2012. január 27., 08:272012. január 27., 08:27
Az első tömeges őzpusztulást az óév utolsó napjaiban észlelték Varsánd, Kisjenő, Nadab és Kisiratos határában. A szakértők szerint a vadon élő állatokkal a mezeiegér-invázió elleni védekezésül kihelyezett rágcsálóirtó végzett. „Harminc éve vadászok, de ilyesmit még nem láttam – szörnyülködött Szatmári Pál kisiratosi vadász és gazdálkodó, aki szerint még nincs vége a tragédiának. – Várható sajnos továbbra is a pusztulás, mert a mérgeket nem szedték össze.”
A hét elején a szintén határ menti Nagyiratos környéki szántóföldeken találtak több tucat őztetemet. Ezeket is megmérgezték. „Mostanáig 135-öt találtunk. Kértük az illetékes hatóságokat, hogy becsüljék fel az okozott kárt, de még várunk az eredményre, mert még lehetnek elhullott állatok az erdők szélén vagy a bozótosokban – nyilatkozta Camelia Tuduce, az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. – Várjuk az állat-egészségügyi laboratóriumi vizsgálatok eredményeit is, amelyek függvényéban az illetékes ügyész dönt a nyomozás folytatásáról.”
Nehéz a felelősségre vonás, mert a kereskedelemben kapható, engedélyezett rágcsálóirtókat használtak. Azonban nem mindegy, hogy milyen módon és milyen adagokban helyezték el ezeket a termőföldeken, hogy zárt helyiségben vagy szabadban használható vegyszerekről van-e szó – fejtette ki érdeklődésünkre Călin Bibarţ Arad megyei prefektus, aki szerint „elgondolkodtató, hogy mindegyik mérgezés ugyanannak a vállalkozásnak a földjein történt”.
„Javallott, hogy a méreg takarásban legyen, tehát az üregekbe, vagy egy szalmabála alá helyezzék, mert a rágcsálók odaférnek, de a nagy testű vadak már nem. Valószínűleg ilyen hiba történt” – vélekedett Lovas Lóránd, az Aradi Erdészeti Hivatal igazgatója, hozzátéve, hogyha a suták és a bakok körülbelül fele-fele arányban pusztultak el, akkor pár éven belül helyreállhat az – amúgy idén nagyszámú – őzpopuláció.
Az érintett települések lakói határozott fellépést várnak az igazságszolgáltatástól. „Egyszer s mindenkorra pontot kéne tenni ennek az ügynek a végére, mert elég nyilvánvaló, hogy ki az, aki okozta ezt a pusztítást” – jelentette ki Almási Vince, Kisiratos polgármestere. Szatmári Pál ezt azzal egészítette ki, hogy a kis területen gazdálkodóknak nem érdemes irtaniuk a rágcsálókat, ha a mellettük lévő nagyobb földeken nem védekeznek ellenük, ezért „csakis olyan használ mérget, aki több száz vagy ezer hektárt művel meg”. A kisiratosi polgármester szerint a vadásztársaságok felelősségét is vizsgálni kellene, mert gondoskodniuk kellene a vadállatok téli etetéséről, hogy ne a vetésben tegyenek kárt, és hogy a gazdák ne alkalmazzanak szélsőséges védekezési módszereket.
Az egyik aradi román nyelvű internetes portálon megjelent annak a befolyásos agárvállalkozónak a nyilatkozata, akinek a földjein történtek az őzmérgezések, és ebben azt állította, hogy nem a méreg, hanem járvány végzett az állatokkal. Meg szerettük volna szólaltani Dimitrie Muscă üzletembert, a Kürtösi Agráripari Kombinát tulajdonosát, de – bár találkoztunk az irodája folyosóján – nem akart nyilatkozni. „A boncolási eredmények, a belső vérzések arra utalnak, hogy valamilyen erős méreg végzett velük” – cáfolta a járványelméletet Marcel Roşu, az állat-egészségügyi igazgatóság laboratóriumának vezetője.
Az őzeken kívül sok vadnyúl is elpusztult. Bár még nem jelezték, nem kizárt, hogy az ide-oda vándorló magyarországi vadállományban is kár keletkezik.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.