
A sürgősségi osztály bejárata az Arad megyei kórházban. Archív felvétel
Fotó: Facebook/Spitalul Clinic Judetean de Urgenta Arad
Minden ötödik páciens elégedetlen az Arad Megyei Sürgősségi Kórház orvosi szolgáltatásaival és az intézmény higiéniai körülményeivel – derül ki a februárban kitöltött, több száz válaszadó véleményét összesítő kérdőívből. A felmérés szerint minden hetedik beteg arról számolt be, hogy saját maga vásárolt gyógyszert vagy egészségügyi felszerelést a kórházi tartózkodása alatt.
2026. április 07., 19:122026. április 07., 19:12
A kérdőívet a páciensek a hazabocsátáskor, SMS-ben vagy online töltik ki, az eredményeket pedig az egészségügyi minisztérium teszi közzé. A februári adatok alapján a 324 válaszadó 19,44 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen vagy nagyon elégedetlen a kórház által nyújtott szolgáltatásokkal.
Hasonló arányban – nagyjából minden ötödik beteg – fogalmazott meg elégedetlenséget az orvosi személyzet munkájával és hozzáállásával kapcsolatban. A tisztaságot illetően 20,49 százalék jelezte, hogy nem tartja megfelelőnek a körülményeket.
A hálapénzzel kapcsolatos kérdésnél a többség nem kívánt bejelentést tenni: 95,6 százalék válaszolta azt, hogy nem szeretné jelezni, ha ilyen helyzetbe került.
A kórház vezetősége az Agerpres hírügynökség megkeresésére közölte: havonta elemzik a minisztérium által közzétett kérdőívek eredményeit. A gyógyszervásárlásokkal kapcsolatban Florina Ionescu menedzser úgy fogalmazott: amíg a betegek nem nevezik meg pontosan, milyen készítményeket kellett megvenniük, nem lehet ellenőrizni, hogy valóban hiányoztak-e a kórházi gyógyszertárból.
„A menedzsment és az orvosi személyzet elsődleges célja, hogy optimális körülményeket biztosítson a kezeléshez. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges gyógyszerek és anyagok. Előfordul, hogy a gyógyszertárban megvan az orvos által felírt hatóanyag, de a beteg nem fogadja el a kórházban elérhető márkanevet, és más kereskedelmi elnevezésű készítményt kér” – mondta Ionescu.
A menedzser emlékeztette a betegeket:
Ehhez írásos kérvényt, a kezelőorvos által lepecsételt receptet és a pénztárblokkot kell benyújtani a kórház titkárságára.
A kórház vezetősége nem kommentálta a kérdőív többi eredményét, így az ellátással, a személyzet hozzáállásával vagy a tisztasággal kapcsolatos kritikákat sem.
Alig több mint két hónapja számoltunk be arról, hogy visszaélésekre, a betegek megalázására derült fény az aradi kórházban. Előbb egy, a sürgősségen várakozó személy hozzátartozója azt írta, hogy az éppen szolgálatban lévő biztonsági őr ráförmedt a magát rosszul érző betegre, aki – nem lévén másutt hely – leült egy székre, amiről ő azt állította, hogy a „szolgálati” ülőalkalmatossága, és nem azért vásárolták, „hogy a betegek elfoglalják”, néhány nap múlva pedig egy beteg osztotta meg a kórházban szerzett tapasztalatait a közvéleménnyel. Miután beutalták és elfoglalta a kórházi ágyát, kiderült, hogy nincs párnája.
Ezek nyomán Iustin Cionca, a kórházat fenntartó megyei önkormányzat elnöke nyilvánosan kérte a kórház vezetőségét a belső vizsgálat elvégzésére és a vétkesek megbüntetésére. A tanácselnök számára azért is különösen kínosak a történtek, mert az önkormányzat az elmúlt több mint egy évtizedben tucatjával fordította az eurómilliókat a közegészségügyi rendszer fejlesztésére. Állami és helyi költségvetésből vagy határon átnyúló együttműködések révén, európai uniós támogatásból többek között:
emellett a kórházi osztályok, rendelők, műtők és kórtermek felszerelését is állandóan bővítik, modernizálják. Mindezek célja az aradi közegészségügyi ellátás – korábban hírhedten rossz – minőségének javítása, a páciensek bizalmának visszanyerése.

Az egyik esetben a biztonsági őr ráförmedt a sürgősségen várakozó betegre, amiért az elfoglalta a székét, a második elszenvedője pedig egy beutalt, akinek a hozzátartozóit elküldték párnát vásárolni az ápolók, mert hiányos volt a kórteremben az ágynemű.

Az Orvosi Kamara vizsgálatot indított annak a mindössze héthetes kislánynak az ügyében, aki tragikus körülmények között hunyt el, miután az aradi és temesvári kórházakban kapott kezelést.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!