A Magyar Polgári Párt (MPP) támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslatát, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. Eközben Marius Pașcan szenátor hazaárulással vádolja az SZNT-t.
2014. február 13., 19:092014. február 13., 19:09
Az MPP arról biztosította a Székelyföld lakosságát: helyi képviselői mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a székelyföldi önkormányzatok elfogadják az SZNT által javasolt határozatot. Emellett politikai eszközökkel próbálják segíteni, hogy „a kezdeményezés mögött széleskörű közösségi támogatás legyen”.
„Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben” – mutatott rá az MPP. A párt álláspontja szerint a március 10-ére meghirdetett Székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi tömegdemonstráció keretében is ennek a közösségi akaratnak kell hangot adni.
A Székely Nemzeti Tanács szerdán nyílt levélben fordult Székelyföld települési önkormányzataihoz, és azt kérte, határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket. Az SZNT mellékelte is azt a határozattervezetet, amelyben 153 székelyföldi önkormányzat nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Az SZNT emlékeztetett arra, hogy több alkalommal szorgalmazta, írjanak ki helyi népszavazást a Székelyföld autonómiájáról. Az általa 2007–2008-ban megszervezett nem hivatalos mozgóurnás népszavazáson 210 ezer székelyföldi vett részt. A javaslat értelmében az önkormányzati határozatokat a kormány helyi képviselői mellett az Európai Unión belül működő Régiók Bizottságának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is elküldik.
Marius Paşcan ellenzéki, demokrata-liberális párti (PDL) szenátor, Maros megye volt prefektusa egyébként bejelentette, ügyészségi vizsgálatot sürget a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ellen. A prefektus hazaárulásnak tartja, hogy az SZNT autonómiapárti határozatok elfogadására szólította fel a székelyföldi települések önkormányzati testületeit.
„Ez már hazaárulás, amikor összehangolt akciókkal Románia szuverenitása, függetlensége és egységes nemzetállam jellege ellen irányuló területi autonómiát követelnek. Akcióikat Budapestről pénzelik: a magyar állam nyíltan támogatja az úgynevezett székelyek akcióit\" – idézték Paşcant a hírforrások.
Csütörtöki sajtóértekezletén a volt prefektus ironikusan jegyezte meg, hogy a 2002-es népszámlálás alkalmával alig félezer ember vallotta magát székelynek Romániában. Úgy vélekedett: az SZNT egy etnikai alapú, ilyenként alkotmányellenes autonómiát szorgalamazva nyomást próbál gyakorolni a helyi tanácsokra.
Paşcan a március tizedikére második alkalommal meghirdetett, Székely szabadság napja elnevezésű demonstrációt is kifogásolta, és a közrend elleni felbujtásnak minősítette a Marosvásárhelyre tervezett megemlékezést és felvonulást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!