
Novák Katalin államfő beszédet mond a Református Egység Napján Gyulafehérváron, mögötte a rendezvénysorozat molinója
Fotó: Haáz Vince
A Református Egység Napjának logója is szemet szúr a Novák Katalin magyar köztársasági elnök látogatása kapcsán felháborodott román sajtónak.
2022. május 23., 17:452022. május 23., 17:45
2022. május 23., 17:522022. május 23., 17:52
Vészharangot kongat a bukaresti média amiatt, hogy Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes a hétvégén Gyulafehérváron úgymond „Nagy-Magyarország térképe” előtt mondott beszédet. A szónokok háta mögött látható logóra – mely 2009 óta a református egység jelképe – a G4Media irányította rá a figyelmet, a bukaresti hírportál cikkírója még az RMDSZ elnökét is reagáltatta a molinó üzenetéről.
Kiss Gábor sajtószóvivő elmagyarázta nekik, hogy a logó – egy gyökerekkel és koronával együtt ábrázolt fa – a Kárpát-medencében található valamennyi magyar református egyházkerület, továbbá a református összetartozás jelképe.
Kiss elmagyarázta, hogy a Nagy-Magyarország térképére hajazó gyökérzet formája valójában azokra a területekre utal, amelyeken jelenleg református püspökség működik: Magyarország mellett a szomszédos országokban is. „Ezt azonban vallási szempontból kell értelmezni” – hangsúlyozta a szóvivő.
Mint ismeretes, a román média számos kivetnivalót talált, és hisztérikus magyarellenes támadást indított Novák Katalin köztársasági elnök erdélyi magánlátogatása kapcsán. Ugyanakkor a bukaresti külügyminisztérium is felháborodva tiltakozott az ellen, hogy a magyar államfő azt mondta, kiemelt feladatának tartja az összmagyarság képviseletét, számára nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. „A magyar az magyar, s pont” – fogalmazott.
Ezt a kijelentést számos román politikus, újságíró és véleményformáló egyszerűen úgy értelmezte, hogy Magyarország el kívánja csatolni Erdélyt. A magyarellenes hangulatkeltés egyik tragikomikus mozzanata volt, amikor a B1 hírtelevízió vasárnap esti műsorában a meghívottak – köztük Bobby Păunescu rendező, üzletember – amiatt is bírálták Kelemen Hunor kormányfőhelyettest, hogy a gyulafehérvári református ünnepségen, a román nyelven mondott beszéde közben köhögési rohama volt. „Lám, inkább megfullad, mintsem románul beszéljen” – hangzott el a vitaműsorban.

Heves támadást intézett Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin magyar köztársasági elnök ellen.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
szóljon hozzá!