Minőség katonaruhában

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Kötéllel sorozott bakák helyett képzett önkéntesekből verbuválják az új hadsereget. „Senki sem áll a hátatok mögött. Magatokra vagytok utalva, a benneteket segítő protekció önmagatok vagytok. Nem kockáztathatjuk a jövőtöket vagy az életeteket” – közli lakonikusan, de félreérthetetlenül a gyulafehérvári Mihai Viteazul katonai kollégium kilencedik osztályába felvételiző leánykákkal Nicolae Avrãmuþ őrnagy.

Benkő Levente

Benkő Levente

2007. április 25., 00:002007. április 25., 00:00

A gyulafehérvári székhelyű erdélyi katonai válogató- és elosztóközpont fiatal PR-tisztje mellett az egység pszichológusa áll bevetésre készen, hogy ha kell, lelket öntsön az elkeseredőkbe. És egyúttal az arcokról azt is leolvassa: mennyi elszántságot és határozottságot hordoznak magukban a megújuló román hadseregbe kívánkozó tizenévesek. Huszonnyolc kislány jelentkezett a fehérvári katonai kollégiumban nők számára fenntartott húsz helyre, a követelményeket sejtteti az első eredményhirdetés: a pszichológiafelmérő után nyolc pályázónak megköszönik a jelenlétet, indulhatnak haza.

A többiek át a tornacsarnokba. A versenyben maradt húsz lány akár bejutónak is érezhetné magát, hiszen éppen ennyi hely van. Az elosztóközpont és a katonai középiskola különben is egyazon létesítményben működik, de hogy mennyire nem könnyű átlépni a küszöböt, az őrnagy és a vizsgáztatók szavaiból és a további történésekből is kiderül. Mindamellett, hogy a katonai pályára vágyókat figyelmeztetik: sem a sorakozón, sem a hátralevő vizsgák idején nincs helye a beszédnek és kommentárnak, senki se örüljön, míg a próbák legvégén nem közlik vele, hogy szeptember 15-én várják.

„Mennyiség helyett minőség: ez a célkitűzésünk” – mondja Ioan Chiþu ezredes, a gyulafehérvári székhelyű erdélyi katonai válogató- és elosztóközpont főnöke. A gyulafehérvári katonaiskola tornacsarnokában húsz, nyolcadik osztályt végzett leányka vizsgázik: ugrás, dobás, fekvőtámasz, egyensúlyozás, kúszás, vágta, labdák, célpontok, bakok, gerendák, centiméterek, másodpercek, egyszerű és szigorú számtan, nincs mese. „Nem teszünk kivételt: aki minden követelménynek megfelel, jöhet, aki nem, más pályát választhat. Vagy jobban felkészülve újra megpróbálhatja” – magyarázza Ioan Chiþu ezredes. Amikor az irányítása alatt álló gyulafehérvári központot 1999-ben létrehozták, sokan, főleg a régebbi vágású tisztek mondogatták: minek, amikor a megyei katonai központok amúgy is sorozzák a majdani bakákat. Chiþuék kitartottak amellett, hogy lejárt az idő, amikor a hadseregek erejét az állomány létszáma adta, ehelyett megfelelően képzett és motivált, a legkorszerűbb haditechnikát használni képes hivatásos katonákra van ma szükség. „Hogy is lehetne fegyveres összetűzésektől terhelt övezetbe olyan embereket küldeni, akik kényszerrel vonultak be a hadseregbe? Az ilyen ember milyen morállal küzd, vagy vesz részt békefenntartó, humanitárius vagy más küldetésekben?” – indokolja a szemléletváltás szükségességét Ioan Chiþu.

Másfél óra múlva sorakozó és eredményhirdetés a gyulafehérvári központ tornacsarnokában: az ügyességi vizsgát nyolcan elbukták, „szerelést leadni, mehetnek csomagolni!”, tizenketten folytathatják. Még nincs vége.

Harcba, önként

Romániában eddig kötelező volt a sorkatonai szolgálat. A katonai szolgálatot szabályozó, 2005. december 16-i 395-es számú törvény gyökeres változást hozott: 2007. január elsejétől békeidőre megszűnik a kötelező katonai szolgálat, beleértve az egyetemi hallgatók felezett szolgálatát is, helyette férfiak és nők jelentkezhetnek önkéntes katonának. A 18. életévüket betöltött fiúkat továbbra is besorozzák, azaz katonai nyilvántartásba veszik, ugyanakkor érvényesek a polgári lakosság védelmi feladatait és erre való felkészítését szabályozó jogi előírások is. A törvény ugyanis előírja: háború, mozgósítás vagy ostromállapot idején a katonai szolgálat újra kötelezővé válik.

„Isten őrizz, hogy ilyesmire szükség legyen, de a katonaságra mint intézményre továbbra is szükség van, hiszen a világ több pontján vannak olyan konfliktusgócok, ahol szükséges a fegyveres erők jelenléte” – magyarázza Chiþu ezredes. A román hadsereg katonái Afganisztánban, Angolában, Bosznia-Hercegovinában, Irakban, Koszovóban, teljesítettek, vagy teljesítenek békefenntartó, illetve műszaki, ellátási, egészségügyi feladatokat. Emellett a román–magyar békefenntartó zászlóalj, valamint a természeti csapások elhárítására, mentésekre szakosított román, magyar, szlovák és ukrán katonákból álló Tisza Nemzetközi Műszaki Zászlóalj és más alakulatok számára is kell az utánpótlás.

Jóból elég a kevés

A NATO, illetve EU-csatlakozás a közép-kelet-európai volt kommunista országok fegyveres erőinek számottevő csökkentését írta elő. Az 1989 decembere előtti 400 ezres helyett Románia 2007-től csak 90 ezer fős sereget, azaz 75 ezer katonát és a hadsereg kötelékében szolgáló 15 ezer polgári személyt tarthat fenn. A tiszti állomány a sereg 15 százalékát, összesen 11 250 főt, az altiszti 34 százalékát, azaz 25 500 főt, a legénységi pedig 51 százalékát, 38 250 főt tehet ki. Abban mindenki egyetért, a hatalmas hadseregek korántsem jelentettek minőséget is. A kommunizmus idején például a legénység tekintélyes részét különféle építkezési, mezőgazdasági munkálatokra „vetették be”, nem is volt benne sok köszönet. Ráadásul a mindenkori öreg bakák újoncokkal szembeni mostoha, sőt embertelen magatartását is beleszámítva a hadseregről és a szolgálatról igen negatív kép alakult ki, a sorkatonák a bevonulás pillanatától kezdve számolták a szabadulásig hátralevő napokat. Chiþu ezredes szerint vége a kegyetlenkedéseknek és ízléstelen ugratásoknak, a napok számolgatásának, a hadsereg viszszakapja igazi arcát, feladatát és rangját. „Hiszen ha az önkéntessel embertelenül bánnak, előbb-utóbb itthagy bennünket” – indokol a tiszt.

Mindenki megmérettetik

A hadsereg négy fő csoportban fogadja a jelentkezőket. A pályázatokat a megyei katonai irodákban veszik nyilvántartásba, majd a három válogatóközponthoz továbbítják. Tiszteket legtöbb 24, repülőgéppilóta-képzés esetén legfeljebb 22 éves, érettségizett fiatalokból a szárazföldi, légi, folyami-tengeri, illetve műszaki akadémiákon, valamint a katona-orvosi intézetben képeznek, de katonai továbbképzésre jelentkezhetnek a védelmi minisztérium érdekeltségébe tartozó egyetemi végzettséggel rendelkező 30 év alatti fiatalok is. A tiszti akadémiákban szakmák függvényében a képzés 3-6 év, kétéves altiszti képzésre 30 éven aluli érettségizett fiatalokat toboroznak.

A teljesen újnak számító önkéntes legénységi szolgálatra már leszerelt „öreg bakák”, de gyanútlan újoncok is jelentkezhetnek. Előbbiek csak a kiképzés második szakaszában vesznek részt, ingyenes ellátás mellett havi 1200 lejes zsoldért. Az újoncok esetében nincs mese, a képzés két hónapos alapszakaszában havi 600 lejes zsoldért meg kell tanulniuk az alapokat, utána csatlakoznak az „öregekhez” azonos ellátásért és fizetségért. A kiképzés végén valamennyien négy évre szerződnek hivatásos katonának, a megállapodás további 2-3 éves időtartamokra felújítható. Az önkéntesekhez hasonló ellátásban és pénzbeli juttatásban részesülnek azok a tartalékos önkéntesek is, akiket csak kiképzésre hívnak be. „Aki megunja a mundért, vagy jobban fizető munkahelyet talál, szerződése lejárta után távozhat. Azért biztosított ez a lehetőség, hogy a katonai szolgálatba nem beleunt, hanem motivált, megfelelő morállal rendelkező katonákból álljon a hadseregünk” – magyarázza Chiþu ezredes.

Õ is, Nicolae Avrãmuþ őrnagy is tisztában van vele: a jelentkezők egy részét valóban a megélhetés lehetősége vezéreli, hiszen egy hivatásos közlegény havibére 1000 lejről indul, ráadásul a képzés – szállást, étkezést és orvosi ellátást is beleértve – ingyenes, utána a munkahely mindenkinek biztosított. A kolozsvári Sanda Zuza nem is titkolja: a biztos munkahely reményében, de a szakma iránti vonzalmából is folytatná néhai édesapja tiszti pályáját, repülőgép-irányító szeretne lenni.

Katonadolog

Tizenketten róják a köröket a gyulafehérvári központ sportpályáján, majd a ziháló lánykák az 1000 méteres síkfutás célvonalán felsorakozva hallgatják az újabb eredményhirdetést: hatan teljesítették a szintidőt, a többiek leadhatják a szerelést. Van, aki ujjong, van, akinél eltörik a mécses. A legjobb időt szaladó Kalamár Annamária a Hargita megyei Vaslábról érkezett. „Azért jelentkeztem, mert szeretem a rendet és a fegyelmet. A családban én lennék az első katona, de nem félek” – jelenti ki magabiztosan. A Fehér megyei Csombordról származó, ugyancsak továbbjutó helyen végző Tóth Noémi Orsolya is azt mondja, mindig szerette az egyenruhát, a rendet és a fegyelmet, akárcsak a sikerrel vizsgázó Bihar megyei Ioana Irina ªovrea és a Fehér megyei Voichiþa Adela Matei is. Aki elbukott, letörli a könnyeit, és esküszik rá: nem adja fel, jövőre újra nekivág. „Csak egy csatát vesztettetek el, a háborút viszont nem. Ilyen a katonaélet” – búcsúzik tőlük Nicolae Avrãmuþ őrnagy.

B. L.

 

Profiképzés három központban

Amikor – más ágazatokhoz hasonlóan – a védelmi minisztérium is lehetővé tette a végkielégítéssel való kilépést, az altiszti és a tiszti állományból igen sokan éltek a lehetőséggel. Ioan Chiþu ezredes szerint e letisztulás során többnyire olyanok vetették le az egyenruhát, akik a hadseregben inkább a megélhetést látták, de lelkileg nem kötődtek különösebben hozzá. A letisztulást segíti a gyulafehérvárin kívül a havasalföldi Breazán és a moldvai Câmpulung Moldovenescen működő központ, ez a három intézmény válogatja ki, és irányítja szakképesítő-kiképző központok felé az önkénteseket. Breazán eddig 5100, Gyulafehérváron 3395-en, Câmpulung Moldovenescen 2500 fiatal jelentkezett próbatételre. Az elvárásokra jellemző, hogy Gyulafehérváron a vizsgára is álló 3066 fiatalnak 58,7 százalékát utasították el, 78 százalékuk az intelligenciateszten, 18,8 százaléka a sportfelmérésen bukott el. A fiúk esetében az „öreg bakák” 64,3, az újoncoknak pedig 49,8 százalékát utasították el. A pályázók 13 százalékát kitevő nők 0,75 százaléka vizsgázott sikeresen. A gyulafehérvári katonai középiskola mellett Breazán a Dimitrie Cantemir, Câmpulung Moldovenescen pedig a ªtefan cel Mare katonai kollégium várja a nyolcadik osztályt elvégzett utánpótlást.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 02., csütörtök

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki

A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki
2025. október 02., csütörtök

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai

Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai
2025. október 02., csütörtök

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól

176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól
2025. október 02., csütörtök

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza
2025. október 02., csütörtök

Illúziók, amelyek a mindennapjainkat alakítják – Filmről és propagandáról a Filmtettfeszten

A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.

Illúziók, amelyek a mindennapjainkat alakítják – Filmről és propagandáról a Filmtettfeszten
2025. október 02., csütörtök

Halálos baleset a 13-as főúton: két haszonjármű és egy személyautó ütközött Brassónál

Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.

Halálos baleset a 13-as főúton: két haszonjármű és egy személyautó ütközött Brassónál
2025. október 02., csütörtök

Brassó: nem enyhül a válság az RMDSZ-ben, lemondott a megyei elnök

Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.

Brassó: nem enyhül a válság az RMDSZ-ben, lemondott a megyei elnök
2025. október 01., szerda

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok

Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok
2025. október 01., szerda

Gasztronómia és hagyományéltetés: Szilvanap a Tornyai Tájházban

A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.

Gasztronómia és hagyományéltetés: Szilvanap a Tornyai Tájházban
2025. október 01., szerda

Restaurálják a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály-székesegyházat

Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.

Restaurálják a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály-székesegyházat