Indulás. A Craiova és Pitești között húzódó, DEx12-es számú gyorsforgalmi út az első ilyen jellegű aszfaltcsík Romániában
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Sok sofőr megörült a nemrég elfogadott törvénynek, miszerint százhússzal is száguldani lehet a gyorsforgalmi utakon, ám sokan nem kapcsoltak: ilyen besorolású aszfaltcsík eddig – minden bizonnyal csütörtökig – nem is létezett Romániában. Benedek Zakariás képviselővel és Dobra Csaba autósiskola-tulajdonossal a gyorsforgalmi utak szükségességéről, autópályákról, sebességkorlátozásokról, közlekedésbiztonságról beszélgettünk.
2022. április 20., 19:092022. április 20., 19:09
A tervek szerint csütörtökön átadják a forgalomnak Románia első gyorsforgalmi útszakaszát, az Olt megyei Balș város 18 kilométer hosszú körgyűrűjét, amely a Craiova–Pitești-útvonal része. Időközben a képviselőház a múlt héten döntő kamaraként elfogadta, hogy 120 kilométer/óra a maximális sebességhatár a gyorsforgalmi utakon az A és B kategóriájú járművek számára. Ám ha át is adják az említett olténiai útszakaszt, egy ideig még csak 100 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek majd rajta, mert a jogszabályt még nem hirdette ki Klaus Johannis államfő.
A képviselőház szerdán döntő kamaraként elfogadta a jogszabályjavaslatot, amely a jelenlegi 100 kilométer/óráról 120 kilométer/órára növeli a maximális sebességhatárt a gyorsforgalmi utakon az A és B kategóriájú járművek számára.
Mint kiderült, kivitelezési szakaszban a Craiova–Pitești-útvonal további részei, illetve a nagyváradi körgyűrű szerepel. A tervezési etap menüpont alatt 12 gyorsforgalmi utat sorolnak fel, ezek közül pedig csupán egyetlen erdélyi vonatkozású: a Szatmárnémeti és a magyar határ közötti 10 kilométeres szakasz.
Magyarországon „népszerűek” a gyorsforgalmi utak
Fotó: Nif.hu
Gyorsforgalmi utakra elsősorban azért lenne szükség, hogy az autópályákról zökkenőmentesen átvezessék a forgalmat az országutakra, ne legyen torlódás – mutatott rá a Krónikának Benedek Zakariás parlamenti képviselő. Az RMDSZ szállításügyi szakpolitikusa hangsúlyozta, Romániában hatalmas gond a közlekedési infrastruktúra hiánya. „Harminc év alatt nem voltunk képesek összekötni autópályán Bukarestet egy másik fővárossal, pedig például Szófia nincs is messze.
– részletezte a politikus. Hozzátette, igazából nem felemelték a sebességhatárt a gyorsforgalmi utakon 120 kilométer/órára, hanem eldöntötték, hogy ennyi lesz a korlátozás. Hiszen nincsenek gyorsforgalmi útjaink, csütörtöktől lesz, ha átadják a Craiova–Pitești-útvonal említett szakaszát. Nem volt mit „megemelni”, a nem létező utakon nem volt sebességkorlátozás.
Benedek Zakariás egyébként úgy véli, nem a sebességhatár a mérvadó, az országonként változhat – inkább a közlekedési rendőrségnek kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie a megelőzésre, hogy növelni tudja a közlekedés biztonságát, csökkenjen a halálos balesetek száma. „A rendőrautó legyen látható, ne a bokor mögé elrejtőzve radarozzon. Ha meglátunk egy rendőrautót, mindannyian figyelmesebben vezetünk, visszavesszük a sebességet” – jelezte a politikus.
Irány. Romániában hatalmas gond a közlekedési infrastruktúra hiánya, mindenképp utakat kell építeni
Fotó: Rab Zoltán
Szükségmegoldásokra van szükség, mivel Romániának nincs megfelelően kiépített autópálya-hálózata – szögezte le lapunknak Dobra Csaba. A sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa szerint az európai útszámozás rendszerébe tartozó, E jelzésű főutakon is felemelhetnék az A és B kategóriájú járművek sebességhatárát legtöbb 120 kilométer/órára.
– véli a gépkocsivezető-oktató.
Másrészt nagyon fontosnak tartja, hogy az érvényben levő korlátozásokat szigorúan betartassák a közlekedés biztonsága érdekében. „Rengetegen száguldoznak, egyre több a gépkocsi, és ezek között az új generációs autók: gyakran megtörténik, hogy több mint 20–30 kilométer/órával is átlépik a megengedett sebességhatárt. A korlátozást a valósághoz kell igazítani: ahol lehet haladni, nem kell visszafogni a sebességet, viszont a szabályokat szigorúan be kell tartatni” – összegzett Dobra Csaba.
Háromszáz sebességmérő, ötszáz kamera a biztonságért
Figyelembe véve, hogy Európa-szinten továbbra is Romániában halnak meg egymillió lakosra számolva a legtöbben közúti balesetben, közvitára bocsátották az országos közlekedésbiztonsági stratégiát a 2022–2030 közötti időszakra, amelynek éppen az a legfontosabb célja, hogy csökkentse a halálos balesetek számát. Az európai statisztikák szerint 2021-ben a romániai közutakon egymillió lakosra számolva 93-an haltak meg közúti balesetben, míg az európai átlag ennek kevesebb mint fele, 44 elhalálozás.
A közlekedési minisztérium által közvitára bocsátott tervezet értelmében a stratégia egyik alapeleme egy 300 sebességmérőre és 500 kamerára épülő rendszer, amely automatikusan kiszűrné és bírságolná a közlekedési kihágások elkövetőit, anélkül hogy megállítaná őket a rendőr. Továbbá ezer sebességkorlátozót szerelnek fel, száz gyalogos felül- vagy aluljárót építenek, és a veszélyes szakaszokra ezer, napenergiával működő figyelmeztető fényjelzőt szerelnek. A tervezet értelmében 2024-ig a román közúti hatóságnak (ARR) újra kell értékelnie az úthálózatot közlekedésbiztonsági szempontból. A közlekedési minisztérium a tervezet indoklásában azzal érvel, hogy a közlekedési balesetek jelenleg a GDP 2 százalékának megfelelő költséget generálnak – ezt jelentősen csökkenteni lehet, ha kevesebb lesz a sérültek, az elhunytak száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!