Indulás. A Craiova és Pitești között húzódó, DEx12-es számú gyorsforgalmi út az első ilyen jellegű aszfaltcsík Romániában
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Sok sofőr megörült a nemrég elfogadott törvénynek, miszerint százhússzal is száguldani lehet a gyorsforgalmi utakon, ám sokan nem kapcsoltak: ilyen besorolású aszfaltcsík eddig – minden bizonnyal csütörtökig – nem is létezett Romániában. Benedek Zakariás képviselővel és Dobra Csaba autósiskola-tulajdonossal a gyorsforgalmi utak szükségességéről, autópályákról, sebességkorlátozásokról, közlekedésbiztonságról beszélgettünk.
2022. április 20., 19:092022. április 20., 19:09
A tervek szerint csütörtökön átadják a forgalomnak Románia első gyorsforgalmi útszakaszát, az Olt megyei Balș város 18 kilométer hosszú körgyűrűjét, amely a Craiova–Pitești-útvonal része. Időközben a képviselőház a múlt héten döntő kamaraként elfogadta, hogy 120 kilométer/óra a maximális sebességhatár a gyorsforgalmi utakon az A és B kategóriájú járművek számára. Ám ha át is adják az említett olténiai útszakaszt, egy ideig még csak 100 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek majd rajta, mert a jogszabályt még nem hirdette ki Klaus Johannis államfő.
A képviselőház szerdán döntő kamaraként elfogadta a jogszabályjavaslatot, amely a jelenlegi 100 kilométer/óráról 120 kilométer/órára növeli a maximális sebességhatárt a gyorsforgalmi utakon az A és B kategóriájú járművek számára.
Mint kiderült, kivitelezési szakaszban a Craiova–Pitești-útvonal további részei, illetve a nagyváradi körgyűrű szerepel. A tervezési etap menüpont alatt 12 gyorsforgalmi utat sorolnak fel, ezek közül pedig csupán egyetlen erdélyi vonatkozású: a Szatmárnémeti és a magyar határ közötti 10 kilométeres szakasz.
Magyarországon „népszerűek” a gyorsforgalmi utak
Fotó: Nif.hu
Gyorsforgalmi utakra elsősorban azért lenne szükség, hogy az autópályákról zökkenőmentesen átvezessék a forgalmat az országutakra, ne legyen torlódás – mutatott rá a Krónikának Benedek Zakariás parlamenti képviselő. Az RMDSZ szállításügyi szakpolitikusa hangsúlyozta, Romániában hatalmas gond a közlekedési infrastruktúra hiánya. „Harminc év alatt nem voltunk képesek összekötni autópályán Bukarestet egy másik fővárossal, pedig például Szófia nincs is messze.
– részletezte a politikus. Hozzátette, igazából nem felemelték a sebességhatárt a gyorsforgalmi utakon 120 kilométer/órára, hanem eldöntötték, hogy ennyi lesz a korlátozás. Hiszen nincsenek gyorsforgalmi útjaink, csütörtöktől lesz, ha átadják a Craiova–Pitești-útvonal említett szakaszát. Nem volt mit „megemelni”, a nem létező utakon nem volt sebességkorlátozás.
Benedek Zakariás egyébként úgy véli, nem a sebességhatár a mérvadó, az országonként változhat – inkább a közlekedési rendőrségnek kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie a megelőzésre, hogy növelni tudja a közlekedés biztonságát, csökkenjen a halálos balesetek száma. „A rendőrautó legyen látható, ne a bokor mögé elrejtőzve radarozzon. Ha meglátunk egy rendőrautót, mindannyian figyelmesebben vezetünk, visszavesszük a sebességet” – jelezte a politikus.
Irány. Romániában hatalmas gond a közlekedési infrastruktúra hiánya, mindenképp utakat kell építeni
Fotó: Rab Zoltán
Szükségmegoldásokra van szükség, mivel Romániának nincs megfelelően kiépített autópálya-hálózata – szögezte le lapunknak Dobra Csaba. A sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa szerint az európai útszámozás rendszerébe tartozó, E jelzésű főutakon is felemelhetnék az A és B kategóriájú járművek sebességhatárát legtöbb 120 kilométer/órára.
– véli a gépkocsivezető-oktató.
Másrészt nagyon fontosnak tartja, hogy az érvényben levő korlátozásokat szigorúan betartassák a közlekedés biztonsága érdekében. „Rengetegen száguldoznak, egyre több a gépkocsi, és ezek között az új generációs autók: gyakran megtörténik, hogy több mint 20–30 kilométer/órával is átlépik a megengedett sebességhatárt. A korlátozást a valósághoz kell igazítani: ahol lehet haladni, nem kell visszafogni a sebességet, viszont a szabályokat szigorúan be kell tartatni” – összegzett Dobra Csaba.
Háromszáz sebességmérő, ötszáz kamera a biztonságért
Figyelembe véve, hogy Európa-szinten továbbra is Romániában halnak meg egymillió lakosra számolva a legtöbben közúti balesetben, közvitára bocsátották az országos közlekedésbiztonsági stratégiát a 2022–2030 közötti időszakra, amelynek éppen az a legfontosabb célja, hogy csökkentse a halálos balesetek számát. Az európai statisztikák szerint 2021-ben a romániai közutakon egymillió lakosra számolva 93-an haltak meg közúti balesetben, míg az európai átlag ennek kevesebb mint fele, 44 elhalálozás.
A közlekedési minisztérium által közvitára bocsátott tervezet értelmében a stratégia egyik alapeleme egy 300 sebességmérőre és 500 kamerára épülő rendszer, amely automatikusan kiszűrné és bírságolná a közlekedési kihágások elkövetőit, anélkül hogy megállítaná őket a rendőr. Továbbá ezer sebességkorlátozót szerelnek fel, száz gyalogos felül- vagy aluljárót építenek, és a veszélyes szakaszokra ezer, napenergiával működő figyelmeztető fényjelzőt szerelnek. A tervezet értelmében 2024-ig a román közúti hatóságnak (ARR) újra kell értékelnie az úthálózatot közlekedésbiztonsági szempontból. A közlekedési minisztérium a tervezet indoklásában azzal érvel, hogy a közlekedési balesetek jelenleg a GDP 2 százalékának megfelelő költséget generálnak – ezt jelentősen csökkenteni lehet, ha kevesebb lesz a sérültek, az elhunytak száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!