Minden városban és megyei jogú városban kötelező módon a román nemzeti ünnep, december 1. nevét kell viselnie egy fő útvonalnak, a helyi önkormányzatoknak pedig kötelező módon rendezvényeket kell szervezniük a nemzeti ünnep napján, miután Traian Băsescu államfő kedden kihirdette az ezt rögzítő törvényt.
2014. október 14., 18:472014. október 14., 18:47
A tervezetet Mircea Duşa védelmi miniszter nyújtotta be a parlamentben, célpontjai pedig egyértelműen a székelyföldi települések.
A Hargita megyében mandátumot szerzett politikus már korábban is benyújtott egy jogszabályt, amelyben tiltotta volna, hogy román személyiségekről elnevezett utcák nevét megváltoztassák, a 2011-es próbálkozás azonban elbukott a képviselőházban. Duşa akkor azt mondta, felháborodott azon, hogy a székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak.
Mint ismeretes, Sepsiszentgyörgyön régóta konfliktust okoz, hogy a December 1. utca egyes szakaszait átnevezné az önkormányzat. A Mircea Duşa kezdeményezte jogszabály értelmében a megyeszékhelyek önkormányzatai minden december elsején kötelesek a többi állami intézménnyel közösen ünnepségeket rendezni, a védelmi minisztériumot pedig a belügyi tárcával és a rendvédelmi szervekkel közösen katonai díszszemlék megszervezésére kényszeríti. A jogszabály szerint a rendezvények számára „a hatályos törvények értelmében” kell a finanszírozást biztosítani.
A jogszabályt a szenátus áprilisban, a képviselőház szeptemberben fogadta el. A parlamenti vita során román honatyák is kifogásolták az ünneplés kötelezővé tételét. Mint ismeretes, december elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe, amelyen arra emlékeznek, hogy 1918-ban a magyarországi románok egy gyulafehérvári nagygyűlésen kifejezték azon szándékukat, hogy Erdély, a Partium és a Bánság egyesüljön Romániával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!