2012. november 08., 20:192012. november 08., 20:19
A szövetség szenátora emlékeztetett, az autonómiatörvény-tervezetet nemrég visszautasította a felsőház. Szerinte azt a 2008-as választásokat megelőzően az RMDSZ két politikusa, Garda Dezső és Sógor Csaba „konkrét kampánycélokkal” nyújtotta be, s a szövetségnek egy különálló törvénytervezete van az autonóm régiókról.
„A két héttel ezelőtti ülésen nem került sor vitára. Csak egy szavazás volt. A Markó Béla vagy az én szavazatomtól függetlenül nem ment volna át a tervezet. Engem kihívtak a szakbizottságomba, hogy véleményezzek egy jogszabályt. Tíz percet hiányoztam, s le is járt a szavazás” – fejtette ki a szenátor.
Frunda ugyanakkor arról is beszélt, hogy a december 9-ei parlamenti választásokat követően az RMDSZ „okos” szövetségeket fog kötni. „Attól függ, milyen helyzetben leszünk. Engem azonban bátorít a volt miniszterelnök, Călin Popescu-Tăriceanu nyilatkozata, miszerint a következő kormánynak együtt kell működnie az RMDSZ-szel, független attól, hogy koalícióra lépünk vagy sem. És ez így van, mert mi nem vagyunk politikai párt, nekünk meg kell oldanunk a magyar közösség gondjait” – fogalmazott a honatya, aki bízik abban, hogy sikerül bekerülniük a választások után megalakuló kormánykoalícióba. „Ha USL-kormány alakul – és ez több mint valószínű –, utalnak már jelek arra, hogy ők is megértik, szükségük van az RMDSZ-re mint a romániai magyar közösség törvényes képviselőjére, ami által etnikai konfliktusokat lehet megelőzni, rendezni lehet a közösség törvényes követeléseit, megerősítve ezzel a többség és az ország politikáját, s mindenki nyer” – mutatott rá Frunda, hozzátéve, hogy ezekről a témákról még tárgyalni fognak, s amennyiben nem jutnak megállapodásra, a szövetség az ellenzékből fog politizálni.
A koalíciós lehetőségek kapcsán csütörtöki aradi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök eközben leszögezte, erről csak december 9. után fog beszélni. Ugyanakkor arra is kitért, hogy a 2013-as évben prioritásként kell kezelni az alkotmány módosítását, mivel szerinte abban sok a „szürke rész”, s azokat különféleképpen lehet értelmezni. Mint részletezte, egyebek mellett rendezni kell a kormány-parlament-államelnöki hivatal viszonyrendszerét, s el kell dönteni, hogy parlamentáris, államelnöki vagy félelnöki rendszer legyen Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok