Se pénz, se idő. Még jobban leterhelheti a háziorvosokat az új keretszerződés az érintettek szerint
Fotó: Jakab Mónika
Sikertörténetként tálalja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy a július 1-én életbe lépő kormányhatározat értelmében a háziorvosok több konzultációt végezhetnek a beteg otthonában, elszámolnak nekik egy plusz otthoni vizitet a kismamák esetében, és új egészségügyi szolgáltatásokat is nyújthatnak. A lapunk által megszólaltatott orvosok szerint azonban ez átverés, az „alapellátás megcsúfolása”, hiszen az ágazatra szánt keretösszeget nem növelték, tehát nem lesz miből elszámolják a többletszolgáltatásokat.
2021. június 29., 08:332021. június 29., 08:33
Az érintettek évek óta kongatják a vészharangot, hogy elsorvasztják a háziorvosi ellátást, ám mégis csak rosszabbodik a helyzet, ilyen körülmények között öt év múlva teljesen megszűnik az egészségügyi alapellátás Romániában – fogalmazták meg a Krónika által megkérdezett háziorvosok, akiket a július elsejétől, tehát már csütörtöktől hatályba lépő új keretszerződés kapcsán kerestünk meg.
A kormány szombaton hagyta jóvá a határozatot, amellyel módosítja a keretszerződést és a szolgáltatáscsomagokat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint
Ha eddig a krónikus betegek esetében évi négy otthoni vizsgálatot számoltak el, most ezt havi egy alkalommal kifizetik. Elszámolnak egy plusz otthoni látogatást a kismamáknál a születés utáni negyedik héten. Ugyanakkor új szolgáltatásokat is kifizetnek: a légzésfunkciós vizsgálatot (spirometria), EKG készítését és kiértékelését, a boka-kar index mérését, amellyel kimutatható a perifériás érbetegség, valamint a 24 órás ambuláns vérnyomásmérést.
„Az alapellátásra szánt keretösszeget nem növelték, így valójában plusz szolgáltatásokat várnak el a háziorvosoktól ugyanannyi pénzért” – irányította rá a figyelmet kérdésünkre Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki
Mint magyarázta, az egy beteg után számolt pontértéket 0,7 lejjel, a szolgáltatások elszámolását pedig 0,1 lejjel megnövelték ugyan, ám közben az alapellátásra szánt költségvetés, amiből ezt fedezni kell, nem növekedett, még az inflációt sem számolták rá. „Nem lehet ugyanannyi pénzből több szolgáltatást kifizetni. Nem értünk egyet ezekkel a módosításokkal, de mi mondjuk, és mi halljuk. Ez egy csatlakozási szerződés, nem a felek közötti megállapodás, de ha nem írjuk alá, nem tudunk dolgozni” – mutatott rá Seres Lucia.
Hangsúlyozta, a vizsgálatok egy részét gyakorlatilag már most is ingyen végzik, hiszen az egészségbiztosító csak meghatározott számú konzultációt fizet ki, közben az orvosok sokkal többet végeznek, mert nem küldhetik el a betegeiket.
– kongatta meg a vészharangot a háromszéki orvos. Egyúttal arra is kitért, hogy az országos helyreállítási tervben (PNRR) 3000 orvosi rendelő építését, felszerelését ígérik, ám ha az orvosok jövedelmét nem növelik, nem csökkentik a bürokráciát, nem lesz, aki azokban a rendelőkben dolgozzon.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Krónika megkeresésére Szabó Soós Klára, a Hargita megyei családorvosok szövetségének elnöke, hangsúlyozva, a több szolgáltatást nagyobb költségvetésből lehetne fedezni. Kifejtette, a háziorvosok többsége felszerelte a rendelőjét, de nem marad idejük, hogy a műszereket használják. „Naponta 30–40 beteget vizsgálok meg. Ahhoz, hogy például EKG-t végezzek és értékeljek, még egy asszisztenst kellene alkalmaznom, pluszhelyiséget kellene bérelnem, amit a finanszírozás nem tesz lehetővé.
– részletezte Szabó Soós Klára.
Meglátása szerint további logikátlan döntés, hogy a módosítás értelmében a háziorvosok elvégezhetik a spirometriavizsgálatot, ám hiába diagnosztizálják az asztmát, ha nem írhatják fel a térítéses kezelést, csak ha előtte elküldik tüdőgyógyászhoz. „Az asztma kezelését Európa-szerte bevezethetik és kedvezményesen felírhatják a háziorvosok, Romániában csak a tüdőgyógyász teheti meg. Ez a megoldás senkinek sem jó, hiszen a rendszernek is veszteséget generál, ugyanazt a szolgáltatást ki kell fizetni a háziorvosnak és a tüdőgyógyásznak, másrészt feleslegesen járatják a beteget, aki így hetekkel később kapja meg a kezelést. A beteg otthonában történő vizsgálatra annyi pénzt szánnak, hogy még taxira sem lenne elég, hol marad az orvos ideje, munkája, felelőssége?” – sorolta Szabó Soós Klára.
Háromszéki kollégájához hasonlóan ő is aláhúzta, hogy egyre romlik a helyzet, a hatóságok azonban „nem veszik észre, hogy elnéptelenedik az alapellátás, nincs, aki dolgozzon”. „A romániai háziorvosok több mint 30 százaléka már nyugdíjaskorú, ha visszavonulnak, nem lesz, aki tőlük átvegye a stafétát, hiszen a fiatalok nem választják ezt a szakot, mert kevés jövedelemmel, sok munkával és nagy felelősséggel jár” – fogalmazta meg az orvos.
Emlékeztetett, már most több száz település van orvos nélkül, a kisebb városokban is hiányos az ellátás, nincs háziorvos, akihez az emberek feliratkozzanak. „Az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerben az alapellátás kapja a legkisebb költségvetést, a nemtörődömségnek az emberek fizetik meg az árát” – mondta Szabó Soós Klára, aki szerint a döntéshozók „nem látnak üzletet” az alaphálózatban, mert „azon keresztül nem tudnak közbeszerzéseket juttatni a pártelvtársaknak, ezért nem is áldoznak rá”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!