba úgy értelmezte, hogy ezeknek az embereknek hiányzik a kellő tisztánlátásuk, hogy a helyzetet értékeljék.

„Az ottani lakosok azt mondják, amit a vezetők mondanak, vagy amit éppen sugallnak nekik. Ők nem fognak szembemenni a polgármesterrel, mert függnek tőle, és ilyen szempontból nem lehet elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek még nagyobb szegregációhoz vezetnek. Egy ilyen fallal nem lehet sem az úttestet biztonságossá tenni, sem a kövekkel hajigálásnak elejét venni, a falon is át lehet dobni a köveket. Egy dolgot viszont el lehet érni, hogy ne lássák, hogy mi van a falon túl” – fogalmazott az elnök. Asztalos Csaba a betonkerítés helyett inkább a már több városközpontban is fellelhető félméteres fémkerítéseket javasolja, melyek rendszerint a járdát választják el az úttesttől. Az ilyenek a polgármester szerint egyáltalán nem tartósak, nem maradnának hosszú ideig ott, az ottaniak feltehetően eltulajdonítanák, esetleg megrongálnák ezeket, ezért is szükségszerű az elöljáró meglátásában a betontéglából készült kerítés. Ennek felépítése után a polgármesteri hivatal valószínűleg bírságra számíthat majd – jelentette ki a CNCD-elnök.

Nagyobb biztonságot várnak a kerítéstől

Az érintett lakosok szinte kivétel nélkül örülnek a kerítés megépítésének. Amikor arról kérdeztük őket, hogy szegregációnak, diszkriminatívnak érzik-e a falat, mindannyian nemmel válaszoltak. „Szó sincs diszkriminációról. Mi akarjuk ezt a kerítést. Minden ittlakóval megbeszéltük már ezt a dolgot. Egy anyának elég nehéz egyszerre hét gyermekre odafigyelni, sokszor megtörténik, hogy kiszaladnak az utcára, aztán bajuk esik. Itt ezt a kerítést elsősorban a gyerekek miatt építik, hogy ne szaladjanak ki az utcára, és ne haljanak meg” – mesélte Iuriş Nitz Carol, a telepen lévő egyik romavezető. Gyulai Alin, aki negyedbeli vezetőként mutatkozott be, szintén üdvözölte a kezdeményezést. „Már régen kellett volna egy ilyen kerítés. A gyerekek sokszor kővel, sárral dobták az itt elhaladó járműveket. Valóban, a sofőröknek is igazuk van, a gyermekeink nem mindig ártatlanok. De most, hogy meglesz a kerítés, és a térséget is bekamerázzák, már nem fognak kiszaladni az úttestre. Mindenképpen nagyon jó ötlet” – bizonygatta a vezető.

Az odasereglett tömegben voltak többek között éppen autóbalesetben megsérült gyermekek, az egyiknek a keze volt kifordulva, a másik ágybanfekvő, gipszben van a csípője. Egy 11 gyermekes anya – egyik éppen az ölében volt – egyenesen azt mondta, hogy hiányzott a kerítés. Olyan lakossal nem találkoztunk, aki ellenezte volna az ötletet, holott az ottaniak azt állították, hogy ilyenek is akadnak. Az egyik tömbházban egyébként folyó víz sincs, a lakók a tömbház hátánál lévő szivattyúból hordják a vizet. A szóban forgó két tömbházban, melyek közül az egyik felújított, a másik leépült, több mint 200 család él, ez akár 600–700 személyt is jelent, árulta el az egyik roma vezető, ugyanis nem ritka a tízgyermekes família. A tömbházakban egyébként garzonlakások vannak.

Nem enged a polgármester

Cătălin Cherecheş polgármester elszánt, nem áll el a kerítés megépítésének tervétől. Mi több, holnapra, július 6-ára nyilvános találkozóra hívta a romák képviselőit, illetve a jogvédő szervezeteket, hogy bebizonyítsa nekik: a kerítés nem diszkriminatív jellegű. „Nagyon gyakoriak ott a balesetek, ha jól tudom, csak idén jelentettek kilencet. Ugyanakkor a rendőrségen több mint húsz autórongálást jelentettek. Bekamerázzuk a környéket, és egy közeli rendőrőrsöt is létrehozunk, ugyanis a két tömbház környékén komoly közbiztonsági gondok vannak. Ez a kerítés valószínű, hogy visszaszorítja majd a fegyelmezetlenséget és visszaállítja a rendet. A kamerák és az új rendőrőrs lehetőséget biztosít a szabálysértő lakosok kiszűrésére, ezeket végső soron kitesszük majd az önkormányzati tulajdonban lévő tömbházakból. Mivelhogy ott szeméthegyek éktelenkednek, hetente ki kell takaríttatnunk a helyet az adófizetők pénzéből, annak ellenére hogy nagy szemeteskukákat helyeztünk ki.

Ezek üresek maradnak állandóan, a lakosok az emeletről dobják ki a szemetet” – fejtette ki az elöljáró. Mint mesélte, a tömbházakhoz ezentúl is be lehet majd járni, ahogy eddig is, két utcáról. Az épületek közötti tér pedig szabad marad, három szabad oldala lesz, tehát csak az utca és a két tömbház között lesz az elválasztó fal. „Nem lesznek a tömbházak körbekerítve, illetve a fal sem lesz háromméteres, ahogy arról mások rosszhiszeműen cikkeztek, hanem csak 1,8 méter” – pontosított Cherecheş. A fal magasságával kapcsolatban feltehetően azért merültek fel ellentmondásos kijelentések, mert az egy évvel ezelőtt megszületett eredeti projektben valóban háromméteres építményről volt szó, azonban az elöljáró ezt megváltoztatta. A betonkerítés alapját kiásták, a tervek szerint jövő hét közepére kész lesz. A polgármester szerint a kerítés megépítése mintegy hétezer euróba kerül majd.

Tavaly a költözést ellenezték

Nem a kerítés megépítésének a terve az első olyan kezdeményezés, amely miatt szegregációval vádolják a nagybányai önkormányzatot. Tavaly nyáron azért zúdítottak össztüzet a városvezetésre az emberjogi szervezetek, mert a helyi tanács arról határozott: a Craica-patak mentén eszkábált ideiglenes szálláshelyekről a város egyik gyárnegyedében építendő lakásokba költözteti át a több mint ezer roma lakost. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet átiratban szólította fel a polgármesteri hivatalt, hogy szüntesse meg a mintegy 1100 roma kilakoltatását. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács levélben kérte az önkormányzatot, tájékoztassa, pontosan miként akar eljárni az ügyben. A terv nem valósult meg, a Craica-patak mentén lakó romák ügye várhatóan szintén szerepel majd a holnapi találkozó napirendjén. A tákolmányokban lakó romáknak több mint fele nem rendelkezik sem nagybányai személyazonossági igazolvánnyal, sem tartózkodási engedéllyel. Közülük többen Szilágy megyéből érkeztek, mások távolabbról, például Galacról vándoroltak Nagybányára.