
Se pénz, se idő. Még jobban leterhelheti a háziorvosokat az új keretszerződés az érintettek szerint
Fotó: Jakab Mónika
Sikertörténetként tálalja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy a július 1-én életbe lépő kormányhatározat értelmében a háziorvosok több konzultációt végezhetnek a beteg otthonában, elszámolnak nekik egy plusz otthoni vizitet a kismamák esetében, és új egészségügyi szolgáltatásokat is nyújthatnak. A lapunk által megszólaltatott orvosok szerint azonban ez átverés, az „alapellátás megcsúfolása”, hiszen az ágazatra szánt keretösszeget nem növelték, tehát nem lesz miből elszámolják a többletszolgáltatásokat.
2021. június 29., 08:332021. június 29., 08:33
Az érintettek évek óta kongatják a vészharangot, hogy elsorvasztják a háziorvosi ellátást, ám mégis csak rosszabbodik a helyzet, ilyen körülmények között öt év múlva teljesen megszűnik az egészségügyi alapellátás Romániában – fogalmazták meg a Krónika által megkérdezett háziorvosok, akiket a július elsejétől, tehát már csütörtöktől hatályba lépő új keretszerződés kapcsán kerestünk meg.
A kormány szombaton hagyta jóvá a határozatot, amellyel módosítja a keretszerződést és a szolgáltatáscsomagokat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint
Ha eddig a krónikus betegek esetében évi négy otthoni vizsgálatot számoltak el, most ezt havi egy alkalommal kifizetik. Elszámolnak egy plusz otthoni látogatást a kismamáknál a születés utáni negyedik héten. Ugyanakkor új szolgáltatásokat is kifizetnek: a légzésfunkciós vizsgálatot (spirometria), EKG készítését és kiértékelését, a boka-kar index mérését, amellyel kimutatható a perifériás érbetegség, valamint a 24 órás ambuláns vérnyomásmérést.
„Az alapellátásra szánt keretösszeget nem növelték, így valójában plusz szolgáltatásokat várnak el a háziorvosoktól ugyanannyi pénzért” – irányította rá a figyelmet kérdésünkre Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki
Mint magyarázta, az egy beteg után számolt pontértéket 0,7 lejjel, a szolgáltatások elszámolását pedig 0,1 lejjel megnövelték ugyan, ám közben az alapellátásra szánt költségvetés, amiből ezt fedezni kell, nem növekedett, még az inflációt sem számolták rá. „Nem lehet ugyanannyi pénzből több szolgáltatást kifizetni. Nem értünk egyet ezekkel a módosításokkal, de mi mondjuk, és mi halljuk. Ez egy csatlakozási szerződés, nem a felek közötti megállapodás, de ha nem írjuk alá, nem tudunk dolgozni” – mutatott rá Seres Lucia.
Hangsúlyozta, a vizsgálatok egy részét gyakorlatilag már most is ingyen végzik, hiszen az egészségbiztosító csak meghatározott számú konzultációt fizet ki, közben az orvosok sokkal többet végeznek, mert nem küldhetik el a betegeiket.
– kongatta meg a vészharangot a háromszéki orvos. Egyúttal arra is kitért, hogy az országos helyreállítási tervben (PNRR) 3000 orvosi rendelő építését, felszerelését ígérik, ám ha az orvosok jövedelmét nem növelik, nem csökkentik a bürokráciát, nem lesz, aki azokban a rendelőkben dolgozzon.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Krónika megkeresésére Szabó Soós Klára, a Hargita megyei családorvosok szövetségének elnöke, hangsúlyozva, a több szolgáltatást nagyobb költségvetésből lehetne fedezni. Kifejtette, a háziorvosok többsége felszerelte a rendelőjét, de nem marad idejük, hogy a műszereket használják. „Naponta 30–40 beteget vizsgálok meg. Ahhoz, hogy például EKG-t végezzek és értékeljek, még egy asszisztenst kellene alkalmaznom, pluszhelyiséget kellene bérelnem, amit a finanszírozás nem tesz lehetővé.
– részletezte Szabó Soós Klára.
Meglátása szerint további logikátlan döntés, hogy a módosítás értelmében a háziorvosok elvégezhetik a spirometriavizsgálatot, ám hiába diagnosztizálják az asztmát, ha nem írhatják fel a térítéses kezelést, csak ha előtte elküldik tüdőgyógyászhoz. „Az asztma kezelését Európa-szerte bevezethetik és kedvezményesen felírhatják a háziorvosok, Romániában csak a tüdőgyógyász teheti meg. Ez a megoldás senkinek sem jó, hiszen a rendszernek is veszteséget generál, ugyanazt a szolgáltatást ki kell fizetni a háziorvosnak és a tüdőgyógyásznak, másrészt feleslegesen járatják a beteget, aki így hetekkel később kapja meg a kezelést. A beteg otthonában történő vizsgálatra annyi pénzt szánnak, hogy még taxira sem lenne elég, hol marad az orvos ideje, munkája, felelőssége?” – sorolta Szabó Soós Klára.
Háromszéki kollégájához hasonlóan ő is aláhúzta, hogy egyre romlik a helyzet, a hatóságok azonban „nem veszik észre, hogy elnéptelenedik az alapellátás, nincs, aki dolgozzon”. „A romániai háziorvosok több mint 30 százaléka már nyugdíjaskorú, ha visszavonulnak, nem lesz, aki tőlük átvegye a stafétát, hiszen a fiatalok nem választják ezt a szakot, mert kevés jövedelemmel, sok munkával és nagy felelősséggel jár” – fogalmazta meg az orvos.
Emlékeztetett, már most több száz település van orvos nélkül, a kisebb városokban is hiányos az ellátás, nincs háziorvos, akihez az emberek feliratkozzanak. „Az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerben az alapellátás kapja a legkisebb költségvetést, a nemtörődömségnek az emberek fizetik meg az árát” – mondta Szabó Soós Klára, aki szerint a döntéshozók „nem látnak üzletet” az alaphálózatban, mert „azon keresztül nem tudnak közbeszerzéseket juttatni a pártelvtársaknak, ezért nem is áldoznak rá”.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
szóljon hozzá!