Indulás. A Craiova és Pitești között húzódó, DEx12-es számú gyorsforgalmi út az első ilyen jellegű aszfaltcsík Romániában
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Sok sofőr megörült a nemrég elfogadott törvénynek, miszerint százhússzal is száguldani lehet a gyorsforgalmi utakon, ám sokan nem kapcsoltak: ilyen besorolású aszfaltcsík eddig – minden bizonnyal csütörtökig – nem is létezett Romániában. Benedek Zakariás képviselővel és Dobra Csaba autósiskola-tulajdonossal a gyorsforgalmi utak szükségességéről, autópályákról, sebességkorlátozásokról, közlekedésbiztonságról beszélgettünk.
2022. április 20., 19:092022. április 20., 19:09
A tervek szerint csütörtökön átadják a forgalomnak Románia első gyorsforgalmi útszakaszát, az Olt megyei Balș város 18 kilométer hosszú körgyűrűjét, amely a Craiova–Pitești-útvonal része. Időközben a képviselőház a múlt héten döntő kamaraként elfogadta, hogy 120 kilométer/óra a maximális sebességhatár a gyorsforgalmi utakon az A és B kategóriájú járművek számára. Ám ha át is adják az említett olténiai útszakaszt, egy ideig még csak 100 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek majd rajta, mert a jogszabályt még nem hirdette ki Klaus Johannis államfő.
A képviselőház szerdán döntő kamaraként elfogadta a jogszabályjavaslatot, amely a jelenlegi 100 kilométer/óráról 120 kilométer/órára növeli a maximális sebességhatárt a gyorsforgalmi utakon az A és B kategóriájú járművek számára.
Mint kiderült, kivitelezési szakaszban a Craiova–Pitești-útvonal további részei, illetve a nagyváradi körgyűrű szerepel. A tervezési etap menüpont alatt 12 gyorsforgalmi utat sorolnak fel, ezek közül pedig csupán egyetlen erdélyi vonatkozású: a Szatmárnémeti és a magyar határ közötti 10 kilométeres szakasz.
Magyarországon „népszerűek” a gyorsforgalmi utak
Fotó: Nif.hu
Gyorsforgalmi utakra elsősorban azért lenne szükség, hogy az autópályákról zökkenőmentesen átvezessék a forgalmat az országutakra, ne legyen torlódás – mutatott rá a Krónikának Benedek Zakariás parlamenti képviselő. Az RMDSZ szállításügyi szakpolitikusa hangsúlyozta, Romániában hatalmas gond a közlekedési infrastruktúra hiánya. „Harminc év alatt nem voltunk képesek összekötni autópályán Bukarestet egy másik fővárossal, pedig például Szófia nincs is messze.
– részletezte a politikus. Hozzátette, igazából nem felemelték a sebességhatárt a gyorsforgalmi utakon 120 kilométer/órára, hanem eldöntötték, hogy ennyi lesz a korlátozás. Hiszen nincsenek gyorsforgalmi útjaink, csütörtöktől lesz, ha átadják a Craiova–Pitești-útvonal említett szakaszát. Nem volt mit „megemelni”, a nem létező utakon nem volt sebességkorlátozás.
Benedek Zakariás egyébként úgy véli, nem a sebességhatár a mérvadó, az országonként változhat – inkább a közlekedési rendőrségnek kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie a megelőzésre, hogy növelni tudja a közlekedés biztonságát, csökkenjen a halálos balesetek száma. „A rendőrautó legyen látható, ne a bokor mögé elrejtőzve radarozzon. Ha meglátunk egy rendőrautót, mindannyian figyelmesebben vezetünk, visszavesszük a sebességet” – jelezte a politikus.
Irány. Romániában hatalmas gond a közlekedési infrastruktúra hiánya, mindenképp utakat kell építeni
Fotó: Rab Zoltán
Szükségmegoldásokra van szükség, mivel Romániának nincs megfelelően kiépített autópálya-hálózata – szögezte le lapunknak Dobra Csaba. A sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa szerint az európai útszámozás rendszerébe tartozó, E jelzésű főutakon is felemelhetnék az A és B kategóriájú járművek sebességhatárát legtöbb 120 kilométer/órára.
– véli a gépkocsivezető-oktató.
Másrészt nagyon fontosnak tartja, hogy az érvényben levő korlátozásokat szigorúan betartassák a közlekedés biztonsága érdekében. „Rengetegen száguldoznak, egyre több a gépkocsi, és ezek között az új generációs autók: gyakran megtörténik, hogy több mint 20–30 kilométer/órával is átlépik a megengedett sebességhatárt. A korlátozást a valósághoz kell igazítani: ahol lehet haladni, nem kell visszafogni a sebességet, viszont a szabályokat szigorúan be kell tartatni” – összegzett Dobra Csaba.
Háromszáz sebességmérő, ötszáz kamera a biztonságért
Figyelembe véve, hogy Európa-szinten továbbra is Romániában halnak meg egymillió lakosra számolva a legtöbben közúti balesetben, közvitára bocsátották az országos közlekedésbiztonsági stratégiát a 2022–2030 közötti időszakra, amelynek éppen az a legfontosabb célja, hogy csökkentse a halálos balesetek számát. Az európai statisztikák szerint 2021-ben a romániai közutakon egymillió lakosra számolva 93-an haltak meg közúti balesetben, míg az európai átlag ennek kevesebb mint fele, 44 elhalálozás.
A közlekedési minisztérium által közvitára bocsátott tervezet értelmében a stratégia egyik alapeleme egy 300 sebességmérőre és 500 kamerára épülő rendszer, amely automatikusan kiszűrné és bírságolná a közlekedési kihágások elkövetőit, anélkül hogy megállítaná őket a rendőr. Továbbá ezer sebességkorlátozót szerelnek fel, száz gyalogos felül- vagy aluljárót építenek, és a veszélyes szakaszokra ezer, napenergiával működő figyelmeztető fényjelzőt szerelnek. A tervezet értelmében 2024-ig a román közúti hatóságnak (ARR) újra kell értékelnie az úthálózatot közlekedésbiztonsági szempontból. A közlekedési minisztérium a tervezet indoklásában azzal érvel, hogy a közlekedési balesetek jelenleg a GDP 2 százalékának megfelelő költséget generálnak – ezt jelentősen csökkenteni lehet, ha kevesebb lesz a sérültek, az elhunytak száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!